Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-39

À nemzetgyűlés 39. ülése 192.2. ê viselők fegyelmi szabályzatát alkalmazni; de hogy valaki tudományos kutatása terén igy korlátoztassék, ezt nézetem szerint nem szabad törvényben statuálni, mert ennek végzetes következményei lehetnek. (Helyeslés bal felől.) Elnök .*A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Az előttem szóló t. képviselő ur indítványával szemben ragaszkodnom kell a 7. §-hoz a következő indokokból. Amint méltóztatnak látni,• a törvényjavaslat különös garanciákkal veszi körül a tudományos tisztviselői kart, amely, merem mondani, olyan független lesz, mint amilyen függetlenséget a magyar biró élvez. Például hetven évig nem nyugdíjazható, azután nagy kedvezmények vannak ugy az első kinevezésnél, mint az előlépéseknél, ahol egy kandidációt hozok be, amellyel szemben a ministernek igen korlátolt visszautasitási joga van. Amikor azonban ilyen messzemenő jogot adunk meg a biztonság szempontjából, gondoskodnunk keli arról is, hogy azok a tudományos tisztviselők, akik tényleg meddőkké váltak és nem dolgoznak, elmozdithatók legyenek fegyelmi eljárás nélkül, mert a fegyelmi eljárásnak mindig van, nem mondom, diffamáló, de bizonyos kellemetlen ize. (Ugy van! fobbfelöl.) Ha ellenben valaki meddőség címén helyeztetik nyugdíjba, ez nyilvánosságra nem is kerül és ez a kellemetlen ize nincs is meg. De ragaszkodnom kell ehhez a paragrafushoz azért is, mert amint az általános vita alkalmával volt szerencsém kifejteni, az egyetemi tanári katedrán kivül ez a száz tudományos tisztviselői állás, mondhatnám, az egyedüli fokusa a tudománynak. Ha egy fontos tárgyban egy-két ember tényleg nem dolgozik, ez annyit jelent, hogy az egész tudományos élet abban a tudományágban megbénul, mert annak a tudományágnak képviselői megfelelően szóhoz nem juthatnak. Hogy itt valamilyen atrocitás elkövetéséről szó nem lehet, arra garanciát nyújt a Tanács összetétele. Miért? Azért, mert a meddőséget ki fogja konstatálni ? A javaslat szerint az igazgató-tanács. Ez 11 tagból áll: az elnökből, az öt nagy gyűjtemény főigazgatójából, csupa komoly, ^szedátus férfiakból, és öt egyetemi tanárból. En azt hiszem, hogy ez a 11 tagból álló kollégium minden garanciát nyújt a tekintetben, hogy itt igazságtalanság elkövettetni nem fog. Az az intézeti főigazgató nagyon jól tudja, hogy intézetében ki dolgozik és ki nem dolgozik, és ha egy tudós, mondjuk, olyan kérdéssel van elfoglalva, hogy az eredmény a megirt cikk vagy könyv alakjában csak három-négy év múlva jelentkeznék, az illető főigazgató az illető tudós egész élete folyásából láthatja, hogy dolgozik,, szintúgy láthatja azt, hogy ki nem dolgozik. i augusztus hő 18-án, pénteken. 34Ö De ha feltételezem is, hogy maga a kollégium elhibázn dolgot, még mindig ott van a kultuszminister, aki nem köteles magáévá tenni a javaslatot, csak magáévá teheti azt. Itt a meddőség megállapítása tehát oly messzemenő tisztviselői pragmatikai garanciákhoz van kötve, amilyen a közszolgálat egyéb ágaiban egyáltalában nincs, aminthogy általában a javaslatban a tudományos munka érdekében sokkal messzebb megyünk, mint a közszolgálat egyéb ágaiban. En tehát azt hiszem, hogy az előadottak után a t. képviselő ur is meg fog nyugodni és eláll módositásától. (Helyeslés jobb felöl.) Perlaki György jegyző; Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés ! A minister ur nem volt képes engem meggyőzni arról, hogy bizonyos garanciákat állapított volna meg ez a paragrafus, hogy a meddőség mikor kezdődik és mikor végződik, és hogy a megférhetetlenségnek.mi a kritériuma, milyen esetekben következik az be. Az ebben a szakaszban foglalt kettős lehetőség a maga egészében nagy bizonytalanság elé fogja állitani azokat, akik tudományos pályára mennek. Csak arra utalok, ami két évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Múzeumban történt. Erről talán a minister urnák is van tudomása. Akkor ugyanis a legkiválóbb magyar tudósok a legnagyobb ellenséges viszonyban állottak egymással szemben. Ilyen eset előfordulhat 4—5 esztendő múlva is, és ha valaki többséget tud szerezni azok közt a főigazgatók és egyetemi tanárok közt, akikből a Tanácsot méltóztatik kontemplálni, akkor a maga szakmájában ép olyan tehetséges és kiváló másik tudóst csak azért, mert állítólag összeférhetetlen, ki fogja állásából emelhetni. A meddőségre vonatkozólag a tudományos irodalmi működésnél tényleg fennáll az az axióma, amelyet Horatius igy fejezett ki : nonum prematur in annum! Az igazi nagy tehetségek keveset irnak. Evek telnek el, amig működésük arra a pontra jut el, hogy azzal a világ elé léphetnek. Megtörtént pl. a kolozsvári egyetemen, hogy 30 évi munka után jelent meg Kunz Politikája, ellenben ebben a szakmában a legelső könyv Magyarországon. Az ilyen ember nem termékeny a szó köznapi értelmében, mert az ilyen ember nem ugy dolgozik, mint ahogy nálunk a rendes tudományos szisztéma szokta tenni, hogy t. i. elolvas hat könyvet és csinál belőle egy hetediket s a máshonnan kivett statisztikai adatokat bokrétába köti. Az ilyen ember tudományos működése meg van bénítva, mert a Tanács belekapaszkodhatik és kifogásolhatja, hogy pl. már elmúlt két esztendő és még mindig nem terjesztette be tudományos működése eredményét, holott az a téma esetleg öt évet vagy akár tiz évet is megkövetel és az illető tudós csak akkor tud egész eredményt produkálni. Az ilyen nagy géniusznak hosszú időre van szüksége, hogy munkáját méltóképen állithassa az egész nemzet müveit közvéleménye elé.