Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-33

124 A nemzetgyűlés 33. ülése 1922. évi július hó 31-én, hétfőn. pontját, mert hiszen a radikalizmus nem ma­gyar talajból nőtt ki. 1918-ban pöffeszkedett nemzetköziségével, nemzetközi allűrjeivel és haza­áruló megértésével, amelyet tanúsított ellen­ségeinkkel szemben, ele ugyanakkor kérlelhetet­lenül és kegyetlenül üldözött mindent, ami ma­gyar volt ebben az országban. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl és a középen.) Ez az irány, t. uraim, nem magyar talajból fakadt, ós ha sikerülne ezt ma feltámasztani és újból trikolor-köpenyegbe bujtató, nem lenne kevésbbé veszedelmes, mint volt 1918-ban. (Igaz! Ugy van! Taps jobb felöl és a középen.) Nem lenne kevésbé veszedel­mes, mert nemzeti álarcban fogja árulni ugyan­azt a mérget, amellyel a nemzet testét és lel­két 1918-ban megmérgezte. (Igaz! Ugy van! Taps jobbfelöl és a középen.) T. Nemzetgyűlés ! Most még röviden rá kell térnem arra a kritikára, amelyet a keresz­tény ellenzék a kormány politikájával szemben itt előadott. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl,) Gróf Andrássy Gyula azt mondja, hogy a kormány forradalmi alapon reakciós politikát szolgál. 0 azért ellenzéke a kormánynak, mert megGyőződése szerint «közjogi téren vissza kel­lene térni a jogfolytonosságra, belpolitikai téren pedig haladó politikát kellene csinálni. Hát mi nem állunk forradalmi alapon, t. Nemzetgyűlés. Mi az 1920. évi I. te. alapján állunk, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl,) amelynek létesítésében gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert is résztvettek. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Ez a törvénycikk ugy intézkedett, hogy a királykérdés elintézése későbbi időre, a béke­kötés utánra halasztatik s a nemzet és a nem­zetgyűlés fentartja magának azt a jogot, hogy ebben a kérdésben döntsön. (Igaz ! Ugy van ! jobb felöl.) A törvénynek ezen rendelkezésével szemben a t. képviselő ur és társai a törvény felrúgásával arra törekedtek, hogy fegyveres ha­talommal a kézben, a törvényes kormányt ki­emeljék és magukat ültessék helyébe. (Igaz! Ugy van ! jobbfelöl és a középen.) En nyugod­tan bizom, t. Nemzetgyűlés, a magyar közvéle­mény és a történelem Ítéletére, hogy ki áll ebben a kérdésben forradalmi alapon. (Igaz! Ugy van! jobb felöl és a középen.) Rakovszky István : A törvényes király ellen! (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Bethlen István ministerelnök : A bekö­vetkezett események folyománya volt a detroni­zációs törvény. Ha ez forradalom, t. Nemzet­gyűlés, akkor a trianoni béke aláírása haza­árulás, mert "-akkor ebben az országban csak egy politikát szabad csinálni és ez az, hogy még megmaradt országunkat is hagyjuk inkább felosz­tani, semhogy törvényeinkbe valami olyan, kerül­jön, ami régi alkotmányunkkal összhangban nincs-. Ne játsszunk tehát a szavakkal. Mi nem állunk forradalmi alapon, mi azon az alapon állunk amelyet az események elkerülhetetlenné tettek, és amelynek elfogadását a mi részünk­ről a nemzet nagy érdekei parancsolták reánk. (Igaz! Ugy van! Taps jobb felöl és a középen.) De nem csinálunk reakciós politikát sem. Propper Sándor: Mi az a reakció? Gr. Bethlen István ministerelnök: Ebben a tekintetben különféle kifejezéseket hallottunk. Gróf Apponyi Albert azt mondja, hogy mi helyre akarjuk állítani — ahogyan ő magát kifejezte — azt a kedélyes középosztályuralmat, amely a múltban uralkodott. Eassay képviselő ur azt mondta, hogy mi újból osztály uraim at akarunk, gróf Andrássy Gyula pedig, hogy mi az álparlamentáriznmst akarjuk helyreállítani, amely Ferenc József ideje korában divott és uralmon volt s ami azért veszélyes, inert hiszen titokban nőnek fel olyan követelések és kiván­ságok a nép széles rétegeiben, amelyek a parla­mentben kifejezésre nem jutnak, s olyan időpont­ban, amikor az álparlamentárizmus valamelyik alappillére meginog, az egész épület összeomlik és ezt a parlamentarizmust is maga alá temeti. Érvül újból felhozták, t. Nemzetgyűlés, hogy mi törvénytelenül adtuk ki a választójogi rendeletet, hogy jogfosztással éltünk ; hogy meg­hamisítottuk a nemzet akaratát, és különösen gróf Andrássy Gyula, a nyilt és a titkos szava­zás kérdését is felhozta. 0 azt mondja, hogy azért volt a nyilt szavazás mellett, — és csak ezért — mert nemzetiségi kérdés volt a régi Magyarországon. Hogy ő csak azért volt a nyilt szavazás mellett, ez reámnézve teljesen nóvum. Mert amikor ő, mint belügyminister, beterjesztette a maga javaslatát a választói jogról, amely javas­lat a pluralitás alapján állott, (Igaz ! Ugy van ! jobb felöl.) akkor teljesen kifejtette azon érveket, amelyek a nyilt szavazás mellett felhozhatok és ezen érvek mellett a nemzetiségi kérdés egy egészen tized vagy huszadrangú szerepet fog­lalt el. Haller István : Természetes ! Ezt csak nem lehetett akkor megmondani ! Gr. Bethlen István ministerelnök : De to­vábbmegyek. A t. képviselő ur egy törvény­javaslatot támogatott, amelyet Yázsonyi képvi­selő ur nyújtott be 1918-ban, amely szintén egy kompromisszumot létesített a nyilt és titkos szavazás formái között. Mert ott is a városi kerületekben titkos, a falusi kerületekben nyilt szavazást kontemplált a javaslat. Kérdem, t. Nemzetgyűlés, ha akkor nem jelentett ez a kompromisszum, melyet a kép­viselő ur támogatott, osztályuralmat, vagy nem jelentett törekvést arra, hogy osztályuralmat létesítsünk, akkor miért jelent ma ? Yagy talán az, amit a t. képviselő ur csinál, az sacrosanc­tum, de ha mi csináljuk, akkor az ellenkező ismérvei vannak ? (Helyeslés a jobboldalon. Közbe­szólások a baloldalon ) Gr. Andrássy Gyula: Az faji védelem volt! Vázsonyi Vilmos: Az fejlődés volt, ez vissza­fejlődés ! (Zaj.) ..:.;;."•

Next

/
Oldalképek
Tartalom