Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-21
A nemzetgyűlés 21. ülése 1922. évi július hó 14-én, pénteken. 33 ban termékeny, mégis a mi termésátlagunk messze alattamarad más kulturállamok termésátlagának. Sok számadattal nem akarom fárasztani t. képviselőtársaimat, lehetetlen azonban, bogy egynéhányat mégis ne ismertessek. (Halljuk ! Halljuk!) Búzából a Németbirodalomban 1913-ban 13 q és 4 kg volt katasztrális holdankint a termésátlag, nálunk 7 q 68 kg, mig ez a szám 1921-ben 6 q 76 kg-ra szállt alá. (Egy hang a szélsöbalóldalon : Mert sokat 'politizálnak az agráriusok !) Dénes István: így termelnek a nagybirtokosok! (Zaj. Egy hang jobbról: Szocializmusból fakad a jólét!) Elnök. Csendet kérek, képviselő urak! Lukács György : A rozs átlagtermelése Németországban 1913-ban 10 q 61 kg, nálunk 7 q volt, amely átlag 1921-ben 5 p 82 kg-ra szállt alá. (Félkiáltások: Es a németeké?) Az is leszállt, de nem ilyen mértékben ! Az árpatermelés átlaga 1913-ban Németországban 12 q 61 kg volt, nálunk 8 q 42 kg, 1921-ben pedig már csak 5 q 37 kg. A zabtermelés átlaga 1913-ban Németországban 11 q 18 kg volt, nálunk 6 q 97 kg, 1921-ben pedig már csak 5 q 15 kg. A burgonyatermelés átlaga 1913-ban Németországban 86 q 50 kg, nálunk 45 q 51 kg volt és ez az átlag termés 1921-ben 25 q 83 kg-ra szállt alá. T. Nemzetgyűlés! Hiába vetjük ennek ellene azt, hogy a mi klimatikus viszonyaink nagyon mostohák, hogy a mi klimánk szárazságra hajlik és nálunk a csapadékviszonyok rendkívül szeszélyesek. Ez mind igaz, De még nagyobb igazság az, hogy a természet mostohaságával az emberi tudás és szorgalom könnyen megtud birkózni, ha akar. Varsányi Gábor : Nem esőben kell gazdálkodni, hanem száraz időben ! Lukács György : Nézzük csak, hogy ezeknek a, termésátlagoknak csak nagyon mérsékelt emelkedése is mit jelentene számokban. Itt hivatkozom arra, hogy szegény, csonka kis Magyarországunknak mintegy 6 millió katasztrális hold kalásszal és kapásokkal bevetett területe van. (Egy hang a szélsöbalóldalon : 9 millió! Zaj. Halljuk! Halljuk!) Kalászos és kapással bevetett terület 6 millió katasztrális hold. Ha ezen a területen az átlagos terméshozam nagyon csekély emelkedését veszem tekintetbe, egymázsás emelkedést, és ha mázsáját a mai viszonyokhoz képest nagyon szerényen 3000 koronával számitom, ugy kitűnik, hogy egy mázsa átlagos termésemelkedés mellett a nemzeti jövedelem évenkint 18 milliárddal szaporodnék, ha pedig két-három mázsával sikerülne a termés átlagát emelni, ami még mindig nagyon szerény eredmény, ugy a nemzet évi jövedelme 36—54 milliárddal emelkednék. Minthogy pedig ez a termésszaporodás a maga egészében kivihető a külföldre, mert hiszen a belső szükségletet a mai termelés is teljesen fedezi, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — II KÖTET. előáll az az eredmény, hogy maga az állam is pusztán a kiviteli illetékből, ha azt nagyon, szerényen, katasztrális holdankint 500 koronával számitom, évenkint 1—2—3 mázsás termésemelkedés mellett 3—6—9 milliárd bevételhez jutna. Tehát nemcsak a gazdálkodó osztály jóléte emelkednék, hanem a fogyasztó is kétségtelenül nagy előnyökhöz jutna, mert természetes, hogy ha a belföldi terméskészletek nagyok, a belföldi árak lemenő tendenciát fognak mutatni, ezenkívül az állam is megerősödött adóalanyokhoz, továbbá jelentékeny jövedelemtöbblethez jutna és képessé lenne arra is, hogy felesleges közegeit, akiket másutt nem tud ellátni, elhelyezze az intenzív mezőgazdaságban és főleg a felügyelet terén alkalmazza őket. Mindezekhez járulna még az, hogy a nagy kivitel kétségtelenül valutajavitó hatással lenne. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) De, igen t. Nemzetgyűlés, a többtermelés nagyban előmozdítja a mi földreformtörvényünk eredményes végrehajtását is. Azzal, azt hiszem mindannyian tisztában vagyunk és mindannyian egyetértünk abban a Ház minden oldalán, hogy azt a földreformtörvényt, amelyet sok előzmény és sok nehézség után a múlt nemzetgyűlés megalkotott, becsületesen végre kell hajtani. (Ugy van ! jobbfelöl.) Nem akarom senkinek felfogását sérteni, nagyon értékelem a földreformtörvénynek rendkívül fontos szociális eredményét, azonban ki kell jelentenem, hogy a tudomány és a gyakorlat megállapítása szerint a nagy- és középbirtok jobban szolgálja a többtermelés érdekét, mint a kisbirtok. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Tévedés!) Nekünk a földreform végrehajtásánál különösen arra kell ügyelnünk, hogy az ezzel járó tagadhatatlanul nagy szociális előnyöket a termelésben való hátramaradás károsan ne befolyásolja. Dénes István : Méltóztassék Magyarország képét megnézni, mit csinált a nagybirtok ? (Zaj.) Elnök : Kérem Dénes képviselő urat, szíveskedjék a házszabályokhoz alkalmazkodni ! Lukács György : Jól tudom, hogy Dániában a kisbirtok csodákat teremt, és jól tudom, hogy Oroszországban a nagybirtoknak kis hozama volt, azonban a tudomány és a gyakorlat egyaránt azt állapította meg, hogy a nagy- és a középbirtok jobban szolgálja a többtermelést, mint a kisbirtok. Ez egészen természetes, mert a többtermeléshez tudás és tőke szükséges, ezzel pedig a közép- és nagybirtok inkább rendelkezik, mint a kisbirtok. Dénes István : Egyik sincs a nagybirtoknál ! Lukács György : A földrefomtörvény végrehajtásánál ügyelni kell tehát arra, hogy azokat a kisembereket, akik most földhöz jutnak, a belterjes és okszerű gazdálkodás minden tudnivalójával ellássák. (Helyeslés.) Ennélfogva a mezőgazdasági oktatásnak egyenesen nemzetmentő nagy jelentősége van. (Ugy van!) Arra