Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-38
À nemzetgyűlés 38. ülése 1922. évi aug. hó 17-én, csütörtökön. 335 nagy, szociális gondolatát, hanem csak cselekvéseket, a történeteket látták, de nem igyekeztek j a korok lelkét és fejlődési szellemét megvilágítani, amely azokból elénk sugárzik. Tessék az irodalom hagyományos és muzeális ! emlékeit is ilyen gyűjteményesen rendszeres szel- j lemi vezetés alá fogni. Ezen a téren én egy múzeumra vagyok bátor hivatkozni, amely azt hiszem, : közel fekszik a minister ur érdeklődéséhez is, mert I egy nagy ünnep küszöbén állunk, amely hivatva van arra, hogy az' egész kulturvilág érdeklődését ; Magyarország felé forditsa.^ Ez a Petőfi-múzeum. ; Van Budapesten egy muzeumunk, amelyről egész objektive mondhatjuk, hogy páratlan egész Európában. Én megjártam Európának több városát s felkerestem ott a hasonló szellemű muzeumokat, de olyan tökéletes muzeumot, mint aminő a Petőfi-múzeum, sehol nem találtam. Ebben a múzeumban egy nagy költő emberi életének és költői zsenijének minden hozzáférhető relikviái rendszeresen ösáze vannak gyűjtve, egy teljes egyéniség hatalmas élete, amely óriási ivben fogja be az egész nemzeti életét, a múlt és jövő nemzeti életet is, kifejezésre jut ebben a múzeumban. Tanulni lehet Petőfi szelleméből ebben a házban, s csak sajnálom, hogy kevesen tudják ezt az értéket felfedezni s maga a kultuszkormány sem fedezte fel azt elegendő mértékben. A Petőfi-múzeum fölötte álla weimari Goetheés Schiller-múzeumnak, amely csak egy részletét mutatja egy nagy, hatalmas költői életnek és zseninek. Eelette áll a firenzei Michel Angelomuzeumnak, valamint a Mozart-háznak Salzburgban. Mindezen muzeumoknak létesitői azt akarták, hogy a költői hagyományok közvetlen szemléltető erejénél fogva,a költő lelkéhez is hozzáférkőztessék az emberiséget. Ez a Petőfi-múzeum ott áll egy társaságnak gondozásában, ennek erőgyűjtéséből megteremtve, teljes közömbössége mellett a mai társadalomnak és a kultuszkormányzatnak. Petőfi születésének százéves fordulóját fogjuk ünnepeim most szeptembertől kezdve egy esztendeig. Ezt a centennáriumot az a társaság ugy tervezte, hogy azt nemcsak országra, hanem világra szólóvá fogja avatni. De a társaság képessége ezen a téren nem terjedhet bizonyos határokon túl. Ehhez segiteni kell, nem a társaságot, amely csak egyszerű keret, -— hogy milyen ennek a keretnek az értéke, arról nem akarok beszélni —• hanem Petőfi géniuszán keresztül kell a magyar lelket, mint diadalmas standardot felmutatni a nyugati kulturvilág előtt. Ezt kell a kultusiminister urnák megértenie, hogy kulturfölényünket soha jobban nemtudjuk dokumentálni, mint épen egy ilyen világ-zsenin keresztül, amilyen Petőfi, akinek műveit a világ minden nyelvére lefordították, S ha megtörténik az, hogy Budapesten közömbösen mennek el az emberek a Petőfiház előtt, azonban Skandináviából, Norvégiából, Angliából és más idegen országokból eljönnek ide az emberek és elmennek abba a kis házba, hogy nézzék azokat a relikviákat. , Pikler Emil ; Nem volt Ébredő, az a baj ! (Mozgás.) Pakots József: Hallottam, hogy Petőfi is destruktiv volt. Csakugyan az volt azon megállapítás szerint, ahogy önök most ezt a jelzőt mindenkire ráhúzzák. Mert Petőfi gondolkozni tudó, mélyen érző ember, a szabadság fanatikusa volt, aki nem tűrte az igazságtalanságokat. Ezért volt destruktiv. Hát a destruktívek tábora nevében, a magyar kultúra munkásainak nevében hi vom fel a minister urat arra, hogy ennek a destruktívnek adja meg ebben az országban azt a polgárjogot, hogy mikor az ünneplésére készülünk, akkor az egész nemzet résztvehessen ebben az ünnepben. A Petőfi-múzeum és más hasonló szellemű muzeumok nincsenek bele véve ebbe a javaslatba, abból egyáltalában hiányzanak. Nem kivánok e tekintetben határozati javaslatot benyújtani, de nagyon kérem a t. minister urat, akivel és szándékaival e tekintetben teljesen egyetértek, méltóztassék lehetőséget nyújtani arra, hogy valahogy akár a törvény megalkotásánál, akár más intézkedés utján a Petőfi-múzeum a maga hivatását a kultuszkormány hathatósabb támogatása mellett végezhesse, mert különben ez az intézmény elsorvad, holott ezt is lehet fejleszteni. Nem akarom a kérdés részleteit előtárni, mert ez egy szomorú és fájdalmas kérdés, hogy hosszú időkön keresztül senki nem törődött ezzel a múzeummal, hogy pláne a nemrég elmúlt rémségek alatt nagyon kellett vigyázni arra, hogy az értékei el ne pusztuljanak. Mert örökké visszahozhatatlan értékek pusztultak volna ott el, hiszen azok nagy része unikum értékű ! Nem kivánom ezekkel fárasztani a t. Nemzetgyűlést, csak azért Emiltettem meg, hogy habár naiv lelkesedőnek látszom is, de méltóztassanak a kérdés mélyébe nézve megérezni azt a távlatot, amely mögötte nyilik, hogy azok a szavak, amelyeket méltóztatott emliteni : nemzeti kultúra,, kultúrfölény, azok itt fényesednek ki, ha ezeket az intézményeket a maguk kellő értéke szerint fogják kezelni és fejleszteni, ha beállitjuk abba a szellemi rendszerbe, amely ebben a javaslatban első jelentkezési formáját találta meg. örvendek, hogy egyszer alkalmam van a kormány javaslatát magamévá tenni. Ezt a javaslatot általánosságban* a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök; Szólásra következik? Hébelt Ede jegyző : Várnai Dániel ! Várnai Dániel : T. Nemzetgyűlés ! Ebben a törvényjavaslatban egy igen szerény lépést látok abban az irányban, hogy közgyűjteményeink megfelelő önkormányzattal láttassanak el, hogy tehát a művészetekben, a tanításban, a magyar kulturális emelkedettség terjesztésében frissebben, jobban dolgozzanak, mint ahogy eddig dolgoztak, de — mondom — ez a lépés olyan szerény, hogy az eredményei is igen siváraknak mutatkoznak. Ha ' megnézem ezeket a közgyűjteményeket, azt
