Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-39
A nemzetgyűlés 39. ülése 1922. kívánja e földadó javaslattal előkészíteni a mostani nehéz helyzetből a rendezett viszonyokra. Épen azért egy olyan javaslatot, egy olyan irányú előterjesztést tesz a pénzügyi bizottság a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a javaslat évényességét csak 1925 június végéig méltóztassék megállapítani, Különös figyelemmel tárgyalta a pénzügyi bizottság épen a kisemberek érdeke szempontjából a progresszivitás kérdését, és már itt egy elvi kijelentést kivan a pénzügyi bizottság a törvényjavaslatba vétetni, hogy t. i. a fokozatos progresszivitás emeltessék érvényre, a fokozatos progresszivitás jelentessék ki a jövedelem- és a vagyonadó terén a most már folyamatban levő 1920 — 21. évi jövedelemadó kivetése utáni érvénnyel. Itt a törvény már megkívánja állapítani fix a maximumot, t. i. a 44%-os adókulcsot és a legmagasabb jövedelmet a 40 millió koronát. Erre nézve hallom azt a közbeszólást, hogy a progresszivitás már megvolt. Hiszen a progresszivitás, t. Nemzetgyűlés, kétségtelenül megvolt, azonban e progresszivitásnak a fejlesztése az, amit itt a pénzügyi bizottság törvénybe kíván iktatni és különösen abban az irányban, hogy a kisebb jövedelműeknél az adókulcs kisebb legyen és fokozatosan a nagyobb jövedelműeknél emeltessék. Szijj Bálint: Hol kezdődjék? Almásy László előadó : Erre vonatkozólag egy külön javaslat fog előterjesztetni, mert hiszen ez nem képezi a földadójavaslat tárgyát. Meg kell azonban jegyezni, t. Nemzetgyűlés, hogy a pénzügyi bizottság súlyt helyezett arra, hogy a 100.000 koronán aluli jövedelem teljesen mentesiitessék a jövedelemadó alól. Itt ugyancsak ki kell térnem arra a szociális szempontból kétségtelenül jelentős indítványra, amelyet Nagy Emil t. képviselőtársam tett a pénzügyi bizottságban s amelyet a pénzügyi bizottság teljes egyértelműséggel fogadott el, amely arra vonatkozik, hogy azoknak az adózóknak, akik az egész évi adójukat iparkodnak mindjárt az első negyedévben leróni, bizonyos kedvezmény adassék. Kétségtelen, hogy ez a prémium nevelő hatással van egyrészt, mert hiszen bizonyos adómorált visz be a közönség körébe, másrészt pedig bizonyos anyagi kedvezményt jelent, mert hiszen 5%-ot enged minden adóra vonatkozólag, amely adó az első negyedévben lesz lefizetve — a földadóról van szó természetesen, — azután a 100 korona tiszta kataszteri jövedelemnél pedig megadja a 15% kedvezményt, az 50 koronát meg nem haladó kataszteri tiszta jövedelem mellett pedig 25% kedvezményt nyújt. De rá kell térnem azon módosításokra is, amelyeket épen a pénzügyi bizottság a haszonbérleti jogviszonyoknál javasol. Itt a bizottság érvényben kívánja tartani a törvényjavaslat azon eredeti rendelkezését, hogy a megegyezés irányadó az adófizetésre vonatkozólag, ott azonban, ahol megegyezés nincs, ott jogot ad bármelyik évi augusztus hó 18-án, pénteken. ~ 357 félnek, aki súlyosnak tartja az adó viselését, hogy felmondással éljen a törvény életbelépését követő gazdasági év végére a haszonbérleti jogviszony megszüntetése tekintetében. De ami itt szociális szempontból jelentékeny és amit ki kell emelnem, az a 20 holdas haszonbérletekre vonatkozik; ugyanis az a 20 holdas bérlet, ahol a bérlő legalább egy métermázsa szemes terményt fizet, az eddigi és e törvénnyel megállapított földadó közti különbözetet a törvényjavaslat a haszonbérbeadóra rója. Szijj Bálint : Ez a különbözetre vonatkozik ! Almásy László előadó : Ez tisztán a felemeltre vonatkozik, csakis arról lehet szó, t. képviselőtársam, mert hiszen a régi adó vita tárgyát semmi irányban nem képezheti és a szerződés eldönti a felek között, hogy a régi adót ki viselje. Az adót buzaértékben, de készpénzben kell fizetni. A búza értékét az eredeti javaslat szerint a pénzügyminister ur állapította volna meg. A pénzügyi bizottság által átszövegezett javaslat szerint pedig ezt a pénzügyi tanács állapítaná meg. Ugy látszik, hogy ez talán nagyobb megnyugvást kelt a közvéleményben és ez minden hó 20-án történik a következő hónapra való érvényességgel. Igen természetes, hogy ekként az adózónak is több ideje van ugy a fizetésre, mint a búza értékéről való tájékozásnak a megszerzésére. Az az adózó, aki egy negyedéven túl hátralékban marad, az eredeti törvényjavaslat rendelkezése szerint 5%-ot volt köteles búzaértékben fizetni, a pénzügyi bizottság javaslata szerint ez az 5% 2%-ra szállíttatik le. Fel kell azután említenem, t. Nemzetgyűlés, a javaslatnak azt a rendelkezését, Hogy a földbirtok utáni helyhatósági adó és a mezőgazdasági kamarai illeték nem buzaalapon lesz kivetve, hanem az az eredeti földadó tizszerese alapján, vagyis a régi számítás szerint pénzbeli alapon lesznek ezek a helyhatósági adók kivetve, tehát ezek a régi alaphoz képest egyáltalán emeltetni nem fognak. Es hogyha egy összehasonlítást csinálunk, igen tisztelt Nemzetgyűlés, a békebeli adó fizetésénél a földbirtokos részéről és az ezen törvényjavaslat alapján fizetendő adó kiszámítására nézve, hát itt a törvényjavaslat indokolása szerint alapul véve 20 koronás búzaárat, ezt a 20 koronás búzaárat egy nagy átlag : az 1875—1911-ig terjedő búzaárak átlaga után állapította meg a törvényjavaslat, és pedig nemcsak a magyarországi viszonyokat véve irányadóul, hanem a külföldi relációkban is. Eszerint (olvassa): »100 korona kataszteri tiszta jövedelmű birtok után fizetendő volt 1913-ban 20%-os föladó fejében 20 korona, 30%-os általános jövedelmi pótadó fejében 6 korona és országos betegápolási pótadó fejében 5 korona, összesen 31 korona, ami 20 koronás alapon 135 kg. búzának felel meg. Ha most tekintetbe vesszük, hogy az általános jövedelmi pótadó és a betegápolási pótadó elmarad, akkor
