Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-30
458 A nemzetgyűlés 30. ülése 1922. évi július hó 26-án } szerdán. Ugron Gábor : Az a szerencse, hogy az eiélét nem veszik komolyan egyáltalában. Hegymegi-Kiss Pál: A parlament működésének megkezdését a részletes kormányprogramm hiánya jellemezte. A ministerelnök ur az indemnitási javaslat beterjesztése alkalmával előadott beszédében felsorolta az egyes ministériumokban készülő törvényjavaslatokat, megemlitve azt/hogy választási kortesutjai alkalmával a legtöbb kérdésről már nyilatkozott. De a nagy kérdésekkel itt a nemzetgyűlés szine előtt a mimsterelnök ur még egyáltalában nem foglalkozott : igy nem láttuk a közjogi és a közigazgatási reformok beállítására való kötelezettség vállalását sem. (Felkiáltások jobbról : Majd jön f) Bocsánatot kérek, a parlamentáris kormányrendszer szerint egy kormánynak bemutatkozása alkalmával a maga irányelveit a parlament előtt feltétlenül részletesen ki kell fejtenie. Ezzel szemben egy aggasztó j elenséget láttunk és ez az, hogy itt elsősorban kilátásba helyezték nekünk — mint ahogy a ministerelnök ur nevezte — a főrendiház beállítását, még pedig szeparatisztikusan való beállítását. Igaz ugyan, hogy én a folyosókon azt hallottam, hogy ezt a javaslatot még más javaslatok is meg fogják előzni, ... . Drozdy Győző: Pedig a nemzet azt várja nagyon ! Hegymegi-Kiss Pál : ... azonban azt hiszem, ezek a javaslatok feltétlenül gazdasági javaslatok lesznek, adójavaslatok. Ellenben arra nézve, hogy a főrendiházi — vagy mit én helyesebb elnevezésnek tartok — felsőházi javaslatot a választójogra, az általános, egyenlő, titkos, községenként! választójogra vonatkozó javaslat megelőzné, valamint arra nézve, hogy végrevalahára a közigazgatási reformjavaslatok is befognak adatni, nyilatkozatot époly kevéssé hallottunk, mint arra nézve, hogy az államfő jogkörét a nemzetgyűlés a változott viszonyokhoz képest újból rendezni fogja. Változott viszonyok alatt itt a nemzetgyűlés szuverenitásának megoszlását értem, mint azt a ministerelnök ur a felsőházzal kapcsolatban tervezi. Erre nézve nyilatkozatokat nem hallottam, pedig én azt hiszem, hogy ezeknek az államszervezeti kérdéseknek megvalósítása is feladata ennek a nemzetgyűlésnek ; kötelessége is, mert hiszen ebben a tekintetben a régi nemzetgyűlés a maga kötelezettségének eleget nem tett. Az a meggyőződésem, az a hitem, hogy mindnyájan érezzük azt, hogy nekünk demokratikus irányban kell haladnunk ; hogy meg kell tartanunk álladalmi rendszerünkből, alkotmányunkból és közigazgatási rendszerünkből mindazt, ami megtartható, de máskülönben feltétlenül demokratikus ^ irányban kell haladnunk, és hogy azok a javaslatok, amelyek egy demokratikus állam mielőbbi megvalósitására szükségesek, feltétlenül következni fognak. Nekünk az a nézetünk, hogy közjogi tekintetben első és fő követelmény az általános, titkos választójog beállítása. Ez már a régebbi nemzetgyűlésnek is feladata lett volna, amely tiszteletteljes nézetem szerint feltétlenül demokratikusabb összetételű nemzetgyűlés volt, mint a mostani. Ez azonban elmulasztatott, és az én nézetem az, hogy a ministerelnök ur is halogatni fogja az általános, egyenlő, titkos választójog beállítását ; halogatni fogj a pedig nyilvánvaló okból, hogy félti a kormány támogató egységespárt egységét. Mert amennyiben a ministerelnök nr nem helyezkedik az általános, egyenlő, titkos választójog álláspontjára, abban az esetben az egységespártban esetleg bomlás támadhatnék és amennyiben ezt a reformot hamarosan hozná, akkor a bomlás bekövetkezése hamarosan is megtörténnék. (Mozgás a jobboldalon.) Az én nézetem az is, hogy amennyiben a nemzetgyűlés a maga szuverenitásából a felsőháznak is adni akar, ennek első követelménye az. hogy a sajtá maga helyzetét kell rendeznie, ez a rendezés pedig nem lehet más, mint az általános, egyenlő, titkos, községenként! választójog beállítása. Európa minden államában megtörtént már az, hogy a választójogot tágították, a legtöbb országban a titkosság alapján állanak. -Megköveteli ezt tőlünk a háború s ennek a mostam választásnak eredménye is, de azok a szociális reformok is, amelyeknek megvalósitására a jövőben hivatottak és kötelesek leszünk. Elismerem, különösen ha azt a szemüveget teszem fel, amelyet at. túloldal használ, hegyennek a választójognak hibái is vannak. Egyik hibája, mint szokták mondani az, hegy kedvez a demagógiának. Másik hibája az, hogy elősegíti az osztálytagozódást, másfelől a szélsőségekhez húzást és egy folytonosan ujitani vágyó, mindig ujabb és ujabb reformokat hirdető pártnak titkos választás esetén előnye van. Ezzel szemben azonban meg kell állapítani azt is, hogy mindezeknek a hibáknak megvan a maguk korrektivuma, és pedig a lajstromos rendszerben és a kisebbségi érdekek képviseletében. A lastromos rendszer szerint nagyobb körzetekben választanak, amikor természetesen nem történhetik meg az, hogy egyes demagógok előállnak (Felkiáltások a jobboldalon : Sokan állnak elő.) és egyes kerületekben izgatva a szélső rétegeket magukhoz vonják és magukat megválaszt at ják, hanem mindegyik párt vigyáz a maga jelöltjeinek értékére. Emellett olyan tagozódás történik a nagy körzet ben történő lajstrom os szavazási rendszer szerint, hogy minden párt, akár demokratikus, akár nem, különösen, ha a kisebbségi érdekképviselet is fennáll, a maga számarányának megfelelő képviseletet itt a parlamentben feltétlenül biztosítani tudja. (Mozgás a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! A közvélemény szerint, a főrendiház álladalmi szervezetünkben egy darab történelmi múlt volt, a régi idők egy korhadt maradványa, amely semminemű hivatást nem töltött be. Egyszerűen csak letárgyalta a képviselőház által elfogadott törvényjavaslatokat. Egy mód volt arra, hogy a nemzet előkelői mint törvényhozók szerepeljenek s parlamenti ünnepségeken, koronázáson, az országgyűlés megnyitásán a felső tízezret képviseljék. A közvélemény szerint a főrendiházi
