Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-38

A nemzetgyűlés 33. ülése 1922. évi aug. hó 17-én, csütörtökön. 329 liogy nem szükségkép mecénásokat, adakozókat kell oda kinevezni. A javaslat a »lehetőleg« szót használja, ami jogilag annyit jelent, hogy, ha megfelelő ilyen férfiak nem találtatnának, akkor természetesen kinevezhetők más műértők is. De nem helyezkedhettem az egyes-hivatalnoki elv, egy főigazgatóság létesítésének alapjára azért sem, mert az állam mai pénzügyi helyzetében uj hivatal kreálását javasolni nem szabad. Akkor, amikor kénytelenek vagyunk a néptanítók százait elbocsátani, mert az állam pénzügyi helyzete igy kívánja, bűn lenne az, hogy uj állásokat kreáljunk a IV. vagy V. fizetési osztályba. Épen azért, t. Nemzetgyűlés, a javaslat a nobile officiumban eljáró elnökön kívül az ügyvezető alelnökséget sem szervezi meg mint külön állást, hanem ugy rendelkezik, hogy az öt közgyűjtemény főigazgatói váltakozva kétévenkint fogják betölteni az ügyvezető alelnöki tisztet és el fogják látni mindazokat a tennivalókat, amelyek ebből a törvényjavaslatból kifolyólag keletkeznek. Hangsúlyozom tehát, hogy nincs szó uj hivatalok kreálásáról ; a főigazgatók készséggel vállalkoztak arra, hogy a felmerülő kulturális tennivalókat el fogják intézni. Az önként értetődik, hogy egy közönséges önkormányzati scliémával, egy egységesen megalkotott önkormányzati kollégiummal itt célt érni nem lehet, mert a G-yüjteményegyctemben egyesíteni fogunk igen különféle szervezeteket. Egyesíteni fogunk könyvtárakat, egyesíteni fogunk művészeti gyűjteményeket : a Szépművészeti Muzeumot, az Iparművészeti Muzeumot, a Nemzeti Múzeum régiségtárát, — amelyben, mint méltóztatik tudni, művészeti tárgyak nagyszámmal foglaltatnak — és egyesíteni fogunk természettudományi gyűjteményeket : áIványtárat, növénytárat, álláttárat, a néprajziak tárát és igy természetes, hogy a mi gyűjteményegyetemünk igen heterogén természetű lesz. Ennek megfelelően a differenciálódó szaktanácsok rendszerét kell követnem : azt a rendszert, hogy plenum ban a létesitendő Tanács igen ritkán, csak egészen általános kérdésekben fog eljárni és a munka vagy szaktanácsokban vagy igazgató tanácsban fog folyni. Ahol szigorúan szakkérdésekről lesz szó, ott kisebb, ötös szaktanácsot létesítünk, mindig azon közgyűjtemény vagy a közgyűjtemény azon osztálya érdekeinek megfelelően, amelyről szó van. Ahol pedig adminisztratív ügyekről van szó, ott igazgatótanács fog eljárni, amelyben részt fognak venni a n-igy gyűjtemények főigazgatói: az az öt főigazgató, akiről azután igazán fel lehet tételezni, hogy rendelkeznek azokkal a közigazgatási ismeretekkel, amelyek közgyűjteményeink vezetéséhez, adminisztrálásához okvetlenül szükségesek T. Nemzetgyűlés! Mi önkormányzati téren eddig is tettünk félénk kísérleteket. Hogy ezeket a kísérleteket nagyobb siker nem koronázta, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — III. KÖTET. abban jelentékeny része volt annak, hogy a létrehozott önkormányzati szervezeteknek nem adtunk kellő hatáskört és csak a véleményadás jogával ruháztuk fel azokat, nem $ határozathozatal jogával. Már pedig olyan szervezetek, amelyeknek nincs érdemleges hatáskörük, amelyek csak véleményt mondhatnak és nem határozhatnak, igazi hatékony munkát ki nem fejthetnek, sőt az azoknak kötelékébe bevontak is csakhamar felvetik magukkal szemben a kérdést, hogy voltaképen ér-e valamit az ő közreműködésük; nem felesleges emberek-e; csakhamar elkedvetlenednek és az egész önkormányzati kísérlet dugába dől. (Helyeslés.) Azért ez a javaslat érdemleges és nagy hatáskört biztosit a létesitendő gyűjteményegyetemi tanácsnak. .Megilleti a jelölés joga — mint mondottam — a tudományos állásokra és a minister mást mint olyan egyént, akit a létesítendő tanács jelöl, ki sem nevezhet. Azok tehát, akik a protekció betörése miatt aggodalmaskodnak, ennél a pontnál teljes megnyugvást találnak. Meg fogja állapítani a tanács az egyes közintézmények gyűjtési körét is és amennyiben e tekintetben rendszertelenség mutatkozik, rendelkezhetik majd abban a tekintetben, hogy egyik vagy másik muzeális vagy levéltári objektum egyik gyűjteményből a másikba áthelyeztessék. A közgyűjtemények vagyonának elidegenítésében, különösen a műtárgyak eladásában, aukció vagy csere utján való értékesítésében a véleményadás messzemenő joga fogja megilletni. Szabályrendelet-alkotási joga lesz a tanácsnak ugy önmagára, mint a fenhatósága alait álló közgyűjteményekre nézve. Költségvetési és zárszámadási joga lesz. amennyiben az az állami büdzséjog érintése nélkül egyáltalában megkonstruálható. Fordulni fog a hazai közönséghez, főleg az adakozó kedv, az adakozási morál felkeltése iránt, amire az állam mai rossz pénzügyi helyzetében okvetlenül szükség van és fordulhat a külföldhöz is, különösen a nemzetközi könyvcsere szervezése dolgában, ahol bizony eddig, sajnos, nagy tarkaság és tervszerütlenség mutatkozott. T. Nemzetgyűlés! Amint hangsúlyoztam, széleskörű autonómiát kívánok biztosítani közgyűjteményeinknek, mert itt tudósok autonómiájáról van szó. Egy zászlóaljat vagy egy pénzügyigazgatóságot egészen másként kell vezetni, mint tudósokat és művészeket. Én egy fél életet töltöttem tudósok körében ós mindig csodálkoztam azon, hogy egyes emberek azt mondották, hogy tudósokkal nehéz bánni. Én mindig azt találtam, hogy nagyon könnyű velük bánni, csak bizonyos magasabb szempontokat kell szem előtt tartani, amelyeket egy tudós ember, hogy vele szemben érvényesüljenek, joggal megkövetelhet. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Ezt a szempontot, az adminisztrációnak a tudomány előtt való ezt a tiszteletteljes meghajlását van hivatva kifejezésre juttatni az a törvényjavaslat, amelyet van szerencsém benyújtani. 42