Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-42

432 A nemzetgyűlés 42. ülése 1922. ság leszállította 2°/o-ra; azonban még ezt a •2°/o-ot is teljes abszurdumnak, teljesen gazdaellenes kivételes intézkedésnek tartom, mert nem fogadhatom el a minister urnák azt az érvelését, hogy buzdítani kell a gazdát az adófizetésre, s majd ez a 2% fogja őt erre buzdítani ! Már a pártkörben is voltam szerencsés a minister ur becses figyelmébe ajánlani, hogy sokkal jobb buzdító eszköz lenne, ha azt méltóztatnék kimondani» hpgy az, aki egy napig késik, fel lesz akasztva. Állítom, hogy ez a 2%-nál összehasonlíthatatlanul hatalmasabb buzdító eszköz lenne. Kállay Tibor pénzügyminister : Nagyon messzemenő volna! (Egy hang a szélsöbaloldalon: A föld megmaradna.) Gaal Gaston : Igen, megmaradna a föld, hiszen a minister urnák az adóalany mindegy, csak a föld maradjon meg bárki ül rajta. A minister ur ki is jelentette: tökéletesen mindegy ki gazdálkodik, mert a föld megmarad, majd megfizeti az adót más; azt mondja a minister ur : ha te nem tudod kigazdálkodni, majd ^igazdálkodja más. Én csak arra a diszparitásra kívánok reámutatni, hogy mig a többi előttünk fekvő adójavaslat semmiféle ilyen büntető intézkedést nem tartalmaz, addig a gazdára nézve a miniszter ur ilyen külön birság kivetését tartotta szükségesnek — bizonyára agrárdemokratikus elvei alapján. Szólnom kell a művelési ág-változás bejelentésének elmulasztása esetére kirótt birságról is, amely különösen és elsősorban majd a kisgazdákat fogja sújtani. A kisgazdáknál fordul ugyanis elő legtöbbször az az eset, hogy a kisgazda az egyik esztendőben felszántja a rétjét, megpróbál belevetni valamit, s mivel látja, hogy ez nem jól megy, nem sikerül, a következő esztendőben azt a földet megint meghagyja rétnek s tovább használja mint rétet ; vagy legelőjét töri fel s azután megint visszacsinálja legelőnek ; vagy szőlőt próbál a szántóföldjéből csinálni, de mivel nem sikerül, abbanhagyja és megint visszacsinálja a szőlőt szántóföldnek. Ezek a változások falun úgyszólván napról-napra állnak elő, s ha a törvényjavaslat kimondja, hogy minden ilyen változást (Zaj. Halljuk! Halljuk/) 30 napon belül be kell jelenteni, ha pedig nem teszi meg a gazda, akkor az igy elmaradt adónak még 25 százalékát — az eredeti javaslat 100 százalékot tervezett — büntető adókép kell befizetnie : ezt én vexatóriusnak tartom; azt tartom, hogy ez nem éri meg azt a hasznot, amelyet a t. minister ur elér vele, szemben azzal a rettenetes vexáiással és tortúrával, amelyet a 'javaslatnak ez az intézkedése a faluval, különösen a kisgazdákkal, a védekezni nem igen tudó, kevésbé intelligens emberekkel szemben éreztetni fog. Szólnom kell még a javaslatnak az életbeléptetés idejére vonatkozó intézkedéséről, amely évi augusztus hó 23-án, szerdán. 1922. évi július hó 1-étől kezdődőleg teszi a javaslatot törvénnyé. Megindokolta ezt a minister ur — a javaslat indokolásában ugyan ez nincsen meg, legalább nem emlékszem, hogy olvastam volna, de a minister ur külön megindokolta — azzal, hogy meg kellett tennie azért, mert az őrlési adó akkor szűnt meg. Hát ennek az őrlési adónak kérdését is jó lesz ebben a Házban, különösen gyöngébb képviselőtársaim kedvéért, (Zaj a szélsőbaloldalon.) akik, ugy látszik, nagyon nincsenek rendben vele, egy kicsit tisztázni. (Halljuk ! Halljuk !) Véletlenül az őrlési adó születésénél ott voltam, benne voltam abban a bizottságban, amely heteken keresztül tárgyalta a dolgot a pénzügyminister ur államtitkárával. Propper Sándor: Talán nem is véletlenül volt benne ! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Gaal Gaston : Bizonyára nem, hanem mert meghívtak; de méltóztassék nyugodtan lenni, meg fog Győződni a képviselő ur, hogy semmi támadás nincsen szándékomban. El akarom mondani az őrlési adó létrejöttének történetét, mert az urak mindig ugy adják elő, mintha azért kellett volna ezt az adót behozni, mert a gazda általános állatforgalmi adót csak másfél percentet fizetett akkor, amikor az iparcikkek ós egyéb kereskedelmi cikkek után 3%-ot kellett fizetni. Azóta a gazdának állatforgalmi adóját is felemelték 3%-ra. De megnyugtathatom a t. képviselő urakat, hogy az u. n. 5%-os őrlési adó, — mert sohasem volt 15, csak 5°/o-os — mondom, az u. n. 5%-os őrlési adó története, keletkezése egészen más okokra vezethető vissza. Nagyon jól tudják ezt a mélyen t. képviselő urak, hiszen főként az önök javára, a városi lakosság javára történt... Propper Sándor: Százhúsz korona egy kiló liszt! (Ügy van! Zaj a szélsőbaloldalon.) Gaal Gaston : . . . hogy az egész háború alatt a gazda minden terményét maximálták és rekvirálták. Esztendőkön keresztül nem értékesíthettünk semmit ugy, akogy értékesíteni lehetett volna, hanem a legborzalmasabb vexációkkal, becsukatás és elitélés terhe alatt is elvették, amink volt. Propper Sándor: A munkaerőt is rekvirálták! (Nagy zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Nem a gazda részére!) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak 1 Gaal Gaston : A képviselő ur nem tudja, hogy mit akarok mondani és máris belebeszél. Méltóztassék megvárni, mig bevégzem a mondatot. Méltóztatnak tudni, hogy mindenünket maximálták és rekvirálták. Akárhány gazdaság kénytelen volt veszteséggel dolgozni. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szegény nagybirtokosok! Elnök csenget.) Akárhány gazdaság csak annak köszönhette, hogy össze nem omlott, hogy szőleje volt és igy a borárak konjnnktu-