Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-32
60 A nemzetgyűlés 32. ülése 1922. évi július hó 28-án, pénteken. de rossz diplomáciánk következtében jutottunk oda, akol vagyunk. Erdélyi Aladár : Árulás következtében ! Bogya János: Nekünk a diplomácia súlyát és erejét lebecsülnünk, annak Jelentőségét szem elől tévesztenünk nem szabad. Ep ezért helytelenítem azt, bogy a közvéleményt ugy irányítják, hogy ha valaki kifogást tesz a kormánynak diplomáciai téren való meddősége ellen, akkor egyszerűen azt a papagályszerü választ adják ; más sem érhetett volna el eredményt. Ez teljesen papagályszerü válasz, amely eléggé nevetségesnek nem mondható és amelyet eléggé elitélni nem lehet. Minden olyan álláspont, amely nem. indokoláson alapszik, papagályszerü álláspont ; minden olyan álláspont, amelyet nem koncepcióval tudunk alátámasztani, nem elfogadható álláspont. Ép ezért nem lehet eléggé pálcát törni azok felett a papagályok felett, akik a nemzet legfontosabb életében, a diplomáciai téren a kormány meddőségét ilyen üres szavakkal akarják alátámasztani. A világhelyzet egészen más, a világhelyzet ellentmond ezeknek a papagáIvóknak és azt mutatja, hogy Magyarországnak igenis van nemzetközi súlya, Magyarcrszág helyzete olyan, hogy világpolitikai jelentőséggel kell hegy birjon. Ha megengedik, én a világhelyzet képét igyekezni fogok rövid szavakkal megrajzolni, hogy megmutassam azt, hogy igenis Magyarországnak geográfiai helyzete óriási diplomáciai jelentőséget ad. Ha azt nézzük, hogy ma a világpolitika milyen kérdések után igazodik, azt kell megállapítanunk, hogy elsősorban a háború gazdasági következményeinek megszüntetését keresi, másodsorban pedig a jövendőbeli uralmának alapjait igyekszik megszilárdítani a győztes entente. A gazdasági következmények megszüntetése reá nézve azért szükséges, mert az az összeomlás, amely gazdasági téren úgyszólván az egész háborutviselt kulturtársadalomban konstatálható, a nagy ipari államokat megfosztotta piacuktól és ennek következtében ott az eladás, az export lehetősége szűnvén meg, ez munkanélküliséget eredményezett a gazdasági üzem, redukciója következtében. Tudjuk, hogy a gazdasági üzemek redukciója következtében Angliában több mint kétmillió m.unkás áll munka nélkül, Észak-Amerikában, dacára annak, hogy ott munkásokat tömegesen toloncolnak ki, négymilliónál is több a munkanélküliek száma. Ha ezekhez a számokhoz a munkanélküliek családjait is hozzászámítjuk, akkor érthetjük meg azt, hogy az entente-hatalmak a győzelem súlyát menynyire viselik ; gazdaságilag mennyire sújtja őket, életerejükben mennyire támadja meg őket'a világháborúnak ezen következménye. Nem csodálom tehát, hogy Lloyd George diplomáciájának vezérmotivuma a gazdasági felépítés keresése. Nem csodálom, ha Lloyd George mindennekelőtt piacot akar teremteni az angol ipari termikek számira, azért, hogy ott a munkanélküliséget szüntesse meg, azért, hogy Angliát gazdaságilag újra talpraállitsa, mert hiába, egy nemzet sem élhet levegőből, kenyérből élünk, kenyér kell és egy ipari államban kenyeret csakis az ipar adhat. Lloyd George diplomáciájának tehát elsősorban ez az irányelve. Ez az irányelv különösen a genuai konferencián jutott kifejezésre, amely tulaj donképen nem. m.ondható egyébnek, mint a vilá gmunka szabályozását kereső konferenciának, amely ezen a réven keresett piacot az angol ipari termékek számára. Ez világit rá Lloyd George diplomáciájának lényegére és ez emeli ki gazdasági szempontból, Lloyd George diplomáciája szempontjából, tehát azon diplomáciai szempontjából, amelynél Magyarországa legkevesebb megértésre talál, Magyarország jelenlegi diplomáciai jelentőségét. Közép-Európa ugyanis a kulturvilágnak ez a központja, a fogyasztás szempontjából óriási jelentőséggel bír. Azt látjuk, hogy Magyarország szétzúzásával Közép-Erurópa gazdaságilag is szét lett zúzva ; hogy Magyarország szétzúzása Középeurópát balkánizálta és fogyasztóképességétől fosztotta meg. Mert az a szegénység, amely minket nyom, nyomja egész Közép-Európát és lehetetlenné teszi nekünk azt, hogy a magas valutájú államok termékeit megvásároljuk. Emellett még egy fontos körülményre kell rámutatnom. Ha Lloyd George a világ gazdasági életét akarja szabályozni, ha a nagyvilágban gazdasági konszolidációt akar, akkor mindenekelőtt Európában kell ezt a konszolidációt megteremteni és Európa közepén, Közép-Európa közepén, ahol Magyarország fekszik, ott kell, hogy kiinduló pontja legyen az ő politikájának, persze akkor, ha Magyarországon van megfelelő diplomácia, amely Magyarországnak ezen világgazdasági jelentőségét kellőképen kiemelni tudja. A mi helyzetünk olyan, hogy tőlünk függ az, hogy a Nyugat ipari kereskedelme eljut-e Keletre, a Balkánra ; mi tőlünk függ az, hogy a román és szerb gabona eljut-e Nyugatra,vagyis mi tőlünk függ az, hogy itt KözépEurópában kereskedelem legyen. Ez Lloyd George szempontjából kellő kifejtés esetén elegendő alapot kell hogy képezzen arra, hogy Magyarország diplomáciai jelentőséggel birjon az ő szemében, hogy Magyarország az ő világgazdasági rekonstrukcióra törekvő diplomáciájában megfelelő súlyt, és erőt találjon. Fájdalommal láttuk, hogy a génuai konferencián, melynek jelentőségét a ministerelnök ur is előre megértette volt, a mi diplomáciánknak nem volt szava, nem volt súlya, eredményt elérni nem tudott. Pedig addig, amig diplomáciailag nem állítjuk helyre az országot, addig gazdaságilag sem fogunk talpraállani ; addig itt a jogos igényeket, a szenvedő munkásságnak, az éhező hivatalnokseregnek igényeit kielégíteni képesek nem lehetünk. Épen a génuai konferencia lett volna a legkedvezőbb alkalom arra, hogy Magyarország a maga diplomáciai jelentőségét kiemelje, hogy Magyarország világdiplomáciája a világ politikájába belekapcsolódjék. Hogy ez a diplomáciánknak nem sikerült, azt hiszem, minden ellenmondás nélkül állapithatom
