Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-34

200 A nemzetgyűlés 34. ülése 1922, évi augusztus hó 1-én, kedden. mint ahogy át is hántották már augusztus 1-ével a lakókra, s ezáltal még borzalmasabbakká tették a lakásviszonyokat és a lakbérek magasságát nemcsak Budapesten, hanem mindenütt az országban. Ha komolyan akarunk a drágaság ellen harcolni, ha a lakásnyomort végre Budapesten és az ország minden részében meg akarjuk szüntetni, akkor megengedhetetlen dolog az, hogy a kincstár még egy ilyen borzasztóan drágitó hatású haszonrészesedést is biztositson magának. Ha akar a kincstár pénzt szerezni magának erre a célra, szerezzen egyebünnen. Ez jogában áll. De semmi körülmények között nem. állhat jogában az, hogy a katasztrofális méretű lakásnyomort, a borzasztó magas lakbéreket még fokozza ebben az országban, annyival kevésbé, mert ez éles ellentétben áll azzal, amit naprólnapra hirdetnek és amiről ankéteznek a bizottságban. Mi lett annak a következménye, hogy az igen t. pénzügyminister ur és a t. kincstár még 60 %-ot kivan ? Nemcsak az, hogy a lakások bére horribilisen megdrágult, hanem a házak ára ennek következtében nem. csupán egyharmadával, vagy kétharmadával, hanem a duplájára emelkedett azóta, amióta a t. pénzügyminister urnák ez a javaslata napvilágot látott. Kállay Tibor pénzügyminister; Az csak nem baj, hogy a házak ára emelkedett ? Dénes István : Ez végzetes szerencsétlenség, mélyen t. pénzügyminister ur, mert a pénzügyi igazgatásnak és a pénzügytannak alapfogalma az . . . (Zaj és derültség a jobboldalon.) Kállay Tibor pénzügyminister; Hogy az országban lévő vagyonok elértéktelenedjenek. (Derültség.) Dénes István ; T. pénzügyminister ur, engedelmet kérek, ez homlokegyenest ellenkezik a közgazdaságtan fogalmával, mert hiszen abból, hogy a házak ára a duplájára ment fel, semmi néven nevezendő haszna nincsen a magyar népnek és a millióknak, hanem kizárólag a háztulajdonosoknak, akik telekérték fejében horribilis összegeket vá gnak zsebre. Kállay Tibor pénzügyminister: Az nem telekérték ! Dénes István : Ez nem lehet célja egy kormánynak, amely demokráciára törekszik. Erdélyi Aladár : A telekátirási illeték is az államot illeti. (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassék a Ház tanácskozási rendjét megtartani. Most Dénes képviselő urat illeti a szó. Dénes István ; Annak, hogy a kincstári haszon részesedés folytán a házak értéke a duplájára emelkedett, az lett a következménye, hogy Budapesten egyetlenegy háztulajdonosnak vagy tőkésnek sincs kedve házat épiteni, mert ehelyett inkább spekulál. Van két ingatlanvállalatunk Budapesten, melynek értékpapírjai a múlt hét óta a duplájára emelkedett a tőzsdén. A ház értékemelkedésének a pénzügyminister ur állitásával szemben az a súlyos következménye, hogy mennél magasabb a ház értéke, annál magasabb a lakások bére is, pedig ép ez ellen küzdünk. Nem szabad tehát olyan törvényes intézkedésekkel jönni, amelyek arra alkalmasak, hogy az alapértékeket, a házak értékét megdrágítsák, ami csak a népmilliók fogyasztási cikkeinek megdrágítására vezet. Szomjas Gusztáv: Nem erre vagyunk kiváncsiak. Dénes István : T. képviselőtársam nem kíváncsi, de mi kíváncsiak vagyunk, mert nem tudjuk a magas lakbéreket fizetni. Elnök : Az azon az oldalon ülő képviselő ur kíváncsisága nincs a szakaszban, méltóztassék csak a szakaszhoz tartani magát. (Derültség.) Dénes István : Ez nagyon égető, komoly kérdés, annyival komolyabb, mert látom, hogy a pénzügyminister ur álláspontja homlokegyenest ellenkezik azzal, ami alkalmas volna arra, hogy a lakbéreket leszállítsa. A kincstári haszonrészesedés egyik súlyos következménye, hogy ma Budapesten a telektulajdonosok, a részvénytársaságok spekulálnak. Hogy csak egyet említsek, van itt valami általános ingatlanforgalmi vállalat ; ennek nem kevesebb üres telke van Budapest belterületén, mint 20.000 négyszögöl, a külterületen 100.000 és még messzebb 340.000 négyszögöl, de a részvénytársaságnak eszeágában sincs épiteni. Miért nem épit ? Mert a pénzügyminister ur közgazdaságellenes javaslat a következtében a házak értéke felment a duplájára és pl. ez a 20 millió alaptőkével rendelkező vállalat eladta a Rákóczi-uton lévő telkét 10 millióért. (Zaj a jobboldalon.) •Ebből következik, hogy mivel kifizetődik a spekuláció, a tőkések és a telektulajdonosok nem építenek, hanem bevárják a pénzügyminister ur intézkedései következtében a házaik és telkeik értékének emelkedését, spekulálnak és gyönyörű összegeket vágnak zsebre. (EllenmondásoJc a jobboldalon.) És ezt a politikát nemcsak a pénzügyminister ur inaugurálja, ezt csinálták régebben is és ennek a politikának következménye az, hogy Budapesten 20.017 beépített telek van, ezzel szemben pedig a fővárosban, ahol a lakásnyomor még a moszkvainál is súlyosabb, 18.700 a beépítetlen telkek száma. Erdélyi Aladár: Mit szól majd a művelt Nyugat ! Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Majd i génybevesszük ! Benne van a rendeletben ! Dénes István : Bátor leszek rámutatni, menynyire téves a lakásrendeletnek ez az intézkedése. Ennek következménye az, hogy az üres telkekt ulaj donosai azt. mondják : bolond vagyok épiteni, majd elveszi a telket a lakáshivatal, vagy az, aki építtetni akar, fizeti nekem 10 esztendeig a bért és 10 esztendő múlva enyém lesz még az épület is. Ezért mennek fel az »ingatlanforgalmi vállalat részvényei. (EllenmondásoJc a jobboldalon.) Nem akarok ezzel most bőven foglalkozni, lesz majd alkalmam erre a házbéradó kérdésénél, amikor alapos statisztikai adatokkal fogom bebizonyitani minden