Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-31

A nemzetgyűlés 31. ülése 1922. bérnek az árucikkek, a búza és egyéb termények ára ma már k ét-háromszázszorosára emelkedett. Erdélyi Aladár : Mi búzában fizetünk ! Csik József: A munkabéreket tékát arányba kell hoznunk az élelmiszerek árával, mert ezeknek az embereknek egyedüli ereje, egyedüli életlehetősége a munkabér, és ha ezt nem biztositjuk, az életük sincs biztositva. 1920-ban vagy 1921-ben a kormány rendeletet adott ki, amelyben maximálta a munkabéreket. A búza maximálását eltörölte, a mezőgazdasági munkabéreket azonban maximálta. Ez nem szociális eljárás. A munkabéreket nem maximálni, hanem minimálni kell, mert a nagybirtokkal, a tőkével, az erőssel szemben mindig a gyengét kel védelmezni. Erdélyi Aladár : Tévedés ! Csik József: Tévedés? Ha épen kiváncsi rá a képviselő ur, a folyosón meg fogom mondani annak a ministeri rendeletnek a számát, amelynek értelmében a közigazgatás első tisztviselőjének minden megyében és járásban joga van a mezőgazdasági munkabéreket maximálni. De nem lopom ezzel az időt. Eá akarok még egy-két dologra mutatni. Itt van például a munkaidő kérdése. Németországban 1919-ben kiadtak egy rendeletet, amelynek értelmében a mezőgazdaságban a munkaidőt szabályozzák. Forster Elek : Abszurdum ! Csik József: Magyarországon ezt abszurdumnak tartják, Németországban nem tartották annak. Meg vagyok Győződve, hogy néhány év múlva Magyarországon sem fogják abszurdumnak tartani. Ez olyan aktuális probléma, amelyről a genfi munkaügyi hivatal már tárgyalni akart, s azt hiszem, rövid időn belül tárgyaim is fog. Elhiszem, hogy nálunk talán kitolódik néhány évre ennek megvalósítása, de ha együtt akarunk haladni a nyugateurópai művelt államok kultúrájával, akkor mi sem kerülhetjük el ezt a kérdést. Ha ott jótékony hatással van akár a munkás, akár a munka szempontjából . Elnök : A képviselő urat másodszor kérem a házszabályok értelmében, szíveskedjék most már beszédét befejezni. Csik József: Csak néhány szót . . . Elnök : Képviselő ur, most én beszé.ek. Amennyiben a képviselő ur öt perc alatt beszédét be nem fejezné, kénytelen leszek a képviselő úrtól a szót megvonni. Most méltóztassék folytatni. Csik József : A reformok közül csak megemlítem a munkásbiztositás kérdését. Itt van azután a mezőgazdasági munkaközvetítés megteremtése, amely ma csak embrióban van meg. Nagyon fontos, hogy a kormány gondoskodjék azoknak a földmunkásoknak hatósági lisztellátásáról, is akik önhibájukon kivül arató- és cséplőrész nélkül maradtak. Nagyon fontos azonkívül, hogy adja meg a földmunkások szervezkedési szabadságát. Nemcsak a szociáldemokraták, hanem a keresztényévi július, hó 27-én, csütörtökön. 53 szocialisták is panaszkodhatnak e tekintetben, és aki kiváncsi rá, annak ülésen kivül szívesen szolgálok néhány adattal arra nézve, hogyan akadályozzák egyes tényezők szervezkedési szabadságunkat. Ezekben voltam bátor vázolni a mi álláspontunkat. Tudom, hogy mi, keresztényszocialisták kevesen vagyunk ebben a nemzetgyűlésben . . . Rothenstein Mór: Odakinn is kevesen! Csik József : ... de becsületesen harcolunk és az a megGyőződésünk, ami Puskiné, hogy ha csak egy gyomot is tépünk ki, ha csak egy virágot is ültetünk a magyar társadalmi életbe, akkor már szebbé és nemesebbé tettük ezt a világot, ezt a csonka Magyarországot. Mi tehát gyomlálunk és virágot ültetünk. Ez a mi feladatunk. Ha a kormány reformokat akar megvalósítani, mellette leszünk, támogatni fogjuk. Nem a gyűlölet, hanem a megértés politikáját fogjuk folytatni jobbra is, balra is annyiban, amennyiben azok a mi elveinkkel megegyeznek. Kevesen vagyunk, de az a szent tudat hatja át lelkünket, hogy a jövő a mienk. A holland Huber Aime mondta : »A munkásosztály az a csatatér, amelyen a keresztény civilizáció és a materialisztikus barbarizmus között való harc eldől.« Mi a keresztény civilizáció exponensének tartjuk magunkat, amit itt az egyik keresztényszocialista mondott, hegy a keresztény világnézet és a keresztényellenes barbarizmus között fog eldőlni a jövő harca. A nyugateurópai államokban látjuk, hogy ez a harc már nagyban folyik. A szociáldemokraták parlamenti bevonulásával nálunk is kezdetét veszi. Hisszük és tudjuk, hogy mi a harcban meg fogunk erősödni és elveinket diadalra fogjuk juttatni. T. Nemzetgyűlés ! Ma még sötét a perspektíva. Ma még azok elé az igazságok elé, amelyeket képviselünk, sok felhő gomolyodik, de meg vagyunk Győződve róla, hogyha kitartunk, akker ezeken a felhőkön is át fog törni igazságunk napjának a sugara. Hegy mikor, nem. tudjuk. Lehet, hogy néhány év alatt, lehet hogy sok év múlva, de egyszer biztosan. Mélyen tisztelt nemzetgyűlés ! Mivel én a kormány működésében jelenleg nem Iá te m érvényesülni azokat a szempontokat, amelyek bennünket vezérelnek, azért iránta bizalommal nem viseltetemés az indemnitási javaslatot nem szavazom, meg. Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés i Van szerencsém beterjeszteni a földadó kivetésének és az ezzel kapcsolatos kérdéseknek újból való szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, továbbá a házadóról és a fényűzési lakásadóról, szóló törvényjavaslatot, azután az általános kereesti adóról szóló törvényjavaslatot és végül a társulati adóról szóló törvényjavaslatot. Tisztelettel kérem., hegy mindezeket a törvényjavaslatokat kinyomatni, szétcsztatni és a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Forgács Miklós képviselő ur kivan szólni.