Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-35

230 A nemzetgyűlés 35. ülése 1922. nak, hogy egy ló rezsijének 80°/o-a fedezve legyen. Ez a helyzet azért állott elő, mert a Lovaregylet nem tudja megfelelően dotálni a versenyeket. Peidl Gyula: Tehát adjunk nekik pénzt! B. Prőnay György: Ennélfogva a Lovaregyleten kell segíteni, hogy bizonyos fokig a versenyzők a rezsiköltségeket megkaphassák azáltal, hogy a Lovaregyiet a díjakat felemeli. (Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Az állam költségén!) Ezáltal a telivér tenyénytés is felvirágzik, ezáltal a fedezőmének nagyobb számban lesznek felnevelve, ugy a magánménesekben, mint az állami ménesekben is. Itt van a kapcsolat a Lovaregylet és a lótenyésztés között. Ezt nem én sütöttem ki, hanem régen kisütötték Angliában, és ezt az érvet hangoztatta gróf Széchenyi is. (Ugy van ! a jobboldalon.) Ugron Gábor: Totalizatőr nélkül. Ott nincsen totalizatőr. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Szíveskedjenek csendben lenni ! B. Prónay György : Ha az állam nem képes kellően dotálni a versenyeket, akkor a totalizatőrt fenn kell tartani, hogy a versenyzés kifizesse magát, hogy a díjakat emelni lehessen, ez pedig csak akkor lehetséges, ha az itt kontemplált 4%-ban részesitik a Lovaregyletet, mert csak igy lesz képes az uj pályát felépiteni és a jőve- delmet fokozni. Most térek rá felszólalásom legfontosabb részére, amely szerint erkölcsileg is indokolttá teszi a mai viszonyok között a totalizatőr fentartását és ilyen mértékben való megadóztatását. En néhányszor kimegyek a lóversenyre s látom, hogy milyen emberek vannak ott. Nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy azok az emberek járnak oda, aki .. , Farkas István : Ott játsszák el a pénzüket. (Felkiáltások a . jobboldalon : A pénzes elvtársak !) B. Prőnay György : ... akik vagonokban laknak, akik a drágaságok alatt sínylődnek, nem azok, hanem épen azok járnak ki a lóversen vre, akik a napi konjunktúrát ki tudják használni, akik egy-egy üzleten százezreket tudnak nyerni, de akik nincsenek a tisztességes keresettel megelégedve s a lóversenyt használják fel még nagyobb nyereség elérésére. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Br. Prónay György: Nem tudok róla, hogy ezek az emberek bármiféle formában is meg volnának adóztatva ezen nyereségük után, igy tehát leadják nyereségük 20—25 százalékát a köz javára. Ha a totalizatőrt beszüntetjük, ugy még azt sem fogják leadni. Járjanak csak ki * az urak, tanulmányozás végett a lóversenytérre és meg fogják látni, hogy ki jár ki oda; nem az, akiről azt állítják, hogy a búza árát felveri' 7000 koronára, hanem az, aki a gazdázvi augusztus hó 2-étn, szerdán. tói olcsón veszi meg a búzát és felhajtja az árát. Ezek megadóztatása végett tartom szükségesnek a totalizatőr fenntartását. Propper Sándor: Sikkasztok akadémiája! Br. Prónay György: Azt mondják, hogy emeljük fel a totalizatőr forgalmi adóját ötven százalékra, ámde ez az egész pénzügyi eredményt kétségessé tenné. Épen azon emberek szempontjából kell tehát az adózás mérvét megszabni, akik oda kijárnak. Természetesen ők mindig többet és többet akarnak nyerni és nem elégszenek meg egy normális nyereséggel. Ha azonban nagyon magasra emelnék a totalizatőr forgalmi adóját, akkor egyáltalában nem lennének fogadások, már pedig ezeket az embereket máskép egyáltalában nem lehet megadóztatni, mint ilyen módon. Ami a dolog jogi részét illeti, itt csakis a 28. § 2. pontjára akarok néhány megjegyzést tenni. Az 1894 : XXIX te. a totalizatőr-forgalmat ujjolag szabályozta, az 1913. XIII. te. újból megállapította a totalizatőr forgalmi adót, és az 1921. II. te. ezt újból felemelte. Ezekben az az elv jegecesedik ki, hogy a lóversenyen elért nyereség a forgalmi adónak egy másik nemével ne legyen sújtva. Az 1921 : XXXIV. te. alapján kibocsátott végrehajtási utasítás 21. §-a is elfogadja ezt az elvet és felsorolja az általános forgalmi adó alul való kivételeket. Ebben nem foglaltatik benne a totalizatőr-forgalom, és ezt a hiányt akarja jóvá tenni a 28. § 2. bekezdése. A felhozott okoknál fogva és mert megGyőződésem az, hogy a Magyar Lovaregylet működése helyes, tekintve továbbá, hogy az a legszorosabb kapcsolatban van a lótenyésztéssel, s hogy lótenyésztésünk ennyire felvirágzott, az leginkább annak köszönhető, hogy a mindenkori ministeriumok hathatós támogatását élvezte, a Lovaregyiet vezetése szakavatott kezek között volt és van, és kérem a § változatlan elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon és a középen) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Pakots József. Pakots József: Tisztelt Nemzetgyűlés! Az előttem felszólalt igen tisztelt képviselőtársam szakszerű és rendkívül lelkes támogató kijelentése után méltóztassanak megengedni, hogy kevesebb szakszerűséggel ugyan, de bizonyos kulturális megvilágításban próbáljam ezt a kérdést tárgyalni. Patay Tibor : Széchenyi szellemében ! Pakots József : Széchenyi szellemében kívánom tárgyalni, mert hiszen Széchenyi, mikor a lótenyésztés nemes feladatát beiktatta a magyar kulturális élet feladatai körébe, akkor még lótenyésztésről egyáltalában nem volt szó Magyarországon. O a lóverseny révén kívánta ezt a rendkívül fontos nemzetgazdasági kérdést közérdekűvé tenni és beleiktatni úgyszólván a társadalmi és állami élet egész komplexumába. (Egy hang a középen : Odakinn izgassuk ezzel a népet!) Ez nagyon szellemes volt, én azonban kevésbé szellemesen, hanem inkább tárgyi-