Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-39
354 À nemzetgyűlés 39. ülése 1922. fogadásra a t. Nemzetgyűlésnek. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Senki sem.) Ha senki sem kivan szólni, az általános vitát bezárom. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen 1) A törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni a címet. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök: Méltóztatnak a címet elfogadni? (Igen!) A cím elfogadtatván, következik az 1. §. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1—5 §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, harmadszori olvasása iránt a napirend megállapítása során fogok javaslatot tenni. Következik az elnökválasztás. Mielőtt az elnökválasztásra áttérnénk, felkérem Perlaky György jegyző urat, hogy a házszabályoknak 17. és 233. §-ait felolvasni szíveskedjék. (Halljuk ! jobbfelöl.) Perlaki György jegyző (félolvassa a házszabályok 17. és 233. §-ait.) Elnök : Következik az elnökválasztás. A névsort olvasni fogja Hójj Imre jegyző ur, a távollevőket jegyezni fogja Hébelt Ede jegyző ur. A szavazás megkezdése előtt a házszabályok értelmében az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a névsort felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a névsort. Bugyi Antal nevének olvasásakor) Elnök : Kérem, méltóztassék minden képviselő urnák akkor az urnához menni, mikor a nevét olvassák. A házszabályok nem engedik meg, hogy a képviselő urak később menjenek az urnához. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a névsort lassabban olvasni. Héjj Imre jegyző (továbbolvassa a névsort). Elnök : Most a távolvoltak nevei fognak felolvastatni. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! A jegyző urak nem tudják hivatásukat teljesíteni, ha nem hallják a képviselő urak jelentkezését. Hébelt Ede jegyző (olvassa a távolvoltak névsorát). Elnök: A szavazás eszerint befejeztetvén, a jegyző urak a beadott szavazatokat a nemzetgyűlés színe előtt fogják megolvasni. (Megtörténik.) Kihirdetem a szavazás eredményét. évi augusztus hó 18-án, pénteken. Beadatott összesen 109 szavazat, — elnök nem szavazott — ebből esett Scitovszky Béla képviselő úrra 83 szavazat, Gaal Gaston képviselő úrra 10 szavazat, üres volt 16 szavazólap. Eszerint Scitovszky Béla képviselő urat a nemzetgyűlés megválasztott elnökének jelentem ki. (Ménk éljenzés.) Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. T. Nemzetgyűlés! Súlyos időkben a nemzetgyűlés elnöki tisztével járó nehéz kötelességek teljesítésének útjára indulok ebben a nekem oly ünnepélyes pillanatban. Bármennyire érzem is szerény képességeimnek és tehetségeimnek elégtelenségét, mégis erőt, bátorítást nyújt nekem egyrészt az a megtisztelő bizalom, mellyel önök az egyenlők sorából a nagyobb kötelességek méltóságába emelni méltóztattak, másrészt lesújtott hazánk szomorú helyzetének látása; ez a két körülmény kell, hogy az elnöki tisztemmel járó nehéz kötelességek és feladatok teljesítését részemre megkönnyítse. Midőn a t. Nemzetgyűlésnek a csekélységemet ért -megtiszteltetésért és megkülönböztetett bizalmáért hálás szavakkal mondok köszönetet, elöljáróul egy igéretszerü kijelentést kell tennem természetszerűleg teljes egyetértésben elnöktársaimmal. Ez a kijelentésem vonatkozik a házszabályokra, azok kezelése módjára, a velük összefüggő ' hagyományokra, az elnökségnek a pártokhoz való viszonyára. Mindezeket illetőleg kötelezőnek ismerem el magamra nézve azt a nyilatkozatot, melyet az elnökségben közvetlen elődöm — nevemben is — klasszikus székfoglalójában tenni szíves volt. (Éljenzés.) T. Nemzetgyűlés ! Mikor a magyar nemzetgyűlésen is két különböző világnézetű felfogás vivja egymással harcát, akkor kiegyenlítés, megbékülés és megnyugvás minden téren, igy tehát társadalmi téren is csak ugy létesülhet, ha a különböző hatóerők megtalálják a maguk keresett eredőjét. Ez a keresett eredő nem lehet más, mint a nemzeti érzés és a nemzeti gondolat egybeforrasztó hatalmas ereje, (Élénk taps.) mely egyedül képesítheti nemzetünket arra, hogy a legnagyobb áldozatok árán bár, ismét talpraállitva, régi dicsőségét visszaszerezze. Ezt a féltve őrzött kis magyar hazát megtartani és reményeink szerint kiépíteni csak ugy fogjuk tudni, ha állami életünket teljes és egészséges politikai és gazdasági alapokra fektetjük és széttagolt társadalmunkat e célok megvalósításában egységesíteni sikerül. Ennek megvalósítása nemzetgyűlésünk legszebb hivatása, de egyúttal legnehezebb feladata is. A »ma« ezt az önfeláldozó, kitartó, alkotó teremtő munkát várja tőlünk. Erre a honmentő munkára
