Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-31

52 A nemzetgyűlés 31. ülése 1922. Csik József *. Kérem, ezt nem felülről kell kez­deni, ne tessék a kamarai elnököket előre kinevezni, hanem tessék előbb a községekben a mezőgazda­sági bizottságokat megalakítani. Szabó István (sokoró'pátkai) : A mezőgazdasági bizottságok már egy éve meg lettek választva ! H aller István : Épen most csinálják ! Szabó István ( sokoróf átkai) : Dehogy ! Egy éve elmúlt már ! Haller István : Most van folyamatban Győr megyében ! Csik József :• Én nem tudom, hogy Győr megyé­ben hogyan van, de például Sopron megyében még nem igen alakultak meg ezek a bizottságok. Ezt nem azért mondom, mintha túlságos bünűl rónám fel a kormánynak, hanem azért, hogy a kormány iparkodjék e hibáját kiküszöbölni és törekedjék arra, hogy ha már törvényt, hozott 1920-ban a mező­gazdasági érdekképviseletről, azt a törvényt már hajtsa is végre, mert mezőgazdasági eleiünk, mező­gazdasági termelésünk szempontjából an a rend­ki vüli nagy szüksége van az országnak. Itt van még — hogy egészen rövid legyek — a lakásügy, a közegészségügy, adózás, népművelt­ség és a munkaköz vet it és kérdése is. Szerettünk volna e tekintetben szociális reformokat látni, a többi nyugateurópai államok mintájára. Mező­gazdasági állam vagyunk, minden erőnk és bizo­dalmunk a földben van, a kormánynak tehát ezekre a szociális reformok megvalósítására kell első­sorban törekednie. Néhány szót akarok még szólni a mezőgazda­sági munkáskérdésről. Ha van clyan kérdés, amely nagy probléma ma az országban, ugy első­sorban a mezőgazdasági munkáskérdés az. A mező­gazdasági munkásság nagy hányadát alkotja ira az országnak, nagyobb hányadát csonka Magyar­országon, mint egész Magyarországon alkotta. Mert amigegész Magyarországon 11,391.122 mező­gazdasággal foglalkozó egyén közül 3 millió volt földmunkás, vagyis 25%, addig csonka Magyar­országon4,190.527mezőgazdasággal foglalkozó egyén közül majdnem másfél millió a földmunkás, vagyis 37%; tehát csonka Magyarországon 17%-kai több a földmunkások szarna, mint egész Magyarországon volt. Ha ehhez hozzászámitjuk, hogy mi g egész Magyarországon a békeidőben a mezőgazdasági munkásoknak körülbelül 20%-a nem. mezőgazda­sági termelésbőlszerezte megakenyerét,hanem.akár vasútépítésnél, akár erdőirtásnál, akár külföldön, akár belföldön volt elfoglaha, addig m,a ez a 20% is rá van utalva a mezőgazdasági termelésre. Ennek eredménye, hogy Magyarországon a mezőgazdasági munkásoknak körülbelül 37%-a vagy legalábbis 30%-a arató- és cséplőrész nélkül maradt a múlt gazdasági évben. Hiába akarunk ezen olyan rendeletekkel segí­teni, amilyeneket a földmivelésügyi minister ur kiadott, hogy aki aratómunkát vállal, annak a földbirtokos nem adja oda a cséplőmunkát, ilyen rendeletekkel célt nem fogunk érni, mert a nagybir : tok védi annyira a maga érdekeit, hogy nem fog évi július hó 27-én, csütörtökön. áldozatokat hozni azért, hegy ezt a 30 vagy 37%-ot elhelyezze és ennek rregélheté£ét biztcsitea. Az ilyen rendeleteknek csak ugy van értelmük és érté­kük, ha ezeket büntető szankciókkal látják el 3 de amikor csak ajánlják ezt a közigazgatási hatósá­goknak vagy akárkinek, egészen bizenyes, hogy ezek csak irott malaszt maradnak, amint ezt a gya­korlati példák és esetek is mutatják. A mezőgazdasági munkáskérdés olyan prob­léma, am.elyet, ha nem. tudunk megoldani, ez vég­zetes veszélyt hozhat országunkra. Jegyezzük m.eg, hogy destruktiv, nemzetközi, vallástalan tanok elsősorban azoknak az embereknek lelkébe fogamzanak m.eg, akiknek a gyomja korog. Elnök : A házszabályok értelmében köteles­ségem, figyelmeztetni a képviselő urat, hogy a ta­nácskozásra szánt idő lejárt. Miután a hátralévő félóra a házszabályok értelmében egyéb feladatokra van rendelve, kérem, a képviselő urat, szíveskedjék beszédét most már a lehető legrövidebb idő alatt befejezni. Csik József : Nagyon fontos tehát, hogy a mező­gazdasági munkáskérdés megoldására minden erőnket összpentositsuk. Nagyon fontos, hogy an­nak a veszélynek, mely erről az oldalról fenyegeti az országot, üdvös reform.okkal elejét vegyük. Az idő előrehaladottsága miatt a reformokat csak megemlitem. Az első és legfontosabb reform amelyet már az előbb is bátorkodtam megemlíteni, a munkás viszony szabályozása. Erre nézve már történtek intézkedések az 1898 : II., az 1899 : XLII. stb. törvénycikkben. Ezek azonban nem elégsé­gesek, ezt uj alapon kell szabályozni. A leghelye­sebb volna ezt törvényes utón szabályozni, akár a mezőgazdasági egyeztető-bizottságok formájában, akár más formában. Itt van a munkabér kérdése. A munkabérre vonatkozólag nagyon eltérők ebben a nemzetgyű­lésben a vélemények. En, akinek alkalmam van megGyőződni a mezőgazdasági munkabérviszo­nyokról, azon az állásponton vagyok, hogy a mező­gazdasági munkabérek ma nem adják meg a mun­kásnak a megélhetés lehetőségét. Csak egy példát hozok fel. A sátoraljaújhelyi hegyközség választ­mánya a szőlőmunkát végző férfimunkásoknak 1921. évben a következő béreket irta elő: férfi­munkásnak 70, női munkásnak 50, 16 éven aluli munkásnak 30, trágyahordó 16 éven felüli mun­kásnak 40, 16 éven aluli munkásnak 30, borházban este 8-ig dolgozó munkásnak 80, 10-ig dolgozónak 100, 11 óráig dolgozónak 110, 12 óráig dolgozónak 120 korona. Szóval a 100—120 koronát nem ha­ladta meg a munkabér. Erdélyi Aladár : Mikor ? Csik József: Tavaly volt a sátoraljaújhelyi hegyközségben. Vegyük ezt az idén 100 %-kal magasabban. Erdélyi Aladár: 4—500%-kal magasabb. Csik József: Akkor is az a helyzet, hogy mig a mezőgazdasági munkabérek ötvenszeresére, vagy mondjuk, százszorosára emelkedtek a békebeli

Next

/
Oldalképek
Tartalom