Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-33

Í4.£ A nemzetgyűlés 33. ülése 192 fedezetet, amelyet nyújtani tudnak azok, akiknek vállai^ ezt inkább elbírják. En az őrlési adó kérdésében arra az álláspontra helyezkedtem, hogy ,ez nem megfelelő adó, mert igazságtalanul sújtja a kisembert. Ennélfogva belementem abba, hogy az eltöröltessék, belementem annak ellenére, hogy az ellátatlanok szükségletének biztosításáról volt szó. Ezt másként és megfelelőbb eszközökkel kell tudni biztositani. Épen igy vagyok a beruházások kérdésében is. Nem engedhetem meg és nem mehetek bele semmi téren abba, hogy a bankóprés igénybevételével biztosittassék olyan kiadások fedezése, amelyek legalább is elhalaszthatók, am ig azok céljaira más utón megtalálhatjuk a megfelelő fedezetet. Hát bocsássanak meg nekem azok, akik másként, modernül gondolkoznak ; de én abban a régi Magyarországban nem tanultam meg mások zsebéből költeni. És itt méltóztassanak megengedni nekem egy inkább személyes megjegyzést is. Többször felmerült, inkább az újságokban az, hogy én eltávozhatom erről a helyről, hogy ez egy egyszerű személyi változást jelent és talán valami változást a pénzügyi politikában is, de semmiesetre sem egyebekben és nevezetesen nem a szociális politikában. Bizonyos magyarázatot adhat ennek az, hogy a szótlanul dolgozók közül emelkedtem ide és ennélfogva feltehették, hogyha elmegyek, a szótlanul dolgozók közé fogok visszatérni. De nem igy áll a helyzet, t. Nemzetgyűlés. Én akkor, amikor erre a feladatra vállalkoztam. egy politikai cél szolgálatában állottam ide. Meg vagyok Győződve, hogy ez a politikai cél nélkülem is megmaradna, de én annak mindenkor hangos szószólója leszek. Ez a politikai cél a társadalmi osztályok közötti megértés és az igazságos teherviselés biztosítása, A háború és az utána bekövetkezett események igen jelentékeny eltolódást idéztek elő a jövedelmi és vagyoni viszonyokban. Igen sokan azok közül, akik azelőtt gazdasági erővel és hatalommal rendelkeztek, letűntek és mások kerültek helyükbe. Én az első voltam a pénzügyi kérdésekkel foglalkozók között, aki azon az állásponton voltam, hogy le kell számolni azzal a helyzettel, amelybe kerültünk, hogy azon az alapon kell berendezkednünk, amelyet ezek a változott viszonyok teremtettek, és első beszédemben is kimondottam, amelyet ebben a Házban tartottam az indemnitásra nézve, hogy el kell ejtenünk nemcsak minden reményt, de minden törekvést is arra, hogy valaha 10 vagy 20 centimera emelkedjék a korona. Erre az álláspontra helyezkedtem azért, mert azt tartottam, hogy ez a legbékésebb kifejlődés lehetőségét adja meg; erre az álláspontra helyezkedtem, mert ugy láttam, hogy a múlt értékes elemei bele tudnak, bele fognak kapcsolódni az uj. vezető középosztályokba és erre az állás2. évi jíilius hó 31-én, hétfőn. pontra helyezkedtem azért, mert azt láttam és ugy tudom, hogy a kisgazdatársadalomnak azok az elemei, amelyekből ki fog egészülni az uj középosztály, megfelelnek azoknak az ezeréves tradicióknak, melyek szerint felépült és kialakult a magyar állam. De épen azért, mert ezen az állásponton voltam, és mert ezt vallom és hiszem, hirdetem a társadalmi osztályok és rétegek közti megértés szükségességét és az egyforma teherviselés kívánalmát. Az a gazdasági hatalom, amely egyszersmind a poltikai vezetés hatalmát is megadja, megszerezhető erőszakkal is, megszerezhető véletlenül is, ennek a hatalomnak birtokát azonban állandóan csak az fogja biztositani, hogy ha azok, akik hatalmon vannak, élni is tudnak ezzel a hatalommal. A vezetésre érdemeseknek kell mutatni magukat azoknak az osztályoknak, amelyek vezetnek és ez csak akkor áll, ha nem saját érdeküket, hanem mindig és elsősorban a köz érdekeit tartják szem előtt. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Azok nem érdemlik meg a vezetést ebben az országban, akik saját magukra gondolnak akkor, amikor a köz érdekeiről van szó. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) ^Ezek lehetnek jók mindenre, mindenféle foglalkozásra, vagy hivatásra, csak épen a vezetésre nem. ( Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Meg vagyok róla Győződve, hogy azok a rétegek, azok az osztályok és.körök, amelyeké ezidő szerint a gazdasági erő és ennélfogva a politikai hatalom is az országban, elég érettek és elég belátók arra, hogy felfogják ezeket az igazságokat, és épen, mert ezt tudom és hiszem, bátran mondhatom, hogy ennek a politikának megvan a többsége ugy a Házban, mint az országban. Ennek alapján állitottam fel a magam pénzügyi politikai programmját, amely odairányul, hogy azt a bankóprés-igénybevételt, mellyel eddig éltünk, a legrövidebb idő alatt be kell szüntetni. Be kell szüntetni azért, mert nem juttathatjuk mindig rosszabb és rosszabb pénznek-adásával kedvezőtlenebb helyzetbe a tisztviselőket ; be kell szüntetnünk azért, mert biztos kalkuláció lehetőségét akarjuk adni a kereskedőknek ; be kell szüntetni azért, mert biztositani akarják azt, hogy az iparos megtalálja a maga piacát, egy le nem romló, tönkre nem menő középosztály fennállásában ; be kell szüntetni azért, mert meg akarjuk szüntetni azt a szociális rombolást, melyet máris előidézett a hosszú használata ennek a fedezeti eszköznek, és amely szociális rombolást tovább folytatni és fentartani nem akarjuk. Be kell szüntetni azért, mert nem akarunk Oroszország, Ausztria és most már, ugy látszik, Németország példáján elindulni és ezeknek szomorú sorsát követni, és mert fenn akarjuk tartani és biztositani a kapitalista gazdasági rendet. (Ugy! Ugy van! a jobboldalon.) Ennélfogva a folyó adók kiépitésével, azzal az adóztatással keli jönnünk, amely a termelő-osz-