Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-34

A nemzetgyűlés 34. ülése 1922. évi augusztus hó 1-én, kedden. 185 keresünk. B kérdésben itt a közelmúltban az indem­nitási törvényjavaslat az általános vita során pénz­ügyi kapacitások részéről, igy Heinrich Ferenc t. képviselő ur részéről is történtek ki jelentesek. T. képviselőtársam azt mondotta, hogy a külföldi kölcsön felvételét nem helyesli, mert az drága ka matozásu volna, azért drága kamatot kellene fizet­nünk. Azt hiszem, ennek a kijelentésnek cáfolatla­nul nem szabad maradnia, mert mindenkitudja, aki csak Kissé foglalkozik az államháztartással, hogy rajtunk egyedül és kizárólag csupán egy külföldi kölcsön segíthet. Dénes István ; Tiszta tévedés ! Strausz István : Az a bizalom, amelyre baziro­zódik egy külföldi kölcsön és az a befektetés, amelyre szolgál egy külföldi kölcsön, minden pénzt megér. Igen csodálkozom, hogy épen Heinrich Ferenc képviselő ur részérő] történt ilyen kijelentés, akinek szava nemcsak ebben a nemzetgyűlésben, hanem az egész országban, sőt a külföld előtt is súllyal bir. Nekem az a tiszteletteljes propozicióm, mél­tóztassék a második szakasz második bekezdéséből kihagyni ezt a sort (olvassa) : »Valamint ezeknek a drágulás következtében előálló többletéből« nem­csak budgetirozási, de különösen pénzügyi politikai t akt ikai szempont ból. Elnök: A képviselő ur Írásban méltóztatik beadni a módositást ? StraiiSZ István : Még beadom ... Elnök : An ennyiben Írásban nem adja be a képviselő ur, a nemzetgyűlés a módositást figye­lembe nem veheti, mintha meg sem történt volna a módosítási indítvány. A házszabályok előírják, hogy minden módosítás írásban adandó be az elnökhöz. Feliratkozva senki sincs. Kivan valaki a sza­kaszhoz hozzászólni ? Dénes István : Én, kérem. Elnök : Kérem a képviselő urakat, hogy a ház­szabályok értelmében méltóztassanak feliratkozni, mert különben a tanácskozást rendszeresen vezetni nem lehet, hogyha a képviselő urak nem iratkoz­nak fel, hanem mindig külön-külön jelentkeznek szólásra. Méltóztassanak tehát előre feliratkozni. Dénes István : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! A második szakaszban a pénzügyminister ur fel­hatalmazást kér arra, hogy esetleg külföldi hitelt vehessen igénybe. Ez ugyan expressis verbis nincs ebben a szakaszban benne, de miután általában az foglaltatik itt, hogy hitelműveletek utján fedezi a szükségleteket, bátor vagyok előterjeszteni azon indítványomat, hogy ez akkép szorittassék meg, hogy az igen t. pénzügyminister ur külföldi hitelt ne vehessen igénybe. Azzal bátorkodom ezen indítványomat meg­indokolni, hogy a külföldi hitel igénybevétele csak óriási kamatterhet jelentene az országra nézve egyfelől, másfelől pedig rettenetesen áthárulna megint a fogyasztó tömegek vállaira az óriási kül­földi hitelnek terhe. Legfőkép pedig azért indít­ványoztam azt, hogy a magyar kormány külföldi kölcsönt ne vehessen fel, mert van-a belföldön j NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — III. KÖTET. nagyon sok nagytőke, amely tisztán spekulativ célokra használtatik fel. A magyar nagytőkék, 30—40 milliárdok, Magyarországon a magyar kor­mány szeme előtt napról-napra száz és száz millió­kat, milliárdokat keresnek, és pedig tisztán speku­lativ utón és abszolúte nem produktiv módon. Ez a magyarországi 30—40 milliárdos tőke ma abszo­lúte nem kapcsolódik be a termelésbe, tehát direkt káros az ország népére, lakosságára és az ország közgazdasági életére nézve. Ehelyett gondoskod­jék a t. pénzügyminister ur olyan törvényjavas­latról, amellyel bele tud nyúlni a magyar nagy­tőkék tömegeibe s a magyar nagytőkéket, az itt benn forgó 30—40 milliárdot arra tudja kénysze­ríteni, hogy kapcsolódjanak bele a magyar terme­lésbe. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem helyes az a pénzügyi politika, amely külföldről kivan kölcsönt felvenni, mert ezzel megterheljük a fo­gyasztók millióit, — mert megint csak azokat fogja terhelni — azonban semmi lényeges ered­ményt ezáltal elérni nem tudunk. Ami azt a javaslatot illeti, amely azt célozta, hogy külföldi hitel utján fedezze a pénzügyminis­ter ur az állam szükségleteit, ez ismét csak drágító hatással lenne az amúgy is nagy drágaságra, de semmi hatással nem lenne a magyar termelés fej­lesztésére. A pénzügyi politika csak akkor pénz­ügyi politika, ha szervesen bele tud kapcsolódni a magyar közgazdasági életbe, a magyar terme­lésbe. Ennélfogva bátorkodom erre vonatkozó in­dítványomat beadni. Elnök". Szólásra van valaki felirva ? Bartos János jegyző: Nincs! Elnök : Kérdem a t. Házat, kiván-e még valaki a szakaszhoz hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem , kivan szólni, a vitát bezárom. A minister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! A szakasszal szemben egy módosító indít­vány tétetett, amelyet azonban, ha jól értettem. a t. elnök ur nem fogadott el és nemlétezőnek te­kintett. Mégis méltóztassanak nekem, megengedni, hogy megnyugtatáskép rámutathassak arra, hogy ebben a szakaszban arra kéretik felhatalmazás, hogy a deficitet szükség esetén az ott jelzett módon lehessen fedezni. E szakasz tehát megállapítja azt, hogy ez a deficit hogyan áll elő. Ez jellemzése, ismertetése a tényeknek, megállapítása annak, hogy ilyen és ilyen szükségletek mellett áll elő a deficit, ugy hogy ha erre a módosításra rákerülne a sor, ez tulaj donképen nem fejezné ki helyesen azt, ami majd a fedezet biztosítása szempontjából szóba fog kerülni. Ami mir most a határozati javaslatnak kér­dését illeti, arra nézve legyen szabad tisztelettel utalnom arra, amit Strausz István t. képviselő ur előadott s az általa kifejtettek alapján kérném ennek a határozati javaslatnak elvetését. (Helyes­lés.) Elnök: A tanácskozást berekesztem. Követ­kezik a szavazás. Miután a Dénes István képviselő ur által be­24

Next

/
Oldalképek
Tartalom