Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-38
330 A nemzetgyűlés 38. ülése 1922, Es amikor én nem az abszolitizmus utján jártam, amikor nem egyetlen főigazgatót akarok nagy gyűjteményeink élére állítani, hanem egy önkormányzatot, akkor p azt hiszem, hogy hagyományos magyar utakon járok, mert talán a magyar jogfejlődésnek, a magyar jogalkotó géniusznak legszebb alkotása épen a közigazgatási önkormányzat terén létesült. (Igaz ! Ugy van! jobb felöl,) Mi lehet szebb valami, mint a XVI. századtól a XIX. / század közepéig a magyar vármegye volt? És, hogyha a fejlődő kor esetleg kötelez bennünket arra, hogy egyik vagy másik önkormányzati testünket megreformáljuk, vagy épen — amit én mindig sajnálok — államosítsuk, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy a magyar nemzet élő fája mindig ujabb és ujabb önkormányzatokat teremjen, mert az önkormányzat a szabadság közigazgatási joga. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Én pedig az utóbbi időkben átélt csalódások után sem akarok felhagyni azzal a rám nézve drága eszmével, amelyet egyesek illúziónak nevezhetnek, hogy a magyar nemzet a szabad* ság nemzete, amely csak akkor igazgatható jól, ha bizonyos tereken megvan a maga önkormányzata. (Ugy van ! Ugy van ! jobb felöl.) Nem az abszolitizmus, hanem a szabadság, a szabadságot jogilag kifejezésre juttató önkormányzat alapjára fektettem tehát a magam törvényjavaslatát, amely — meg vagyok róla Győződve — hogyha a t. Nemzetgyűlés elfogadja, előre fogja vinni a magyar tudományosságot azon az utón, amelyen apáink jártak, amelyen a mai nemzedék legjobbjai járnak és amelyen a mi fiaink kell, hogy járjanak. (Élénk helyeslés.) Ezen az alapon, ettől a megGyőződéstől áthatva kérem a Nemzetgyűlést, méltóztassék törvényjavaslatomat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök : Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet. után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Ternesváry Imre" képviselő ur 3 a pénzügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém bemutatni a pénzügyi bizottság jelentését a társulati adóról szóló 35. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem annak kinyomatását, szétosztását és a • házszabályok 140. §-ára való hivatkozással a három nap közbevetésének mellőzésével annak tárgyalására a sürgősség kimondását. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni' és ' a törvényjavaslat napirendre tűzése iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Egyúttal kérdem a t, Nemzetgyűlést : méltózévi aug. hó 17-én, csütörtökön. tatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy a pénzügyi bizottság jelentése három nap közbevetése nélkül sürgősen tárgyaltassék ? (Igen !) Ha igen, akkor ekként mondom ki a határozatot. Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: Farkas István! Pakots József : Én vagyok soron. Elnök : Farkas István képviselő ur ellene iratkozott fel-, tehát őt illeti a szó. Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Ez a törvényjavaslat azt célozza, hogy azokat a tárgyakat, amelyek művelődésre, kulturális fejlődésre alapul szolgálhatnak, összegyűjtsék és igy ezen a téren intenzivebbé tegyék a gyűjtést, mint ahogy eddig történt. A minister ur felszólalásából az tűnik ki, hogy ezt a célt kivánja szolgáim, hiszen az oktatásról, művelődésről, kulturális fejlődésről beszélt, tehát ebből kétségtelenül azt kell kivenni, hogy ez a törvényjavaslat ennek a célnak elérését akarja tökéletesebbé, intenzivebbé tenni. Én pedig ugy látom a javaslat intézkedéseiből, hogy a törvényjavaslat ezt a célt nem éri el azért, mert nélkülöz olyan rendelkezéseket, amelyek a tudománynak ma már tényezői, amelyek nélkül tudományos képzettséget ma már elérni nem lehet. Ertem ezalatt a szociális gyűjteményeket, ama szociális problémák anyagát, amelyek adva vannak, amelyek nélkül tudományos vizsgálódás teljesen lehetetlen. Van ugyan itt egy társadalmi múzeum, amely ilyen irányú munkával foglalkozik és iparkodik valamit összegyűjteni, ez a múzeum azonban csonka valami, nem éri el azt a célt, amelyet szolgálnia kellene. Nem éri el azért, mert nem állnak rendelkezésére az anyagi eszközök olyan mértékben és olyan" vonatkozásban, amint szükséges volna, és minthogy nincsenek rendelkezésére, nem is felelhet meg céljának. Pedig ha tudományról beszélünk, ha arról beszélünk, hogy a tudományos képzést a gyakorlati élettel kapcsolatba hozzuk, akkor nem lehet nélkülözni a szociális szempontokat, amelyek adva vannak. Csak egypár kérdést akarok felemlíteni. Itt van pl. a betegségek sokaságának problémája, mely a társadalmi tagozódás kutatásának, a szociális szempontok kutatásának egyik fontos anyaga kell hogy legyen, mert éneikül áttekintést nyerni az egész társadalom szerkezetéről nem lehet. Itt vannak a balesetek, amelyek szintén rávilágítanak a szociális viszonyokra, és amelyeknek vizsgálása, az idevonatkozó adatok összegyűjtése, olyan fontos, hogy külföldön, ahol hasonló intézmények vannak, erre a problémára igen nagy súlyt helyeznek, mert hiszen, aki ismerni akarja a társadalom szerkezetét, aki kísérletezik, aki olyan műveltségre akar szert tenni, hogy áttekintéssel bírjon az élet minden vonatkozásáról, annak ezeket a problémákat ismernie kell. Itt vannak a munkaegyezmények, a munkabérek, a kollektív szerződések problémái, a szo-* ciális vonatkozásoknak olyan sokoldalú, annyira megoszló, részletekre kiterjedő problémái, amelyek •áttekintést nyújtanak a szociális viszonyokról, és azt kell látnunk, hogy ez a törvényjavaslat nem