Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-32
A nemzetgyűlés 32. ülése 1922. hang a szélsőbaloldalon : Ezt a tárgyilagos beszédet illik meghallgatni !) Peidl Gyula : Nem, kevésbé rohamosan szaporodott természetesen a szociáldemokrata páit tagjainak száma. Nem kivánok felolvasást tartani uraim, de Garami Ernőnek most megjelent könyve is megemlékezik erről a kérdésről. Én is mondhatom a magam tapasztalatából, hogy nem egy esetben szinte fiúkai rosszullét fogott el, mikor azt láttam, hogy minden erőszakolás nélkül — mert voltak erőszakolások is — egészen ministeri tanácsosokig tűzték ki a tisztviselők a kalapácsos vörös ember jelvényét és tüntettek vele előttem.. Urbanics Kálmán: Elég rosszul cselekedtek ! (Felkiáltások a jobboldalon : Hitványság volt!) Peidl Gyula : Szentül meg voltam Győződve, hogy ez nem lehet őszinte, tudtam, hogy szélső reakciósokból máról-hclnapra szociáldemokraták nem válhatnak, de ez volt a helyzet akkcr. (Felkiáltások jobbfelől : Féltek a terrortól!) A konjunktúra olyannak látszott, hogy a vörösember, a szociáldemokrata párthoz való látszólagos tartozás jelenti a karriert, az előmenetelt, tehát feltűzték a jelvényt ezek a konjunktúra-emberek. (Zaj jobb/elől.) És ezeket rem elitélni kell . . . Urbanics Kálmán : Emberi gyávaság veit ! (Felkiáltások a jobboldalon : Életük megmentése !) Peidl Gyula. . . . mert nem lehet eléggé elitélni, hanem, meg kell érteni azt, hegy az urak nem járnak a helyes utón, ha mindenáron a munkásság nyakába és csak a szervezett munkásság nyakába akarják varrni a bolse viz must. (Felkiáltások a jobboldalon : A vezetők nyakába !) Urbanics Kálmán : A szociáldemokrata párt felelős vezetői ! Peidl Gyula : A magam megállapításán kivül legyen szabad — nem hinném, hogy destruktívnak nevezhető — munkából pársoros szemelvényt bemutatnom. A magyar kormány meghívására 1920 augusztusban—szeptemberben a nemzetközi munkaügyi hivatal — nemzetközi, kérem, ez egy borzalmas baj, ugy-e —tájékozódó bizottságot küldött Magyarországra, és az itt ki adott egy csomó okmányt. Ezekben többek között a következőket találjuk (olvassa) : »Értékes volt a munkáltatók véleményét összegyűjteni.« Nem hinném, hogy ezek az urak kiválogattak destruktiv munkaadókat, nem is valószinü, hogy olyan munkaadókat kérdeztek meg, akik kisiparosok és akikről feltehető, hogy bizonyos nexusban vannak a munkássággal, hanem bizonyára tekintélyes nagy munkaadókat kérdeztek meg. (Továbbolvassa): »Egyikük ezt mondta nekünk : a munkásszervezetek ellenezték a bolsevizmust, a bolsevista uralom alatt hallottunk a szakszervezetekből kiinduló ellenforradalomról. Az ellentét a leghatározottabban nyivánult meg közöttük, különösen a műszaki munkások voltak a bolsevizmus ellenségei« — itt valószínűleg szakmunkásokat gondol — »nem hiszem, hogy sok kommunista lett volna a munkásszakszervezetekben, mindamellett a mostam el- , nyomat ás feltámaszthatja a kommunizmust, de NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — III. KÖTET. évi Julius hó 2S-án, pénteken. 105 azért nem hiszem, hogy odáig jussunk, ha a kormány nem megy messzebbre ebben az abszurd politikában.« Egy másik a következőket mondotta (olvassa) : »A kommunizmust a kevésbé jó murikásaink támogatták. A szervezett munkások, akik már régen dolgoznak a mesterségükben, semmilyen szerepet nem vállaltak, bár tevékenyen nem is ellenezték, passzivek voltak, de a háború alatt a hadiszerek gyártása következtében sok munkás jött a vidékről, ezek, akik igazán nem voltak érdekelve az iparban, kommunisták voltak. Becslésem szerint legfeljebb munkásaink 5%-a volt igazán kommunista és ezek legtöbbje sem tudta, hogy miről van szó.« (Felkiáltások a jobboldalon : Ki mondta ezt ?) Urbanics Kálmán : önök informálták, ugy látszik ! Peidl Gyula : Talán hazudnak a nemzetközi munkaügyi hivatal küldöttjei? Hát mihozzánk jöttek ezek az urak információkért ? Hiszen jelentésükben mondják, hogy a munkaadóktól szerezték információjukat. (Felkiáltások a jobboldalon : Ki volt az ?) Nem nevezi meg a jelentés, én sem tudom. Kuna P, András: Ki volt az ? Farkas István: Tudja is Kuna, hogy mi aza munkaügyi hivatal ! Fogalma sincs ! Peidl Gyula (tovább olvassa) : »A valóságban a munkásoknak alig 5%-a volt bolsevista. A munkások nem. szívesen köszöntötték a bolsevizmus felkelő napját, nem lelkesedtek érte, egyszerűen csak tudomásul vették ezt az uralmat, de már 2—3 hét multán észrevették, hogy ez nem tarthat soká és nem. is sajnálták ezt a megállapítást, különösen a vasniunkások, a legintelligensebbek, a legjobban szervezettek, régóta demokrata szellemben iskolázottak, azok igen hamar ellenségeivé váltak ennek a rendszernek. Általában a szervezett munkások demokrata iskolázottságuk következtében ellenségei voltak a kommunistáknak. Kérdés : de hogyan toborozták a kommunistákat ? Felelet : a fiatal munkások és a henyék közül toborozták.« „ Kuna P. András : Ezt Garami irta ! Peidl Gyula (tovább olvassa) : »A szervezett munkások elhanyagolták az ifjúmunkásokat és a tanoncokat, a kommunisták felhasználták őket, de ismétlem, a munkások nagy többsége ellene volt a kommunista uralomnak. Ebben a gyárban maradtam a kommunizmus egész tartama alatt. Két vagy három hét múlva az üzem. termelőbiztc sa azt mondta nekem. : nem. megy ez jól, nem is tart ez soká. Kérdés : volt panasza a munkások ellen a kommunista uralom alatt ? Felelet : nem panaszkodhattam a munkásokra, meg kell mondanom, hogy tudomásom szerint csak nagyon kevés gyárban voltak zavarok. Azt is elmondhatom, hogy a kommunizmus bukása után üzemem termelőbiztosa és a gyári munkástanács öt munkása hozzám jött és ezt mondta : megtettük kötelességünket, tegyen velünk amit akar. Ott tartottuk üzemünkben, ezek a legjobb munkások. 14
