Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-29

A nemzetgyűlés 29. ülése J922. teljek olyan ténykedésekhez használtattak fel, amelyeknél nem lehet azek teljes igazságosságát, mindenkivel szemben egyenlő mértékben való al-, kalmazását igazolni. (JJgy van! haljelöl.) Elhibázottnak és e tekintetben nagyon károsnak tartom, hogy a közigazgatási kortescélckra, választási küzdelmekre felhasználtatott. (JJgy van ! a baloldalon.) A közigazgatás közigazgasson, a közigazgatás ne korteskedjék ; (ügy van ! a székőbaloldahn.) a közigazgatás célja, hogy a rendet fentartsa, (JJgy van !) hogy biztosítsa a szólásszabadságot, biztositsa a polgári jogokat. Ebben a tekintetben pedig, habár minden oldalon megértésre vagy igazolásra nem is találnak szavaim, de én teljes szivemből meg vagyok győződve arról, hogy a tekintélyek és a törvénytisztelet csak akkor fognak helyreállam, ha azok alapjánál : a falukban, a közigazgatásban viszszaáll a tekintély, amellyel a közigazgatás a múltban bírt. Mert ha a faluban a tekintély helyre nem áll, a falusi élet épületén nagy repedések támadnak és annak az épületnek az emelete is meg fog inogni, mert hiszen a fundamentum biztonságától függ, hogy az épület miként birja el a terheket, (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szerezzük meg a magunk számára ismét a nép bizalmát, szerezzük meg azzal, hogy mi feléje jóakarattal és bizalommal fordulunk, (TJgy van! jobb fel öl és a középen.) és jóra fog fordulni minden, helyre fog állani a földtulajdonosok és a föld népe közt az az igazi békés viszony, amely nemcsak kívánatos, hanem a legégetőbben szükséges ahhoz, hogy a rend a falukban és a falun túl az országban helyreállítható legyen. T. Nemzetgyűlés ! Áttérek végül a nagyon sokat hangoztatott földadóreformra. (Halljuk! jobbfelöl.) Azt hiszem, azzal tisztában van mindenki, hogy a földadóreform szükséges, de nemcsak a földadó, hanem az összes adók reformálása is. Ezt senki sem vonja kétségbe, sem kicsi, sem nagy, sem gazdag, sem szegény, sem az egyik, sem a másik osztály. Én azonban nem tudom elképzelni azt, hogy ha ebből a nagy kérdésből épen csak-a földadó kérdését vonjuk ki és annak a megreformálását akarjuk keresztülvinni, a rendelkezésre álló rövid idő alatt lehetséges lesz-e olyan földadóreformot megalkotni, amely igazságos, méltányos lesz és olyan eredményeket fog-e hozni, amilyeneket az ország egy ujabb adóreformtól joggal elvárhat, s hogy az az ország vagyoni mérlegének egyensúlyozására, megjavítására, a drágaság letörésére, a már alig-alig élni tudó középosztálynak és a szegény munkásosztálynak javára szolgálna. Adóreformról beszélnek nagyon sokat; nagyon sokan olyanok, akik értenek hozzá és olyanok, akik nem értenek hozzá. Szomjas Gusztáv : Az ilyenek többen vannak. Forster Elek: Többen vannak azok, akik nem értenek hozzá. (TJgy van!) Az nem olyan egyszerű dolog, az olyan szövevényes hálózata a megszívlelendő kérdéseknek, hogy abban tulajNEMZETGYÜLESI NAPLÓ. 1922—1926. — II. KÖTET. évi július hó 25-én, kedden. 393 donképen egy laikus ember eligazodni nem tud. Itt nem lehetséges az, hogy én kikapok egy kérdést és azt mondom : ez a fölei kevés adót fizet, ez többet fizethet. Mérlegelni kell, hogy tud-e többet fizetni, miért fizethet többet, micsoda mellékfüggvényei vannak ezeknek az adózásoknak, amelyeket ismét tovább meg kell reformálni, vagy pedig hogy azokat a régi mértékben kell meghagyni. En azt hiszem, sokkal helyesebb volna, ha ennek az adóreformnak kérdése az egész adózási komplexummal együttesen oldatnék meg egy hosszú, beható tárgyalás és beható vita után, amelyben az adórendszerhez igazán értő, képesített egyének teljes tudásukkal, teljes hozzáér: ésükkel hozzászólhatnának, de hozzászólhatnának ahhoz a gyakorlati emberek is, akik a saját viszonyaikon kivül a körülöttük élő nép viszonyait is a legjobban ismerik és meg tudják ítélni, mennyi a teherbíró képessége az egyik és a másik osztálynak. T. Nemzetgyűlés ! A földadóreform kérdéséhez szorosan hozzákapcsolódik ismét a többtermelés kérdése. Mert lehetetlen elgondolni, hogy nagyobb teher viselésére a mai meglehetősen gyenge adóalanyok elég erővel bírjanak, ezeket az adóalanyokat tehát erősíteni kell minden téren, — különösen a földmivesosztályt — hogy azok teherbíró képessége nagyobb legyen. Be kell kapcsolni e kérdésbe ismét egy nagy gazdasági programmot, amely arra szolgál, hogy nemcsak a termelés fokozását biztositsa, hanem biztositsa a termelés feldolgozását is, biztositsa azt, hogy itt ebben az országban "semmi nyerstermény alakjában ki ne menjen, hanem lehetőleg itt dolgoztassák fel minden, (Helyeslés.) ha teljes gyártmánnyá nem is, legalább félgyártmánnyá, hogy mi termelők ne legyünk kénytelenek kétszeresen-háromszorosan adózni a külföldnek akkor, amikor a nyersterményeinket olcsó áron kiviszik s az ugyanazokból a nyersterményekbői künn előállított szükségleti cikkeinket mesés drága áron, még vámokkal is megterhelve, visszavesszük. Szükséges és fontos szerintem az, hogy itt egy jól ápolt mezőgazdasági ipar létesíttessék, amely arra szolgálhatna, hogy itt nemcsak a többtermelés, de többféle termelési ág is kifejlődjék, ami által abba a helyzetbe juthatna az ország, hogy nyerstermények feldolgozása által a szükségleteit belföldről fedezhetné, minek folytán először is függetlenné tenné magát a külfölddel szemben, másodszor pedig munkát adna a munkanélkülieknek, a pénz, a munkabér pedig fenni áradna az országban, (ügy van! jobb felől) Ezzel leraknék a jólét első alapját s ha a jólét megvan, ez lenne, az első lépés a békéhez, a megértéshez, s ez lenne a legfontosabb és a legelső lépés Magyarország integritásának megteremtéséhez. (Helyeslés jobbfelöl.) Én, mint pártonkívüli képviselő, abban a tudatban, hogy az indemnitásra nem a kormánynak, hanem a nemzetnek van szüksége, az indem50