Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-42

A nemzetgyűlés 42. illése 1:922. is; akármilyen rossz is, a jövedelme egy mázsa búza, vagyis 7000 K a mai pénz szerint, az adója pedig 70 K. Olyan vidéken, ahol 10 K a kataszteri tiszta jövedelem átlaga, ugyancsak egy hold földet megint kivesz valamelyik polgárember 1 q. búzáért, annak a birtokosa is csak 7000 korona árendát fog kapni, vagyis 1 métermázsa búza árát, az adója mégis már 700 korona. Sopron vidékén pedig, ahol a 36 koronás kataszteri tiszta jövedelmek vannak, kivesz valaki 1 hold földet és fizet érte 1 métermázsa búzát, annak tulajdonosa tehát szintén csak 7000 koronát vesz be és fizet mégis 2520 korona adót. (Egy hang a szélsobalóldalon : Némely helyen magasabb bért is fizetnek!) Nem arról beszélek, nem azt mondom, hogy nem; tudok esetet, hogy 1 koronás földek után is adnak 2 métermázsa búzát. A földbérletet, a földbérlet árainak kialakulását ugyanis nem az dönti el, hogy milyen a fölei, hanem eldönti elsősorban a földéhség. Egyes községekben, ahol a kisgazdák nem tudnak földhöz jutni, nincsen olyan ár, amelyet meg nem adnak a bérlecért; más vidékeken, ahol nagy uradalmak feküsznek egymás mellett és falu nincs, próbáljon valaki azután sommásan kiadni száz meg száz hold földet két-három mázsa búzáért! Ahol egy adókulcs ilyen lehetetlen diszparitásra visz, ahol egy adókulcs ennyire változhatik, dacára annak, hogy a jövedelmezőség egy és ugyanaz, az adóban mégis 70 koronától 2520 koronáig változó eltérések lehetnek még mezőgazdaságokon belül is : ez az adókulcs magában hordja a kritikát, magában hordja azt az axiómiát, hogy ilyen adókulcsot teremteni és létesiteni semmi körülmények között nem szabad. Tudom, hogy sokan vannak gazdatársaim közül, akiket megnyugtat egy bizonyos kijelentés, amely bele van foglalva magába a földadótörvényjavaslatba is, amit különben maga a minister ur is ugy adott elő, mint kvázi egy engedményt azoknak a gazdáknak, akik aggodalmaskodtak, hogy t. i. megfogja csinálni az általános jövedelmi adó megfelelő átalakítását és a reformját. En sajnálom, de nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt rekompenzációkép fogadhassam el. Kállay Tibor pénziigyminister : Eredeti tervem volt! Gaal Gaston : Mert a törvényjavaslat, szerény tudomásom szerint, már legalább 2—3 hónapja készen fekszik a pénzügyministeriumban. Kállay Tibor pénziigyminister: Be is jelentettem. Gaal Gaston : Ami készen fekszik, az nem lehet rekompenzáció, az nem lehet alkalmas arra, hogy én azt lelkiismereti megnyugtatáskép elfogadjam. Én azonban mindig a gyakorlati ember észjárásával gondolkodom s azt kérdem : mit gondolnak, vájjon az átalakított jövedelmi adójavaslattal a minister ur kevesebb adót akar elérni, mint amennyit a múltban n augusztus hó 23-án, szerdán. 431 kapott ? Azt hiszi például Szily Tamás t. képviselőtársam, akit elsősorban ez nyugtat meg a földadó túlságos kulcsával szemben, hogy majd a jövedelmi adónál fogunk megfelelő engedményeket kapni ? Azt hiszem, nagyon csalódik, aki azt hiszi, hogy a minister ur az átalakítandó, módosítandó jövedelmi adójavaslatával kevesebbet akar elérni, mint a múltban kapott. (Zaj.) Mi lesz ennek a vége? Az, hogy ott is többet fogunk fizetni, miután az általános jövedelmünket is meg fogja fogni a minister ur és mert pénzre van szüksége, helyesen is teszi, hogy megfogja, s ez az egyetlen tér, ahol minden segítségemre-számithat a mélyen tisztelt minister ur, mert ahol jövedelem van, onnan lehet venni. Ahol jövedelem van, onnan miattam akár 80%-ot is el lehet venni adóra, ha az ország érdekében arra szükség van, mert a jövedelmi adó nem teszi tönkre az adóalanyt, mivel akármennyit vegyenek is el tőle adóban — kivéve, ha 100%-ot vesznek el — marad még mindig valami az adóobjektum fentartására is. De amikor arra van kilátásunk, hogy a jövedelmi adónál is lényeges emelés fog bekövetkezni a múlthoz képest, hogy akkor ezt kvázi mint vigasztalást fogadjuk el, szemben e brutális hozadéki adójavaslatnak azzal a borzalmas tényével, mely egyszerűen tönkreteszi exisztenciánkat : idáig én már nem megyek. Drozdy Győző: A kisbirtokot tönkreteszi. Gaal Gaston : Szólnom kell a törvényjavaslat azon intézkedéséről, amely a gazdára nézve a helyhatósági pótadókat és a kamarai illetékeket is felemeli és pedig akként, hogy a helyhatósági pótadókat és kamarai illetékeket a múlt évi kataszteri tiszta jövedelem kétszeres összege után kell kivetni s felemeli azáltal is, hogy a tisztviselők háborús pótlékait, amelyeket eddig az állam fizetett, teljesen áthárítja a községekre, ugy hogy a községek lesznek kénytelenek még ezt a terhet is, amely pedig csak egy középszerű községben is legalább 250—300.000 korona évi kiadási többietet jelent, háztartási költségeik közé felvenni és ennek fedezésére pótadót kivetni. Ernszt Sándor : Külön bevételt ad ezért ! Gaal Gaston : Városon igen, de falun nem ! Szólnom kell a törvényjavaslatnak a késedelmi kamatokra vonatkozó intézkedéséről is, amely itt is csodálatos kivételt tesz a gazdára nézve. Mig a többi törvényjavaslatnál egyszerűen a közadók behajtásáról és kezeléséről szóló eddig is érvényben volt törvényre történik hivatkozás, amelynek rendszere és módja szerint fogják az adókat kivetni s megfelelő késedelmi kamatot szedni : a

6 gazdára nézve a mélyen tisztelt minister ur egészen különleges intézkedést tartott szűkségesnek. Nevezetesen az előző javaslatban a mélyen t. minister ur negyedévenként 5% buzaértéket tervezett büntetéskép a rendes késedelmi kamaton felül. Ezt a pénzügyi bízott-