Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-31

À nemzetgyűlés 31. ülése 1922. az, hogy a földreformot keztyüs kézzel intézte és nem gondoskodott arról, hogy az kellő mértékben Iwjtassék végre. Néhány irányitó gondolatot és szempontot a földreformot iíltőleg leszek bátor leszögezni. így pl. az első és legfontosabb teendő az, hogy földről kell gondoskodni. Erre megvan a mód : tessék az 1000 holdon felüli nagybirtok vagyonváltságát mielőbb végrehajtani, és elsősorban ezt a földet parcellázni. De nem elég az, hogy ezt a 20%-ot parcellázzák, a földreformtörvény nincs tekintettel a vagyonváltság által leadandó földterületre. A földreformtörvény a jogigény kiterjesztését elismeri minden nagybirtokra, amennyiben az a jogigény alapos s a felparcellázásra szükség van. Nagyon fontos, ha komoly földbirtokreformot akarunk csinálni, hogy állami hitelügyünk megszerveztessék, vagy legalább is az tétessék lehetővé, hogy berendezésre bizonyos hitelt kapjanak az igénylők, mert különben nem tudják a gazdálkodást megkezdeni azon az uj birtokon. (Az elnöki széket Gaal Gaston foglalja el.) Arra van ut és mód, hogy a földet birtokába vegye, mert ott van a járadéktelekintézmény, ennek utján földhöz lehet juttatni olyanokat is, akik tőkével nem rendelkeznek, Azonban ez még csak a kezdet, mert nincs mindegyik igénylőnek pénze, tehát legalább a berendezés megvételére szolgáló tőkét kell állami hitel utján az igénylő számára előteremteni. Nagyon fontos, hegy a földreformtörvény végrehajtásai]ál jóakarat vezessen "valamennyiünket. Be kell látnia a földbirtokos osztálynak is — és itt örömmel konstatálom., hogy vannak földbirtokosok, akik maguk is belátják ennek a szükségességét — hogy ehhez a kérdéshez komolyan kell hozzányúlni, ezt, ha kell, minden erővel és igyekezettel s lehetőleg rövid időn belül végre kell hajtani. A reform végrehajtását nagyban akadályozza, hogy pl. a Földbirtokrendező Biróságnak, mint a mélyen tisztelt földmivelésügyi államtitkár ur mondotta nekem, csupán ötven biró áll rendelkezésére. Bocsánatot kérek, ötven biró val országos földbirtokreformot elvégezni nem lehet, még csonka Magyarországon sem. Hiszen van «lég menekült biró. Meg vagyok Győződve arról, hogy a lakáskérdés intézésére sokkal több birót alkalmaz az állam, holott a földbirtokreform kérdése is van olyan fontos, mint a lakásügy, mert nemcsak az kell, hogy az embernek lakása legyen, hanem., az is, hogy kenyere legyen. Tehát arra kérném, a földmivelésügyi minister urat és az egész kormányt, méltóztassék odahatni, hogy ne csupán 50 biróval végeztessék a földbirtokrendező m,unkát. Pl. Sopron megyében, ahol az Esterházy-birtokon jóformán még semmi sem történt, azt hozták fel okul, hogy egy biró van megbízva az egész Esterházy-birtok parcellázásáéi'?' július hő 27-én, csütörtökön. 51 val. Egészen természetes, hogy egy biró ezt a parcellázást két év alatt sem fogja elvégezni. Nagyon fontos, hogy ilyen helyre, ahol ekkora anyag összpontosul a biró kezében, két-három biró is küldessék ki. Ezeket voltam bátor elmondani a földreformtörvényre vonatkozólag. Más ok is vezet bennünket abban, hogy a kormány iránt nem viseltetünk teljes bizalommal. Nevezetesen itt van a mezőgazdasági egyeztetőbizottságok kérdése. A kormány még 1920. évi július 7-én 6189. M. E. szám alatt elrendelte a mezőgazdasági egyeztető-bizottságok megalakítását. Csodák csodájára nem. igen tudunk ezekkel a bizottságokkal találkozni. Nagy hibája ennek a kormányrendeletnek, amely a bizottságok felállítását elrendelte, hogy a főispánok tetszésére bizza, vájjon megalakitsák-e azokat vagy nem. Arra nézve, hogy a főispánok miként intézték ezeket az ügyeket, jellemző az eredmény, mert nem hiszem, hogy tiz helyet lehetne találni az országban, . ahol a mezőgazdasági egyeztető-bizottságot megalakították volna. Nagy hibája továbbá a rendeletnek az is, hogy a főispán tetszésére bizza, hogy kiket nevezzen ki a mezőgazdasági egyeztetőbizottságba. Már most az a helyzet, — amint épen tegnap hallottam Kapuvárott — hogy a főispán, illetve a közigazgatás első tisztviselője kinevezte a bizottság tagjaiul például Kapuvárott a hercegi uradalom aratógazdáját és annak a testvérét. Az a két ember ott a munkások megbízottja, akiket pedig a munkások sohasem tartottak maguk közül valónak. Gr. Hoyos Miksa*. Ezért kell a mezőgazdasági munkáskamara. Csik József ; Arra is rátérek. Ezeket az anomáliákat tehát meg kell szüntetni, tessék az ottani mezőgazdasági érdekeltségből kiválasztani a két tagot, egyrészt a munkaadók közül, a gazdaszövetség utján, másrészt a munkások közül a földmunkásszövetségek utján, csak így intézhetik el közmegnyugvásra és közmegelégedésre ezeket az ügyeket. A mezőgazdasági egyeztető-bizottságokra olyan szükség van, mint egy falat kenyérre, mert nincs olyan szervünk, amely a jogviszonyt a munkaadók és a mezőgazdasági munkások között szabályozza és biztosítja. Itt van a mezőgazdasági érdekképviseletek kérdése is, amelyet a tisztelt közbeszóló képviselő ur volt szives említeni. Igen nagy szükség volna a mezőgazdasági bizottságokra és mezőgazdasági kamarákra is. Graeff! Jenő : Megvan ! Csik József : Ezek is. nagymértékben képviselnék a mezőgazdaságban foglalkozó nép érdekeit. De mi a helyzet ? A kormány az 1920. évi XVIII. törvénycikket megalkotta a mezőgazdasági érdekképviseletekről, de elfelejtette ezt is, mint a földreformot és a mezőgazdasági egyeztető-bizottságok felállítását a gyakorlati életben végrehajtani. Gr. Hoyos Miksa: Megvan! Működik!