Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-41
A nemzetgyűlés 41. ülése 1922. évi augusztus hó 22-én, kedden. 395 ma kézbesitettek a képviselőknek, első pontjában foglalt azt a ténymegállapítást, hogy követeli, hogy ez a kötelezettség a haza minden egyes polgárát csupán teherviselő képessége arányában terhelje. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Mondom, ha ezt a statisztikát előterjesztették volna, abban az esetben meg lehetett volna állapítani hogy mennyi adót fizettek az egyes társadalmi osztályok eddig, mennyit fognak fizetni a jövőben és akkor itt nem lehetett volna hatni senkinek az idegeire vagy sötét ösztöneire. Ha meg méltóztatik engedni, amennyire szerény tehetségemtől telik és amennyire különféle statisztikai adatok rendelkezésemre állottak^ bátor leszek a törvényjavaslatoknak ezt a hibáját jóvátenni és egy magam által készített összehasonlító statisztikát felolvasni arra vonatkozólag, hogy milyen mértékben viselnek terheket a különféle társadalmi osztályok. Már az indemnitási vitával kapcsolatosan bátor voltam itt egy statisztikát felolvasni a föld jövedelmére vonatkozóan. Akkor igen tisztelt képviselőtársaim a túloldalról azt kiáltották közbe, hogy ez a statisztika, amelyhez — amint akkor is mondottam — Buday Lászlónak »A megcsonkított Magyarország« című könyvéből vétettek az adatok — azért nem lehet helyes, mert az 1911. és 1915. évben volt átlagtermés alapján állapitotta meg a föld jövedelmét. Én ezt elfogadtam, mert tényleg jelenlegi adózásról van szó, annál is inkább, mert az én igen tisztelt képviselőtársaim azt kiáltották közbe és nekem is ez volt a tudomásom és a megGyőződésem, hogy épen a háború okozta lezüllés, az azt követő forradalmak, a román megszállás következtében — sajnos — a földbirtokosoknak még nem volt megfelelő lehetőségük arra, hogy a békebeli hozamot helyreállítsák. Én tehát készítettem egy uj statisztikát, amely statisztika a legújabb és t. képviselőtársaimnak rendelkezésére áll, méltóztassanak vele parancsolni. Annyiban legújabb, amennyiben a földmivelésügyi ministerium által kiadott legujabb termésjelentések és a legutolsó tőzsdei árfolyamok alapján állíttatott össze. Méltóztassanak majd ellenőriztetni. 9,563.000 hold szántóföld van megcsonkított Magyarországon. A legujabb termésbecslés szerint ebből a 9,563.000 holdból bevettetett az 1921—22. gazdasági évben búzával, rozzsal, árpával és zabbal 4,319.603 hold. Halász Móric: Körülbelül a fele! Fábián Béla : Nem egészen, hanem körülbelül 1 millió holddal kevesebb, mert a szántóföld egész területe 9,563.000 hold. Ugyancsak a földmivelésügyi ministerium termésbecslése szerint — és meg méltóztatnak engedni az én igen t. agrárius képviselőtársaim, hogy nem volt,, nincs és nem lesz szokásban, hogy a földmivelésügyi ministerium augusztusban túlbecsülné a búzatermést — a búzatermés volt 11,860.348 q, a rozstermés 5,126.000 q — csak kerek számokat említek — az árpatermés 4,433.000 q, a zabtermés 3,208.000 q. Számítottam a búzát — majd meg méltóztatnak látni, hogy mindenütt a tőzsdei árfolyamoknál alacsonyabb árfolyamokat számítottam — métermázsánkint 7000 koronával, a rozsot 5000 koronával, az árpát 6500, a zabot 6500 koronával, akkor megállapítható, hogy 157 milliárd korona a hozama ezen 4,319.603 katasztrális holdnak. Fenmarad 5,243.397 katasztrális hold, amely az úgynevezett finomabb művelési ágak, a kulturművelési ágak szerint dolgoztatik meg : van rajta dohány, szőlő, az egyiken, a másikon kerti főzelékfélék. Én ezeket mind csak ebben az arányban számítom, amilyen arányban ezeket a többi terményeket. Halász Móric: A szőlőt nem lehet! Fábián Béla : Igaza van t. képviselőtársamnak, de én az egészet egy átlagba veszem, mint a búzát ; azt hiszem, méltóztatik ebbe belemenni. Megállapíthatjuk tehát, hogy ebben az esztendőben 200 milliárd korona volna a magyar földnek, a megcsonkított Magyarországnak jövedelme. Ezek után méltóztassék kiszámítani azt, hogy hogyan aránylik ez ahhoz az 5 milliárd koronához, amelyet a pénzügyminister urnák az előterjesztéses javaslata szerint a föld fog viselni földadóban ebből a 200 milliárdból. Méltóztassék csak kiszámítani. Bátor leszek egyéb statisztikai adatokat is rendelkezésre bocsátani mindenkinek, aki számításomat ellenőrizni akarja. Méltóztassék csak kiszámítani, mennyi az az adó, amelyet a föld a közterhekből visel. Méltóztassék még a következőket hozzászámítani. Az indemnitási törvény nagyon csodálatosan a földnek súlyosabb megterhelését jelenti egyik-másik foglalkozási ággal szemben és fokozza az őrlési adót is. Ezzel foglalkozott az Omge előterjesztése is, amely nem egyéb, mint G-aal Gastonnak elfogadott határozati javaslata. Erre vonatkozólag vagyok bátor a következőket előadni: A közélelmezési minister urnák a drágasági bizottságban tett előterjesztéseiből veszem az adatokat. A közélelmezési minister ur a drágasági bizottságban tett előterjesztései kapcsán közölte, hogy másfél millió métermázsa volt az a mennyiség, amelyet a 15°/Q-OS őrlési adóból az állam kapott. Az állammal szemben az őrlési adó leszállitattott 10°/o-ra, tehát elveszítettünk 500.000 q. terményt, ennek az értéke 3 és fél milliárd korona, tehát a plus megterhelése a földnek a jelenlegi földadójavaslatok értelmében csak másfél milliárd korona volna az esetben, ha semmibe veszem az eddig fizetett földadót, mert kénytelen vagyok semminek sem venni, mert az a 125 millió korona földadó, amelyet a föld eddig fizetett más egyéb megterhelésekkel szemben, igazán nullának vehető és semmiféle számításba nem jön. Ugyancsak meg kell állapitanom a forgalmi 50*
