Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-32

A nemzetgyűlés 32. ülése 1922. évi július hó 28-án, pénteken. 07 szemtől-szembe azzal vádolni, bogy nem komolyan hiszik, amit elmondanak ; méltóztassék a házszabályok keretein belül maradni. A képviselő urakat pedig újból kérem, méltóztassanak csendben lenni ! Reisinger Ferenc : Harminckét hónapot töltöttem a fronton ! Az az ur nem igen ! Elnök : Reisinger képviselő urat másodszor figyelmeztetem, méltóztassék a házszabályokat betartani. Pikler Emil : Diplomáciai pályán volt S Elnök : Csendet kérek ! Bogya János : A harc folyik ; a harcot hirdetik ; a harc annál inkább érthető, mert hiszen azt látjuk, hogy Közép-Európának a jelenlegi állapota nem egy definitiv helyzet ; ez az állapot nem tarthatja magát, nem maradhat meg. Magyarországnak még ma is vannak külső ellenségei, akik létére törnek ; ezek, mint a múltban tapasztaltuk a Northclifíe-propaganda terén, igenis, még mindig körül tudnak hálózni nálunk bizonyos elemeket abból a célból, hogy azok itt az ő érdekeiket képviseljék, itt az ő aknáikat helyezzék el. Ez igy van. Ha pedig igy van, akkor vonják le ebből a következményeket azok, akik ezt teszik és ne számitsanak arra, hogy e harccal szemben mi vakok leszünk, hogy mi még egyszer engedjük kezünkből kicsavarni a fegyvert és engedjük azt, hogy az ellenség jöjjön a nyakunkra, (ügy van ! a bal- és jobboldalon és a középen.) Varsányi Gábor : Soha ! Bogya János : Magyarország magyar volt ezer éven keresztül, Magyarországnak a jövő ezer éven keresztül is magyarnak kell lenni ! Pikler Emil : Nem az ilyen beszédekkel, másként kell ezt megcsinálni ! Bogya János: T. Nemzetgyűlés! Én csodálkozom azon az aggressziv hangon, amely a munkásság képviselői részéről itt a nemzetgyűlésen eddigelé megnyilatkozott. Peidl Gyula : Folyton bennünket támadnak ! Bogya János : Nem számol a munkásság azzal, hogy ma e nemzetben ő a gyengébb fél. Saly Endre : Gyengébb fél ? Miért ? Bogya János : Hát nem számol a munkásság képviselete azzal, hogy nekünk, igenis, a forradalom tapasztalatain okulva olyan álláspontot kell elfoglalnunk, amely akkor, hogy ha ők a forradalmi hangot hozzák be ide, a munkásságra nézve csak káros lehet. T. Nemzetgyűlés ! Igen, ha a forradalomért, amely az országot tönkretette, a munkásság is felelős, akkor a munkásság vonja le ebből a következtetéseket és lépjen a megbánás útjára. Pikler Emil : A háború az oka, nem a munkásság Î Bogya János: A háború az országnak annyi kárt nem okozott, mint a forradalom és a kommün. A szegénységnek és a szerencsétlenségnek a forradalom és a kommunizmus az oka, amely kettő egymással logikai kapcsolatba hozható s amely nem a háborúra, hanem arra a megértésre, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — III. KÖTET. arra a behálózásra vezethető vissza, amit Northcliffe részéről láttunk önök iránt megnyilvánulni. Reisinger Ferenc : A bolsevizmus a háború szülöttje ! Bogya János: A bolsevizmus NorthcUfíék szülöttje, akiknek propagandája önöknél visszhangra talált s amely az országot forradalomba kergette bele. Reisinger Ferenc : Őszintén mondja ezt ? Bogya János : Őszinte megGyőződéssel és tudományos alapon ! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Erdélyi Aladár : Van, aki nem őszintén beszél % Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassék folytatni. (Reisinger Ferenc közbeszól.) Kérem Reisinger képviselő urat, szíveskedjék magát az elnöki figyelmeztetésnek alávetni. Reisinger Ferenc : Provokálnak ! Elnök : A képviselő urnák joga van válaszolni és a házszabályok korlátai között véleménvét szabadon elmondhatja, ellenben nincs joga a szónokot beszédében akadályozni. Peidl Gyula: Halljuk a tudományt ! Bogya János : Meglepő az a hang, amellyel ma a nemzeti társadalmat támadják. Meglepő azért, mert ez a hang csupa követelés, csupa támadás, a felelősség érzetének nyoma sincs meg ; meglepő azért, mert nálunk ugy állitják be a szegénységet, mintha az tisztán magyar jelenség volna ; meglepő azért, mert azok, akik az interriacionálét hirdetik, nem mutatják azt, hegy az általános világhelyzettel is számolnak, hogy tudják azt, hogy Amerikában, Angliában és a többi kulturáliamban sokkal több a munkanélküli szegény, mint itt Magyarországon ; meglepő azért, mert, amint mondottam, a helyzetért a felelősség azokat terheli, akik a forradalmat és a kommunizmust csinálták, mert a háborúért magyar ember felelőssé nem tehető, a kommunizmusért pedig és a forradalomért pedig tudjuk, hogy elsősorban kik kell, hogy viseljék a felelősséget. Peidl Gyula : Tudjuk bizony. (Egy hang jobb-, felöl : Azok, akik Tiszát 1917-ben megbuktatták ! Ott kezdődött az egész ! Zaj.) Bogya János : Nem hallunk a másik oldalról egyebet, mint támadást és támadást. Pikler Emil : önök fogták rá mindig Tiszára, hogy hazaáruló, évtizedeken keresztül. (Zaj. Elnök csenget.) Andrássy Gyula nem mondta Tiszára akárhányszor? Nakiink. is van eml-ékezőtehetségünk. Elnök (csenget) : Csendet kérek. Kiss Menyhért : Andrássy nem mondta soha Tiszára, hogy hazaáruló. (Zaj.) Bogya János : A túlsó oldal részéről az a legbántóbb támadás, hogy mi nem a nyugati civilizáció alapján állunk, mig ők a nyugati civilizáció tükrét akarják elébünk tartani. En magam is — és közöttünk sokan — életüknektalán nagyobb felét a Nyugaton töltöttük ... Pikler Emil : Nem látszik ! Bogya János : . . . valamint neveltetésünknek nagyobb felét ; gondokodásmódunk tehát csak nyugati lehet.