Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-21

54 A nemzetgyűlés 21. ülése 1922. évi július hó 14-én, pénteken. minister uxnak kivételt kellett volna tennie. A nagybirtokoknál nem kell kivételt. tenni, itt nagyon helyes ennek a szakasznak az alkalmazása, mert hiszen milliókról, sőt milliárdokról van szó és a nagybérletek óriási jövedelmet produkálnak, azonban a kisemberek nem képesek megfizetni a felemelt bért a gazdasági év végén. Igaz ugyan, hogy a biróság allapitja meg ezt a bért, de a biróság már megkezdte működését és a biróság annak ellenére, hogy ez a rendelet még nem volt kiadva, kimondotta, hogy jóváhagyja a bérletek felemelését. Ebből arra következtetek, hogy a kisbérlők a pereket el fogják vesziteni, óriási perköltségek zuhannak a nyakukba, pedig ha a 4. §. kimondaná, hogy az 5—10 holdon aluli bérletek kivételt képeznek, akkor most nem fordulnánk panasszal a földmivelésügyi minister úrhoz. Ilyen panaszok bizonyára fognak még jönni és igy arra kérem a minister urat, sizveskedj ék külön rendelkezést kiadni, hogy a bérösszeg utólagos felemelése csak a 10 holdon felüli bérletekre vonatkozik, tekintettel arra, hogy a földbirtokosok elmulasztották azt a háromhónapi időközt, amelyen belül a rendelet értelmében a felmondással élniök kellett volna. Van egy másik sérelem is. A földadó-vagyonváltságról szóló rendeletnek van három pontja, amelyet kifogásolok. Mi azt reméltük, hogy a rendelet révén 300—400.000 katasztrális hold föld kerül majd állami tulajdonba és ha egyes vidékeken nem is akarják radikálisan végrehajtani a földreformot, abból a földből, amelyet adó címén természetben foglalnak le, ki lehet elégiteni az igényeket. Ennek a rendeletnek egyik szakasza igy szól (olvassa) : »Kivételnek van helye és nem kell földben leadni a földvagyonadó-váltságot : 1. ha a leadás aránytalan megterhelést jelentene azokkal szemben, akik nem földben róják le a vagyonváltságot ; 2. ha olyan földeket kellene leadni, amelyeknek értéke fekvésénél fogva a község határában fekvő ugyanakkora kataszteri tiszta jövedelemmel biró földbirtok értékét jelentékenyen meghaladja ; 3. ha a tulajdonosnak háromnál több gyermeke van. E három pont mellett azt hiszem, 100—150.000 katasztrális hold lesz az, amit az állam nem fog tulajdonba venni és ami a földreform szempontjából nem fog számításba jönni. ' Azt, hogy valaki szakszerűen gazdálkodik-e vagy néni, nagyon könnyű megállapítani. Mert például nálunk a nagybirtokok tele vannak aszattal, gőzekével sem szántanak és mégis a szakkörök azt mondják, hogy intenziven folyik ott a gazdálkodás. Ellenben ezeknek a nincsteleneknek, a kisgazdáknak a földjén, akiknek 25 holdig terjedő birtokuk van, egyetlen aszat vagy tövis nincs a buzaszálak között és mégis ezekre az a felfogás, hogy nem intenziven gazdálkodnak. Ha a többtermelés szempontjából többet is teremnek a latifundiumok, mert gőzekéve], nemesitett vetőmaggal dolgoznak, mert a föld vegyi összetételét nézik és a gazdasági akadémiákon szerzett tapasztalataikat nagy mértékben tudják érvényesíteni, mégis el kell ismerni, hogy a kisbirtokosok, kisgazdák és nincstelenek — ez statisztikai adat — sokkal több marhát, lovat, jószágot tudnak tartani és több tejterméket tudnak előállítani, szóval amit a többteimelés terén az ország mezőgazdasági terményekben elveszt, ugyanazt behozzák az élőállatokban. De viszont ismét rá kell mutatnom, hogy a többtermelést nem tartom olyan feltétlen szükségesnek, hogy az fontosabb volna, mint az állam lakosságának békéje és nyugalma. A béke és nyugalom igenis azt kívánja meg, hogy ha ezt a földreformot meghoztuk, tessék azt becsületesen, tisztességesen és radikálisan végrehajtani. Ha minden igény kielégíttetik, — erre is megvannak a statisztikai adataim — ebben az esetben is maradnak középbirtokok, nagybirtokok és ha azoknak a'szempontoknak, amelyek a középbirtokok és nagybirtokok fenmaradását kívánatossá teszik, az állam eleget tesz, nem fogja a kultúrát ebből károsodás érni. T. Nemzetgyűlés ! Azonban, hogy megnyugtassam a nagybirtokosokat, vagyok bátor egynéhány statisztikai számot felolvasni, hegy a szomszédos államokban, a körülöttünk lévő utódállamokban sem oldották meg enyhébben ezt a kérdést. A román földreformtörvény Erdélyben minden 40 holdon felüli birtokot, Ö-Romániában pedig minden 200 holdon felüli birtokot kisajátít ; sajnos^ ezt ugy oldják meg, hogy csak a magyaroktól veszik el a birtokokat. Szomjas Gusztáv : Politikából ! Nagyon rossz politika ránk nézve ! Kiss Menyhért: A lengyel földreformtörvény szerint minden 180 holdnál nagyobb birtok kisajátítható. A cseh-szlovák törvény szerint kisajátítható minden 250 hektáron felüli eidóbirtok és minden 150 hektáron felüli szántóföld, szőlő és legelőbirtok. Jugoszláviában rr,ég nincs törvény, azonban van egy rendelet, — 1919-ben hozták — amely szerint minden 100 hektárnál nagyobb földterület kisajátítható, (Egy hang jobbról : A tengerparton !) ugyancsak kisajátítható a földbirtok 500 hektáron felüli része is. Ausztriában is hoztak egy rendeletet, amely a földreformot akarja végrehajtani és amely a föld igazságos és arányos elosztására vonatkozik, de minthogy Ausztria nem agrárállam, nem. tartom szükségesnek ennek arányszámait bemutatni. Tehát megnyugodhatnak a mi nagygazdáink is, hogy a szomszédos utódállamokban is a földreform, szigorúan van végrehajtva. En mint magyar ember fájdalommal állapithatom meg, hogy pl. Erdélyben ezt tisztára és kizárólag csak magyar testvéreinkkel szemben hajtják végre és épen ezért természetes dolog, hogy ebből a szempontból nem állítom ide például. De odaállítom mint tételt azt, hogy ott is a törvényhozás már megállapította, hogy radikálisan kell a földigényeket kielégíteni és a földelosztásnak egy uj, igazságos szempont szerint kell megtörténnie. Az a megtiszteltetés ért at. közigazgatás részéről, hogy azért, mert december hóban egy beszámolóm alkalmával azt mondottam, hogy a.