Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-42
43Ö A nemzetgyűlés 42. ülése 1922. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! E számításaim támogatására felhozok még egy másik kalkulációt, amelyet szintén a mezőgazdasági üzemintézettől kaptam, ahol, mint méltóztatnak a mélyen t képviselő urak tudni, sok magyarországi abszolút jól kezelt gazdaságnak a számtartásait, összes könyveit vezetik, azok mérlegét ott készítik el, s ezek a mérlegek annyira hiteles erejűek, hogy a mezőgazdasági üzemintézet által kiállított mérlegeket a jövedelem- és vagyonadónál a finánc szó nélkül fogadja el bizonyító erejűnek. Amely gazdaság onnan állítja elő a mérlegét adóbevallás gyanánt, annak a gazdaságnak a mérlegét szó nélkül elfogadja Magyarország minden pénzügyigazgatósága, mint abszolút biztos adatot. Ezen intézet által vezetett egész sorozat jól kezelt gazdaságnak az adataiból kivéve : ezeknek a gazdaságoknak a hozadéka a békében átlag 64 koronát tett ki, vagyis kataszteri holdankint akkori buzaériékben 3 q. búza árát. Most az általuk 1518 mai korona katasztrális holdankint, mai búzában 22 kg búzának az ára, vagyis ezek a gazdaságok pénzben a békebeli hozamnak csak a 24-szeresét érik el. Ha ezeket az adatokat az ország egész területére alkalmazom, akkor 15*2 millió kataszteri hold 64 koronás békebeli tiszta hozama kitesz mint országos hozam 978"8 millió békebeli koronát; 15 2 millió kataszteri hold 1518 korona mostani tiszta hozama pedig kitesz 23,0736 millió koronát, vagyis kereken 23 milliárd koronát. 15'2 millió kataszteri hold békebeli földadója — az általános jövedelmi pótadó 30 százalékát és az országos betegápolási pótadó 20 százalékát is hozzászámítva, amely közvetlenül kapcsolatos volt a földadóval — kitett 42'6 millió koronát, vagyis az összjövedelemnek 4'4 százalékát. A 15"2 millió katasztrális hold mai földadója pedig kitenne a minister ur tervezete szerint 9940 millió koronát, ami a mostani jövedelmezőségnek 43*1 százalékát jelenti. Méltóztatik látni, mélyen t. minister ur, hogy amit én a túlsó oldalon teoretice számítottam ki, hogy t. i. teoretice 46'7 százalékra rúgott az adókulcs, ugyanazt gyakorlatban is megerősíti a mezőgazdasági üzem-intézetnek sok gazdaságáról pontosan vezetett számadásai alapján összeállított statisztika. Most már azt kérdezem, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogyha ezt ki tudtam szedni és számítani én, aki magánember vagyok, vájjon a minister ur, mielőtt e törvényjavaslattal idejött, miért nem csináltatta meg ezeket a kalkulációkat ? Kállay Tibor pénzügyminister : Én is csináltattam kalkulációkat ! Gaal Gaston : A minister urnák rendelkezésére állt a mezőgazdasági üzem-intézet, de rendelkezésére áll több, még sokkal közelebb eső mezőgazdasági alany is, Ott van a mezőhegyesi uradalom, ott van a bábolnai ós kisbéri évi augusztus hó 23-án, szerdán. uradalom (Egy hang halfelbl : Azokra ráfizetnek}). Miért nem méltóztatott adatokat onnan venni, hiszen azok pontos, számadásokat vezetnek ; miért nem méltóztatott, mélyen t. minister ur egyszerűen ezeknek az uradalmaknak a mérlegeit megnézni és miért nem méltóztatott ezeknek az uradalmaknak a békebeli hozamát öszszehasonlitani a mostani hozammal? Akkor mindjárt meglátta volna a mélyen t. minister ur, hogy ez a törvényjavaslat, amit itt a gazdákkal szemben a t. minister ur tervez, menynyire nem felel meg a tényleges hozamnak. (Zaj.) Farkas István : Vegye az ercsi-i uradalmat, mennyivel többet hoz! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gaal Gaston : De, mélyen t. Nemzetgyűlés, csodálattal kell megállapítanom, hogy maga a minister ur is sejti, hogy aligha van egészen rendjén az adózás a földadó körül, legalább ami az adókulcsokat illeti, mert talán valami hangulatkeltés! szándékkal, vagy nem tudom miért, maga a minister ur egy példát közöl a 2. §-hoz csatolt indokolásában és ennek a.példának az alapján, — ahol ő maga megállapítja azt, hogy a búzaárak aranyértékben emelkedtek, ellenben a fa, a szőlő és a bor ára már csak igy vagy amúgy emelkedett, — ő maga is azt mondja, hogy az eddigi földadó ehhez képest legalább százszorosra volna emelhető — s miután azt mondja, hogy legalább százszorosra volna emelhető, hát természetesen 350-szeresére emeli ! (Derültség jobb felöl. Mozgás.) Arra vonatkozólag, hogy ebből a törvényjavaslatból micsoda csodabogarak nőhetnek ki adózás szempontjából, csak egy rövid példát leszek bátor most a mélyen t. Nemzetgyűlésnek megemlíteni. (Halljuk! balfelöl.) Én tudok esetet, hogy olyan rossz földet, — amelynek a kataszteri tiszta jövedelme alig 1 — 2 korona, vagy csak 1 korona is, ha az véletlenül közvetlen a falu mellett fekszik, vagy ha véletlenül abban a faluban, ahol azt az illető földet bérbe akarják adni, nagy a földéhség vagy földszükség, — kivesznek 2—3, sőt 4 mm. búzáért is. (Ugy van! jobbfelöl.) Ellenben tudok olyan esetet, hogy a legjobb földet, a 36 korona? földet, miután nincs reá kereslet, miután azon a vidéken nincs olyan kisgazda, aki földóhes, nem lehet kiadni többért, mint legfeljebb 1 mm. búzáért. De tegyük fel ezt is, azt is, —• ugy ahogyan a minister ur kiindul, mert abból indul ki, hogy az átlagos bér Magyarországon 100 kg búza, pedig ez nem áll, t. minister ur, mert nem 100 kg, hanem legfeljebb 40—50 kg, azonban — elfogadom a minister ur okoskodását — legyen 100 kg búza; de ha 100 kg, ugyebár akkor annak a rossz földnek, amelynek tiszta jövedelme 1 korona, de amelyet a konjunktúrából kifolyólag mégis kivettek 1 q búzáért, sőt, mint láttam, néha 3—4 mázsáért
