Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-34

À nemzetgyűlés 34. ülése 1922. törvényhozásában. Amikor elitélték ezeket az u. n. kommunistákat, hiszen 90%-uk nem is kom­munista, sohasem volt kommunista . . . Gaal Endre : Hát mi volt ? Hébelt Ede: Kérem, a kommunistákat ki­vitték Oroszországba, ezek szegény félrevezetett emberek, nem bolsevisták. (Nagy zaj.) Urbanic s Kálmán : Jó részük még itt ül ! Pikler Emil : KÓ3ZÓ államtitkár ur üdvözölte a kommunista felkelő napot Szegeden a Klauzál­téren ! Ezer tanú van rá ! (Zaj.) Elnök : Pikler képviselő urat kérem, szívesked­jék csendben lenni ! Hébelt Ede : Amikor ezeket az u. n. kommunis­tákat elitélték, joggal számíthattak arra, hogy a kivételes hatalom megszűntével az 1912 : LXIII. te. 3. §-ának rendelkezése értelmében a súlyosabb büntetési tételeket leszállítják, vagyis a börtön­büntetést államfogházra változtatják §t, azoknak büntetéséből pedig, akiket öt esztendőre Ítéltek el, azonban à rendes törvények szerint csak két esz­tendő volt a maximum, az öt esztendőből el fogják engedni a három esztendőt stb., hiszen a kivételes hatalomról szóló törvény 3. §-a ezt igy kontemp­lálta. A kivételes hatalomról szóló törvényben van egy szakasz, amely a jogerősen kiszabott halálbün­tetést is végre nem hajthatónak mondja ki arra az esetre, ha a kivételes hatalom megszűnik, tehát még a halálraítélt is remélhette, hogy ha megszűnik a kivételes hatalom, nem fogják rajta a büntetést végrehajtani ! Ez a szakasz azonban meg akarja változtatni ezt az állapotot és már a jogerősen el­itéltekre vonatkozólag is azt mondja (olvassa) : »A hatályosságuk tartama alatt keletkezett viszo­nyok rendezésére hatályon kivül helyezésük után is alkalmazni kell a kivételes rendelkezéseket.« Vázsonyi Vilmos : Tévedés, ez a magánjogra vonatkozik. Hébelt Ede : De méltóztatik megengedni, hogy büntető ügyről is lehet szó, legalább is kétes, én ugy látom, hogy nem egészen világos. Minden­esetre ki kellene mondani, hogy ez a magánjogi vi­szonyok rendezésére vonatkozik. Az utolsó bekezdés az ellenzéknek tett enged­mény, kimondja t. i. azt, hogy az előzetes sajtó­cenzurát a kormány a jelen szakasz felhatalmazása alapján nem léptetheti újból életbe. Én ezt a be­kezdést egy mondattal óhajtanám kiegészíteni, amely a kivételes hatalom gyakorlása tekinteté­ben bizonyos garanciákat nyújt az ellenzéknek. Azt proponálnám, méltóztassék e szakasz kiegé­szít éseképen a következő pótlást elfogadni (ol­vassa) : »A köz-szabadságokat érintő kivételes ha­talom gyakorlásánál gondoskodni köteles a kor­mány arról, hogy az eljáró hatóságok kivételes sür­gősséggel járjanak el és az ügyfeleknek és kép­viselőiknek ugyanolyan mértékben megengedjék az iratokba való betekintést, mint ahogyan ezt a bűnvádi perrendtartás előírja.« Eddig, legalább is a látszat szerint, a leg­különfélébb visszaélések forrása az volt, hogy a kivételei hatalom alapján a közszabadságok keze­évi augusztus hó 1-én, kedden. Í8Ö lésénél titkosság uralkodott. Méltóztassék megadni azt a garanciát, hogy a jövőben sürgősséget és ügy­félnyilvánosságot hozzunk be, hogy a felek be­tekinthessenek a titkos detektivjelentésekbe és más egyéb iratokba, amelyek alapján hónapokon, sőt éveken keresztül letartóztatásban van valaki, méltóztassék lehetővé tenni, hogy az ügyvédek is hozzáférhessenek ezekhez az adatokhoz, hogy a hatóságok ne bujkáljanak a sötétben. Propper Sándor : Ez a rémuralom alapja ! Más kép nem lehet fent ártani a rémuralmat ! Pikler Emil : Ochrana ! Hébelt Ede : Még egy párhuzamot engedje­nek meg. Van egy törvényünk, amely a fiatalkcruakról, a 18 éven aluliakról intézkedik. Ez azt mondja, hogy ezeket a 18 éven aluliakat valahogyan eny­hébben kell kezelni ; ezeket, ha el is ítéli a bíróság, a fiatalkorúak fogházában, javítóintézetekben és más egyéb helyeken helyezik el. Egy konkrét eset­ben megint előferdült a következő dele g : kom­munista kölykök ugrándozásával kapcsolatésan letartóztattak nem. tudom hány gyereket : 18 éven aluliakat és 18 éven felülieket. A 18 éven felüliek­nél beszámították a 8 hónapig tartó előzetes le­tartóztatást, a 18 éven aluliaknál azonban, akik épugy és ugyanott töltötték le az előzetes letartóz­tatást, ugyanolyan éhezés közepette és akik ugyan­olyan kellemetlenségeken és rendőri brutalitásokon estek keresztül. (Zaj jobb/elől.) ezt az időt nem számították be azért, mert azt mondták : ezek veltaképen nem voltak előzetes letartóztatásban, a fiatalkoruakról intézkedő törvény szerint csak őrizetben voltak. Urbanics Kálmán; Nagy különbség! Hébelt Ede : Ezt a le gégbe kiáltóbb igazság­talanságnak tartom, ugy hogy méltóztassék az igazságügyminister urnák arról gondoskodni, hogy amig ezeket a fiatalkorúakat nem kezelik másként, amíg ezek is ugyanolyan letartóztatási intézetek­ben, ugyanolyan nyomorúságos viszonyok között ülik le az ő őrizetbevételüket, mint a 18 éven felü­liek az előzetes letartóztatást, addig egyforma el­bánásban részesüljenek és épugy beszámittassék az ő előzetes letartóztatásuk, vagy őrizetbevételük, mint emezeknél a büntető perrendtartás értelmében foganatosított előzetes letartóztatás. Kérem ezeknek a módosításoknak elfogadását. Elnök: Szólásra ki van feliratkozva ? Bartos János jegyző : Senki sincs feliratkozva. Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz hozzá­szólni ? (Nem !) Az előadó ur kíván szólni. Ivády Béla előadó : T. Nemzetgyűlés ! Hébelt tisztelt képviselőtársam, a 6. §-nál többrendbeli módosítást ajánlott. Ami első módosítását illeti, amely a szakasz első bekezdésének eltörlésére vonatkozik, magam, is ilyen módosítást kívántam előterjeszteni at. Háznak. Ezt helyeslem., amennyi­ben a július hó 26-iki hivatalos lapban tényleg megjelent a 6310/1922. M. E. számú rendelet, amely a kivételes hatalom megszüntetését ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom