Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-34
188 A nemzetgyűlés 34. ülése 1922. évi augusztus M 1-én, kedden. niink, hogy megvalósítsuk ezeket. (Felkiáltások a középen : A szakaszhoz beszéljen !) A civilizáció kérdése, hogy itt sem. egy zsidó, sem egy más vallású egyén, sem semmiféle más nyelvű polgár ne üldöztessék. Egyébként én tudom, hogy miért üldözik ezeket az embereket. Azt mondják, hogy igy lakások fognak megüresedni. Hát ilymódon nem szabad a lakásinséget enyhiteni. Tessék építeni, tessék a gazdagabb zsidókat felszólítani, hogy váltsák meg a zsidóüldözést, adjanak pénzt lakásépítési célokra . . . (Élénk felkiáltások jobb felől : A szakaszhoz beszéljen f) Haller István : Egy idea, amit fel lehet használni Î Elnök (csenget) : A képviselő urat a házszabályok értelmében figyelmeztetem arra, hogy most csakis a tárgyalás alatt levő szakaszhoz szólhat. Hébelt Ede : Indokolom azt, hogy miért kívánom ... Elnök (csenget) : Igen. de annak elbírálása, hogy az indokolás nem megy-e más terrénumokra, és bogy az illető képviselő nem kalandozik-e el a tárgytól, az elnök dolga. Ha én a képviselő urat figyelmeztetem, akkor bizonyosan van erre okom. Méltóztassék csak a szakaszhoz tartani magát és kizárólag ahhoz szólni. Hébelt Ede: Legyen szabad erre a húszezres rendeletre vonatkozólag példaképen megemlítenem, hogy van égy rigai szerződés, amely a kommunisták és a hadifoglyok kicserélésére vonatkozólag köttetett. Ezt sem láttam, ez is hozzáférhetetlen, de a lapokban volt valami ismertetés, ebből ugy látom, bogy a szerződésben biztosítják a hadifoglyoknak azt : ott maradhatnak abban az országban, ahol vannak. Mármost felhozok egy konkrét esetet. 1914-ben a duklai szorosnál elfogtak egy orosz zsidó katonát. Azt idehozták, elvitték valami magyar faluba, ahol szorgalmasan és szerényen dolgozott valami paraszt gazdánál. Később ennek a gazdának elvette leányát, kikeresztelkedett, állampolgárságot kért, a lehető legjobb bizonyítványai vannak a magyar hatóságoktól, az itten működő orosz ellenforradalmi hatóságoktól, az orosz követségtől, az orosz katonai küldöttségtől stb., stb. (Mozgás a jobboldalon ; felkiáltások : Védő ügyvédnek tetszik lenni ?J és mégis ezt az embert lefogták és ki akarják üldözni. Felesége, aki magyar és egyetlen leánya egy módos parasztgazdának, vele együtt szintén hónapokon keresztül le volt tartóztatva. Hát ezek lehetetlen állapotok. Vessünk véget az ilyesminek, mert ez nem Balkán, ez nem elég erős kifejezés, hanem Ázsia, hassunk oda, hogy ezeket a rendeleteket végre a zöld asztalnál kölcsönös megértéssel megbeszélhessük, mert hiszen, mondom, valósággal ázsiai állapotok vannak e téren . .. Vázsonyi Vilmos; Dehogy ázsiai, európai állapotok ! Ázsiában rend van ! Hébelt Ede : A belügyminister ur azt mondta, hogy a kivételes hatalmat azért kell fentartani, mert a kommunizmus veszedelme forog fenn. Három esztendeje figyelemmel kisérem az összes kommunista bűncselekményeket. Méltóztassék elhinni, hogy nem forog fenn a kommunizmus veszedelme. Azok a gyerekek, akik itt holmi »Proletárt« és bécsi magyar újságokat olvasnak és terjesztenek és akik összeköttetésben állanak a bécsi kommunistákkal, nem veszélyesek. Különben is, amikor az 1920 : VI. te. meghosszabbította a kivételes hatalmat, kimondta, hogy utasítja a kormányt, hogy törvényjavaslatot terjesszen a Ház elé. Egészen nyilvánvaló tehát, hogy azokban az ügyekben, amelyekről a kormány törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé, sőt azt a nemzetgyűlés el is fogadta, azokban megszűnt már a kivételes hatalom. Minthogy a társadalmi rend hatályosabb védelméről meghozták az 1921 : III. t.-cikket, amely mindenféle kommunista megmozdulást a legszigorúbban büntet, világos, bogy ilyen ügyekben megszűnt a kivételes hatalom. Ebben a törvényben statuálták azt az unikomot, hogy u. n. négyszemközti izgatás is van, vagyis ha én négyszemközt suttogva elmondom, hogy ezt szeretném, vagy azt szeretném, ha megsúgom, hogy de jó lenne a katonai diktatúra, ejnye, ejnye, de szép is az a szocializmus, vagy a kommunizmus, akkor ez büntetendő cselekmény, melyet ez a törvény háromesztendei fogházzal büntet. Ha tehát törvényt hoztak, nem lehet eltűrni, hogy ezen szigorú törvény mellett ezeket az embereket még tovább üldözzék közigazgatási utón. Itt nem prevenciáról van szó, hanem arról, hogy a törvényhozó hatáskörét túllépő üldözés folyik. Ha a törvényhozó akarta volna, akkor az 1921 : III. te.-ben kimondhatta volna, hogy ha letöltik büntetésüket az elitéltek, akkor még Zalaegerszegre kell vinni őket és a közigagatás hónapokig, vagy évekig fogvatarthatja őket. Propper Sándor : Valakinek jó üzlet lehet Zalaegerszeg ! (Zaj. Egy hang jobb felől : Nem, tartozik ide !) Hébelt Ede : A törvény nagyon szigorúan intézkedett, ennélfogva épen azokban az ügyekben, amelyekre a belügy minist er ur fentartani kívánja a kivételes hatalmat, nincsen létjogosultsága a kivételes hatalomnak, mert törvény van róluk. De azután itt van a hetedik bekezdés, amely szintén unikum, hiszen az egész világon ilyen törvényt nem hoztak. Halász Móric : A művelt Nyugaton másként van, ugy-e ? Hébelt Ede : A francia forradalom óta általános elv, a polgári és politikai jogok deklarációja ezt is kimondta, bogy senki sem büntethető más büntetéssel, mint amelyet elkövetése előtt a törvény a bűncselekményre megállapított. Ezt a mi büntetőtörvénykönyvünk is átvette. De hogy valakit elitéljenek — mondjuk — öt esztendőre és később három év múlva a törvényhozó azt mondja, hogy ezt az öt esztendőt még megtoldom három esztendővel : ez még nem fordult elő a francia forradalom óta semmiféle kultúrállam
