Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-31

10 A nemzetgyűlés 31. ülése 1922, a táblabíró és a védő. En nem tudom, de nekem az erkölcsi érzésem tiltakozik az ellen, hogy ez igy maradhasson, hogy emberek, akik a biróságtól az egyik napon kiléptek, hogy ügyvédek legyenek és keressenek, a másik napon beálljanak és a volt biró kollégájuk tanácsában mint védők működjenek. Ez ellen, ugy tudom, az ügyvédi kamarában is mozgalom indult már meg, de ezek az állapotok lehetetlen állapotok, mert ezek teljesen aláássák az igazságszolgáltatásban okvetlenül megkivánt erkölcsöt és tekintélyt. Várnai Dániel : A kurzustörvény megengedi. Propper Sándor : A kurzuserkölcs ! Várnai Dániel : Törvényt is hoztak ! Hébelt Ede: Ami pedig a gyorsított eljárást illeti, a gyorsított eljárásról szóló rendelet, amelyet a Friedrich-kormány bocsátott ki és amelyet az 1920. évi VI. te. fent art ott, egészen kétségtelenül törvénybeütköző volt. Egy másfél év előtti cikk ezt ki is mutatta ; kimutatta azt, hogy egyenesen törvényekkel ellenkezik. Az 1912. évi LXIII. te, amely a kivételes hatalomra feljogosította a kormányt, csak arra jogosította fel, hogy bizonyos korlátok között bocsásson ki gyorsított eljárást, ezen korlátokba pedig beletartozik az, hogy fellebbezés legyen. A Priedrich-féle gyorsított eljárás nem ismerte a fellebbezést ; fellebbezés nélkül egy fórum döntött csak. Propper Sándor ; Forradalmi bíróság volt ! Hébelt Ede : Erdélyi képviselőtársam megtanulta-e Fayer professzorunktól azt, mit jelent az, hogy nincs fellebbezés 1 Ez azt jelenti, hogy az az elsőfokú bíróság ugy jár el, ahogy akar, hogy az önkény ur, hogy sem a bizonyítás, sem pedig egyéb tekintetek és semmiféle szempontok által nem hagyja magát korlátozni, hanem azt teszi, amit akar, mert hiszen ugy sem lehet semmiféle jogorvoslatot használni ellene. Azután meg ez a kivételes hatalomról szóló törvény azt mondja, hogy a gyorsított eljárásról szóló rendeleteket csak bizonyos korlátok között lehet megcsinálni. Azonban más törvények egészen határozottan kimondották azt, — magyar törvények mondották ki — hogy bizonyos ügyekben a gyorsított eljárás esetében., is van jogorvoslatnak helye, semmiségi panasznak a Curiához. Lázadás esetében van helye semmi- ; ségi panasznak a Curiához. És ezek a gyorsított tanácsok a törvény rendelkezését megint nem vették figyelembe, hanem ennek az igazságtalan, törvénytelen pátensnek, ennek a gyorsított eljárási \ rendeletnek alapján jártak el, mintha magyar törvény egyáltalában nem léteznék. Kérdeni, hogy azok a birpságok, amelyek ennek a törvénytelen gyorsított eljárásnak alapján jártak el, miben különböztek a forradalmi törvényszéktől ? Propper Sándor : Semmiben ! Hébelt Ede : Abban, hogy kvalifikált birák ültek ott. ? Ez nem különbség, mert igazságtalanságot kétféle formában lehet elkövetni : lehet :íor/ralilag és lehet materiálisán. évi július hó 27-én, csütörtökön. Egy esetet akarok csak felemlíteni, amelyet már a múlt nemzetgyűlésen felEmiltett Lingauer képviselőtársam. Sopronban ül egy fogoly, aki a forradalmi törvényszék birája volt és mint ilyen halálraítélt egy embert, akit azután ki is végeztek ; halálra itélt egy katonát azért, mert gyilkosságot követett el. Egészen kétségtelen, hogy az Ítélet materiálisán igazságos volt. Ez a katona bizonyos körülmények között, kegyetlen módon gyilkosságot követett el, ennek következtében egészen kétségtelen, hogy a magyar büntetőtörvény szerint halálra Ítélése indokolt volt. Az ítélet azonban, amely ezt a bizonyos embert 15 évre ítélte emiatt, azt mondotta : Igaz, hogy igazságos volt az ítélet, de annak dacára mégis, mert a formákat nem tartották meg, mert őket nem illette meg birói hatalom, el kellett őt ítélni. Ellenben ugyanakkor az ellen a vádbiztos ellen, egy aktiv százados ellen, aki a vádbiztosi teendőket végezte és aki a forradalmi törvényszék három munkásbiráját erre a halálos ítéletre rábiztatta, mert kimutatta, hogy a magyar törvények szerint halálbüntetés jár ezért, ennélfogva tehát halálra ítélendő az a katona, ez ellen a vádbiztos ellen, e százados ellen, még bűnvádi eljárás sem indult meg. Ez ma körletparancsnok vagy nem tudom, micsoda magas állást foglal el valamelyik vidéki városban. Kérdezem, egyenlőség és igazság-e az, hogy egy embert 15 évre Ítéltek és az szenved, és családja végromlással küzd, ellenben a másik ember teljesen szabadon van, pedig sokkal nagyobb bűnt követett el, mint a másik, mert hiszen ő volt, aki magas intelligenciájával stb. rávette, felbujtotta ezeket az embereket erre az Ítéletre. És még valamit. A gyorsított eljárási Ítéletek igen sok esetben justizmordokat követtek el. Hogy mit értek Justizmord alatt, mindjárt el fogom magyarázni. Justizmord azt jelenti, körülbelül — és engedjék meg hogy a belügyminister urnák az én érvelésemmel szemben tegnap felhozott okoskodására is hivatkozzam, — azt jelenti, amikor a jog kétszerkettőjével szemben a jog formái közé burkolva hozunk meg egy határozatot, amely azonban a joggal a legélesebb ellentétben van. Hogy egy példát említsek fel : A szociáldemokrata párt ügyésze egy ügyben eljárt a rendőrségnél. Eljárt többször is ebben az ügyben, de egy izben azért járt el különösen, mert jelentkezett nála egy ember, akit a rendőrségre beidéztek, és aki attól félt és reszketett, hogy meg fogják őt ott verni. Azt mondotta, hogy nem kell félnie semmitől, az ő ügye tiszta, érzi, hogy ártatlan, de attól reszket, hogy megverik, és neki alapos oka Van ettől reszketnie, mert már vasárnap, amikor ott volt a detektív szobájában, az a detektív olyanféle mozdulatokat tett és azt mondotta, hogy jöjjön el kedden, mert akkor ott lesz az ő társa, az ő kollegája is. Erre a szociáldemokrata párt ügyésze elment a rendőrségre és azt a főtanácsost, akivel ismételten is beszélt ezekről a kérdésekről, megkérte : Kérem, itt van megint egy eset, segítsenek, hogy