Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-30
*. évi július hó 26-án, szerdán. 442 A nemzetgyűlés 30. ülése Elnök ; Csendet kérek. Kérem, Szilágyi képviselő urat, méltóztassék csendben lenni. Szilágyi Lajos: Itt jelentkezik a mellékkormány, ezt állitottuk mindig. Most kibúvik a szeg a zsákból. (Nagy zaj jobb felöl.) Rakovszky István : Majd ennek is vége lesz ! Eckhardt Tibor*. En teljes őszinteséggel beszámolok felfogásomról ; méltóztassanak meghallgatni. Akinek mis a felfogása, ám szíveskedjék kifejteni, de ne egyszerre, hanem utánam. (Helyeslés jobbfelöl.) Rupert Rezső : A második Zbonaparte. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Eckhardt Tibor : Amikor eljártam, mindenkor kormányelnököm teljes bizalma, utasítása, jóváhagyása és intenciói, intézkedései értelmében jártam el. Ha még vállaltam is érte személyesen a felelősséget, tettem ezt azért, mert nagyon szívesen vállalom minden cselekedetemért a felelősséget, soha semilyen cselekedetemért nem bújtam ki a felelősség alól. Rupert Rezső: Majd alkotmányos kormány idején vállalja. Barthos Andor : Miért izgulnak ezen ? Rakovszky István : Tanulja meg, hogy itt a minister a felelős ! Megalomania ! (Nagy zaj jobbfelől.) Eckhardt Tibor : Nem akarom magamat a felelősség alól kivonni ! Ez volt a helyzet a szabadforgalomnak papiroson való helyreállítása alkalmával. En nem restellem bevallani, ezen nincs szégyelnivaló, sőt — merem mondani — j°g°s büszkeséggel tekintek vissza arra, hogy mikor ezt a helyzetet láttam, ezt nem hagytam annyiban, hanem a szabadforgalom mellett arra törekedtem, hogy a Hitelbank kizárólagossága mellett egyforma feltételek mellett mások is hozzájuthassanak ahhoz a papírhoz, amelyhez az akkori adott helyzetben csak a sajtó egy része juthatott volna hozzá. Hegedűs Lóránt volt akkor pénz ügyminist er. Ismételten eljártam akkor nála, személyesen kértem, hogy hagyja meg továbbra is a Futura nál azt a hitelt és a garancialevelet, amelyre, mint forgó tőkére, a papírbeszerzés céljából feltétlenül szüksége lett volna. Saj nos, eljárásom nem vezetett eredményre. Hegedűs Lóránt kijelentette, hogy ő teljesen liberális, ő a szabadforgalmat komolyon veszi, komolyan értelmezi, noha komolyan nem vehető, ő elvileg ezen az alapon áll, ő senkinek*forgótőkét rendelkezésre nem bocsát, aki nem tud megélni, az haljon meg. Roth ens tein Mór : Szegény Hegedűs ! Eckhardt Tibor : Ebben a helyzetben voltunk, mikor végre körülbelül háromhónapi átmenet után, 1921 juniusában sikerült megteremteni azt a helyzetet, amely a legutóbbi napokig is fennállott és amelyről őrgróf Pallavicini György ur múltkori beszédében felvilágosítást, információt és elszámolást kért. Bátor leszek ezt a helyzetet ismertetni. A Futura részvénytársaság ^megerősödvén a maga anyagi tőkéjében, az emiitett három-négy hónapi átmenet után vállalkozott arra és írásban konkrét ajánlatot tett a keresztény napilapok szindikátusának arra nézve, — a keresztény napilapok szindikátusánál ennek meg kell lennie — hogy most képes már saját erejéből a papirost beszerez ni, kizárólag azt kéri, hogy a papiros átvételét garantálj ák részére a lapok, vagyis, hogy az állandó valutáris ingadozások mellett ne tétessék ki a Futura annak, hogy ma megveszi a papirost, holnapután a papirpiac j avulása folytán olcsóbbodván a papir, a drága papir a nyakán marad. A Futura ilyen Írásbeli ajánlatot tett, amelyben kérte a lapokat, hogyha vállalják ezt a garanciát, a Futura vállalkozik arra, hogy saját erejéből a papirt beszerzi. Drozdy Győző: Ismerjük a Futura saját erejét ! Eckhardt Tibor: Nekem abban az időben semmi más teendőm nem volt, mint arra törekedtem, hogy a keresztény lapokat és részben a nem keresztény lapokat is egységes eljárásra, egyöntetű állásfoglalásra sarkaljam. Tudniillik nemcsak a Futura jött ajánlatokkal, hanem mások is, igy jött a Stefaneum-nyomda, amelyre Pallavicini György képviselő ur múltkori beszédében hivatkozott, jöttek mások is ajánlatokkal, ezek az ajánlatok azonban felfogásom szerint valamennyien elfogadhatatlanok voltak a Futura ajánlatának kivételével, mert valamennyien az államtól kérték a forgótőke rendelkezésre bocsátását, a Hegedűs pénzügyminister úrral lefolytatott tárgyalások alapján pedig már előre tudtam, hogy erre kilátás nem lehet. Egyedüli elfogadható ajánlatnak tehát ez az ajánlat látszott, amely a szükséges forgótőke előteremtéséről is saját emberségéből volt képes gondoskodni. Ilyen módon történt azután, hogy a keresztény napilapok szindikátusa leszerződött a Futurával, nem a.kormánnyal, nem a ministerelnök úrral, nem velem. A kormány semmiféle szerződést nem kötött, semmiféle irást nem csinált, az én összes közreműködésem abban állott, hogy kétszer összehívtam egyfelől az eladókat, másfelől a vevőket egy közös értekezletre, ahol teljesen nyilvánosan megbeszélték, hogy kereskedelmileg és üzletileg hogyan tudnák ezt a dolgot legcélszerűbben BS Br legokosabban lebonyolítani. Ez egy nyilvános dolog, itt sem szégyelni, sem tit kölni való nincs. Rakovszky István : Mindig % szégyenről beszél ! Eckhardt Tibor : Ezt mondom, elsősorban Rakovszky István képviselő urnák, aki a napló szerint múltkor Pallavicini György őrgróf képviselő ur beszéde közben, mikor az én nevemet említette, közbekiáltott, hogy szégyelje magát ! T. képviselő ur, nem szégyenlem magamat. Rakovszky István : Azt tudom. Eckhardt Tibor : Büszkén állok itt, és csak azt mondom, hogy azok szégyeljék magukat, akik egy elintézetlen ügy súlyával a vállukon
