Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-35

256 À nemzetgyűlés 35. ülése 1922, Sándor Pál : Talán önnel azonosítják ma­gukat ? Fábián Béla : Itt mindenki képviselő és magáért beszél! Senkinek sincs joga a zsidók nevében beszélni ! Vázsonyi Vilmos : Kikérjük magunknak ! A magunk nevében beszélünk ! (Zaj jobbfelöl.) Patacsi Dénes : Aki haragszik, annak nincs igaza ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak í Fábián Béla : A választók küldtek ide ben­nünket ! Elnök : Fábián képviselő urat kérem, szíves­kedjék csendben lenni ! (Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! Méltóztassék folytatni, képviselő ur! (Halljuk! Halljuk!) Friedrich István : Sándor Pál igen tisztelt képviselő ur és mások is sokszor azt hangsú­lyozzák, hogy az antiszemitizmust Magyarorszá­gon az első kormány találta ki, és hogy mi kvázi hivatalosan szítottuk az antiszemitizmus lángját. Én fel fogom olvasni röviden — pár sor az egész — az akkori kiáltványunk szöve­gét, amely igy szól (olvassa) : »A bolseviki rendszer bűneiért felelős személyek a büntető törvények súlya alá esnek, jogellenes cselekede­teikért bűnhődni fognak, de ez a megtorlás nem lehet felelőtlen egyéni bíráskodás tárgya és még kevésbé szolgálhat ürügyül felekezeti és faji harcok felszitására, amelyek a művelt világ előtt csak leszállítanák erkölcsi értékünket, holott mindnyájunknak épen annak felemelésére kell összefogni. Mindezeknél fogva megtiltok minden társadalomellenes mozgalmat, minden önkényeskedést, minden rendbontást, megtiltom, hogy a bolsevizmus üldözésének örve alatt magá­nosok vagy csoportok bárkit életében, testi ép­ségében vagy vagyonában megtámadjanak, stb.« (Zaj a szélsöbaloldalon.) Peidl Gyula : Ez volt a szó ! Pikler Emil : Az ellenkezőt csinálták ! Friedrich István : Ha a képviselő ur egyetlen egy esetet tud felhozni, hogy fehér-terror ügyé­ben valaki hozzám fordult és én nem követtem el mindent, amit lehet, akkor én lemondok a mandátumomról. (Helyeslés.) Tessék egyetlenegy esettel előállani. Propper Sándor : Olvassa el saját beszédeit ! Elnök : Csendet kérek t. képviselő urak. Friedrich István : Én ezzel csak azt akarom igazolni, hogy ez nem felülről hivatalosan szított megmozdulás volt, hanem a néptömeg lelkéből kifakadt végső elkeseredés. (Helyeslés jobb felöl és a középen.) Hogy pegig a bolsevista vezérek kö­zött nagyon sok zsidó volt, azt Sándor Pál kép­viselő ur is tudja. Sándor Pál : Sajnos ! Huszár Károly : Velünk együtt szidta őket ! Esztergályos János : Emelkedik a korona ! (Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek t. képviselő urak; méltóztassék folytatni. , évi augusztus hő 2-án, szerdán. Friedrich István : Én erre vonatkozólag fel­; olvasom Vázsonyi t. képviselőtársunknak egy ; szózatát, amelyet az én kormányom idejében a magyar társadalomhoz intézett. Objektiv hang volt, szintén zsidóvallásu. Méltóztassék meg­hallgatni mit mondott, nem a kormány, hanem Vázsonyi Vilmos (olvassa) : »Kétségtelen, hogy a bolsevisták legtöbb vezére a zsidófajból szár­mazott. A zsidóság (Zaj. Elnök csenget) egyes rétegei ezen a téren súlyos bűnöket követtek el, de az is bizonyos, hogy a pokol ezen prófétái, akik önmaguk mennyei jólétben úsztak, magá­: tói a zsidó vallástól régen eltávolodtak.« Most jön a fontosabb rész. »Én nem hunyok szemet azok hibái és bűnei előtt, akiknek sorából szár­mazom. Irtózatos bűn terheli azokat a zsidókat, akik Magyarországba Moszkvából behozták a bolsevizmust és rövid idő alatt a világ minden korrupcióját felülmúló harácsolást és erkölcste­lenséget teremtettek ebben a szerencsétlen or­szágban. (Igaz! JJgy van! A bün annál nagyobb, mert ez az ország teljes jogot adott a zsidóvallásu polgárainak ; előttük szabad volt az érvényesülés minden útja, nemcsak gazdasági és kulturális téren, de a közéletben is. A mi hazánk nem volt Orosz­ország, Szibéria. A szégyen, a megalázás, a pogrom itt nem érte a zsidókat. Belőlünk nem fakadhatott keserűség, mint Oroszországban, hanem csak hála a testvéri szeretetért, amely­ben részünk volt.« (Helyeslés. Felkiáltások a középen : Igaza van !) Akkor a tömegindulatokat nem kellett felülről szítani, hanem — méltóztassék elhinni — éjjel-nappali energia volt szükséges azokat megfékezni. És a t. képviselő urak azt mondják, ilyen, meg ilyen esetek történtek. Száz percentes sikerünk nem volt, de lehetett 98°/o-os sikerről beszélni. Méltóztatnak emlékezni, mikor az első nemzetgyűlésnek felelős kormánya a Huszár Ká­roly elnöklete alatt megalakult, Huszár Károly első beszédében egy igen szomorú atrocitás ügyében kifakadt és a legszigorúbb megtorlást igérte, és a kormány meg is tette, ami módjá­ban volt. Drozdy képviselő ur ilyenkor gúnyosan nevet. (Mozgás jobb felöl.) A ministerelnök ur tegnap Garamival kap­csolatban kijelentette azt, hogy G-arami haza­jövetele ellen kifogásai vannak különböző okok­ból. Hogy mi akkor állást foglaltunk Garami­val szemben az azért volt, mert megint bizo­nyos akták kerültek a kezembe, amelyeket fel fogok olvasni (olvassa) : » Külügy ministérium 2212. «zám. Pro domo. Kun Béla mellékelt ren­delete alapján Lengyel Gyula elvtárstól, az Osztrák Magyar Bank kormányzójától 700 font sterlinget átvettem. A mellékleten található nyugta szerint Garami Ernő kezeihez lefizette­I tett. Dr. Budas Zoltán s. k. A másik akta a következő. (Halljuk! Halljuk! Zaj. Elnök csen­\ get.) Bizalmas. Garami Ernő Svájcba megy, részére három hónapi javadalmazás fejében

Next

/
Oldalképek
Tartalom