Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-40

37-1 A nemzetgyűlés 40. ülése 1922, évi augusztus hó 21-én, hétfőn. szövetkezeteket is ide sorozni. Ezt bővebben körülírni, azt hiszem, felesleges, mert hiszen az altruisztikus intézményeknek különösen a falusi népre vonatkozó előnyös voltát mindenki ismeri és igy erre a méltányosságra feltétlen szükség van. . A 10°/o-08 adókulcsot a bizottság nem változtatta meg, mert a régi 6%-os adókulccsal szemben a 10%-os adó magasabb megterheltetést nem jelent, miután az általános jövedelmi pótadó és az országos betegápolási pótadó jövőben elmarad. A 23. §-nál a bizottság azon vállalatokat, amelyeket egyszersmindenkoira kellmegadóztatni, kihagyta a- nyereségtöbblet megadóztatása alól azért, mert ezen vállalatoknál nyereségtöbbletről tulajdonképen nem is lehet szó. A 24. §-nál a nyereségtöbblet kiszámításánál a bizottság a kivetési eljárás egyszerűsítése céljából uj adóalap létesítését nem tartotta szükségesnek. A 25. §-nál a bizottság a társulati adópótlék kulcsát a társulati adó kulcsával megegyező elvek szerint rétegesen állapította meg, hogy ezáltal az adó mérvét a vállalat rentabilitásával összhangba hozza. A 27. §-nál a bizottság szükségesnek tartotta kifejezetten megmondani, hogy a társulati adó után az útadón kívül egyéb állami pótadót kivetni nem szabad. A 31. és 33. §-nál a határidőt a bizottság 15 napról 30 napra tolta ki, hogy a vállalat jogos érdekeit ezen az utón is megvédje. Ugyanezt célozza a 36. § első bekezdésének kiegészítése is, hogy a fellebbezést ugyanaz a tisztviselő, aki a kivetést eszközölte, nem bírálhatja el. Az itt fel nem sorolt szakaszokban csak stiláris módosítások fordultak elő. Az előadottak alapján tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben, elfogadni méltóztassék. (Helyeslés, ) Elnök : Az ülést tiz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Drozdy Győző ! Drozdy Győző: T. Nemzetgyűlés! Az előttünk fekvő adójavaslatok az állam élet létminimumát szolgálják. Az állam exisztenciájáról, létérdekeiről van szó. Készséggel hozzájárulunk minden szenvedéshez, nélkülözéshez, áldozathoz, mert tudjuk azt, hogy csak az államélet biztonsága nyújthat elegendő biztosítékot a polgári munkához, Dacára ennek történelmi bizonyosság, hogy a dolgozó kisemberek a maguk terhét sohasem igyekeztek más társadalmi osztályok vállaira áthárítani, hanem ezzel mindig inkább a hatalom birtokában lévő társadalmi osztályok foglalkoztak. Aki a történetet, különösen az adózás történetét tanulmányozza, könynyen konstatálhatja, hogy mindig azok a társadalmi osztályok fizettek legkevesebb adót, amelyeknek legnagyobb volt a politikai súlyuk, a politikai szerepük. Ha ezeket az adókat nézzük, különösen a földadót, amellyel mai felszólalásom keretében bővebben óhajtok foglalkozni, mint a többi adójavaslattal, és ezeket viszonyba állítjuk egymással, megvizsgáljuk, vájjon hogyan fejlődött, hogyan emelkedett a másfajta adó és a földadó és percentualiter ez milyen görbét mutat, akkor megállapíthatjuk, hogy mig a többi adó percentualiter állandóan emelkedik, addig a földadó percentje rohamosan esik. 1868-ban az összes egyenes adóknak 66%-át tette ki a földadó. Ez a szám 1875-ben már 51%-ra csökkent, 1902-ben 36%-ra esett és 1912-ben az összes adóknak csupán 28°/o-a volt a földadó. Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy ma, 1922-ben mekkora ez a szám, akkor, bár pontos számításaim nincsenek, de merem állítani, hogy nem tévedek, ha az összes többi adóknak 5 vagy 10%-ára teszem percentuálisan a földadót. B. Prónay György: 1914-ben is sokkal kevesebb volt, mint 28% ! Drozdy Győző : Ugy van, sokkal kevesebb. Én azt mondtam, hogy 1912-ben volt 28% és azóta esett, ma sokkal kevesebb. Lehet, hogy még kevesebb, de ez a hivatalos statisztika és én nem dolgozhatom más statisztikával, mint ami rendelkezésemre áll. De a földadó kulcsa is állandóan csökkent. Amíg 1883-ban á kataszteri tiszta jövedelemnek 25%-át fizették földadóban, 1909-ben az uj törvényekkel ezt a 25%-ot leszállították 20%-ra és most két év előtt emelték csak fel tízszeresére a földadót. Hihetetlen, hogy valamilyen adó csökkenjen, amikor a fogyasztási adók közül pl. a cukoradó 1914-ig az utolsó 50 esztendőben 3400%-kal .emelkedett, a hus^dó ugyanebben az 50 esztendőben 150%-kal emelkedett, a petróleumadó, amit pedig, ezt el kell ismernünk a legszegényebb emberek fizetnek, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) azoknak a vállát sújtja, 1800%-kal emelkedett. Ily körülmények között szinte hihetetlennek hangzik, hogy a földadó viszont percentualiter ilyen óriási esést mutat. Az utóbbi 50 év alatt a földadó hozadéka 11%-kal csökkent. Ha csak az egyenesadókkal hasonlítjuk össze, azt látjuk, hogy az egyenesadók közül a házadó a legutóbbi 50 év alatt 230%-kal, a kereseti adó 58 %-kal, a tőkekamatadó 490%-kal, a társulati adó 350%kal, az általános jövedelmi pótadó pedig 290%kal emelkedett, szóval minden másfajta adó hatalmas arányban lendült felfelé és emelkedett, csupán a földadó volt az, amely még a régi nívóját sem tudta megtartani. Dénes István ; Pedig a legnagyobb érték az országban»