Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-21

48 À nemzetgyűlés 21. ülése 1922, azt, hogy amikor uj adókról, uj adók behozataláról van szó, a szociálpolitikai követelmények is a kormány szeme előtt kell, hogy lebegjenek. A nyugati államokban van jövedelemadó, vagyonadó, luxusadó, örökösödési adó. A tendencia azonban az, hogy a fogyasztási adókat a lehetőség szerint a minimumra szállítják lé. 1913ban Parisban a Quartier Latin-ben négy fogásos ebédet lehetett kapni egy koronánál kevesebb pénzért, ugyanakkor, amikor Budapesten ugyanezért az ételért hat koronát kellett fizetni. Az egyik nagy napilap gazdasági rovatvezetőjétől megkérdeztem, hogy neki, mint pénzügyi szakembernek, mi a véleménye erről a nagy differenciáról, mire ő megállapitotta azt, amire azóta én is rájöttem és tapasztaltam, hogy Magyarországon az életet a nagy fogyasztási adók teszik nehézzé. Azért a t. jelen nem lévő pénzügyminister úrtól, akinek programmját a múlt nemzetgyűlésen is az tette érdekessé, hogy semmiféle változatosság, újszerűség és eredetiség nem volt benne, épen Hegedűs Lóránt nagyszabású terveinek megdőlése után azt várom, hogy a szociálpolitikai szellemet majd az adótörvényeknél vegye figyelembe. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Szüntesse meg az egész eddigi adózási rendszert, mert eddig rendkívül sokféle adó volt, annyira, hogy ha egy polgár elment az adóhivatalba tartozásainak lefizetésére, odahaza már órákkal előbb el kellett kezdenie gondolkodni, hogy tulajdonkép milyen adókkal tartozik, és végül mégis az adóhivatali számtiszt volt kénytelen kiszámítani az összeget, mert nem volt tisztában vele, mi a tartozása az állammal szemben. Kevés adónem legyen és ennek a kevés adónemnek kiszámítási kulcsa ugy állapittassék meg, hogy ne legyen szükség hozzá számtiszti vizsgát letenni, hanem bárki ki tudja az adót számítani, és mindenki könnyen apercipiálhassa a százalékot. Mert ha ez a köztudatba átmegy, nem lesz a végrehajtással annyi nehézség, mint volt eddig. Különösen figyelmébe ajánlom a t. pénzügyminisfcer urnák, hogy a fogyasztási adóknak ezzel az intenzivitásával méltóztassék a jövőre nézve felhagyni. Pl. 1920/21. évben az indemnitási javaslatban fogyasztási adóból 1785 millió korona volt felvéve, egyenesadőból 1400 millió ; 1921-ben az első évnegyedre a 2711 millió egyenesadóból befolyt 610 millió, 217 millió koronával kevesebb, mint amennyi elő volt irányítva. Fogyasztási adóból ellenben 113 millióval folyt be több, mint amennyit az indemnitásban előirányoztak. Ugyancsak a forgalmi adóból is, amely szintén a szegény néposztály vállait terheli, előirányoztak 3150 milliót és befolyt 1005 millió, tehát 930 millióval több mint elő volt irányozva. Azért, mert az adózásnál az évi július hó 14-én, pénteken. állampolgárok ethikája nagyon labilis alapon áll, és nem igyekeznek bevallani nagyon érthető emberi szempontból, hogy kinek mennyi jövedelme van, ellenben a fogyasztási adónál nem lehet eltitkolni, ha valaki húst vesz, ha valaki cukrot fogyaszt, italt fogyaszt, akkor ő nincs tekintettel arra, hogy milyen mértékben járul hozzá a terhekhez, elfogyasztja azt, mert közszükségleti cikk, épen azért nem kell ezeket a közszükségleti cikkeket ennyire megadóztatni, mert közszükségletiek s mert elsősorban à nincsetlen embereket, a munkásokat, a hivatalnoki, a polgári osztályt terhelik, akik pedig, mint adóalanyak sokkal gyengébbek, mintsem, hogy elbírnák e magas tételeket. T. Nemzetgyűlés! Egy kellemetlen témához érkeztem el, amely itt sok vihart támasztott már eddig is. Nagyon sajnálom, hogy az igen t. túloldali képviselőtársaim közül ilyen kevesen vannak jelen. Szabó István (nagyatádi) föld mivel ésiigyi minister: Ott sincsenek valami sokan! Kiss Menyhért: Ugy látszik, hogy a most viharzott személyi vitának hullámai nagyon feltornyosultak és elvették a kedvüket. Azonban nemcsak hozzájuk beszélünk, hanem az egész országhoz, és a sajtón keresztül mégis csak meg fogják érteni ezeket a dolgokat. .. Megállapitotta a túlsó oldal is, hogy a választáson előfordultak atrocitások. Nem untatom a nemzetgyűlést, hogy az én választásomon és általában a mi választásainkon előfordult atrocitásokat részletezzem, csupán egy dologra vagyok bátor felhívni a t. belügyminister ur figyelmét. Voltak atrocitások, sajnos, pedig nem lett volna rájuk szükség, és én Zsitvay Tibor t. képviselőtársam beszéde alkalmával, amikor ő előhozott egypár atrocitást,... Meskó Zoltán: Egy csokorral én is jöhetnék a saját tapasztalataimból! Kiss Menyhért : . . . akkor én azt feleltem neki, hogy ennek egyetlen orvosszere, remédiuma van és ez a titkos választójog. Mert akkor nem lehet befolyásolni, terrorizálni, vesztegetni,. . . Meskó Zoltán : Ugy van ! Nem is lesz többé nyilt szavazás Magyarországon ! Kiss Menyhért : . . . nem a pénz, nem a hivatalos hatalom, nem a főnöki parancs fogja eldönteni a választás eredményét, . . . Meskó Zoltán: Nem az uradalom fogja kiadni az utasítást! Kiss Menyhért :.. . Nem az uradalom fogja kivezényelni a szavazókat, hanem igazán az ország szavazó közönségének a véleménye fogja a parlamentet összehozni. O erre azt mondotta, hogy az egyéni felelősség elvét kívánja kifejleszteni, mert akkor mindenféle terrornak és befolyásolásnak vége szakad. Azonban én, bármennyire is kifejlesztve látnám az egyéni felelősség elvét, attól a szegény tisztviselőtől, aki az állammal, az ő ke-