Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-28

3Ô8 A nemzeigyüíés 28. ülése 192.' '. évi július hó 24-én, hétfon. alkalom sehol sincs. Sajnos, ezzel vissza is élnek, mert az aratásnál nem tudtak maguknak mun­kát biztosítani. A legnagyobb részük kimaradt a munkából, a többiek pedig korántsem tudnak annyit keresni, amennyi elég volna a nagyszámú család fentartására. Barla-Szabó József: Rossz a termés! Cserti József : Már januárban, februárban kenyér nélkül fognak maradni a vidéki munkás­tömegek, mert nincs munkaalkalom. «Ahol pedig most is van munkaalkalom, ott a vidéki mun­kásokat teljesen kiuzsorázzák. Az én vidékemen most nincsenek száz. koronánál nagyobb nap­számok. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Én állítom ezt, t. képviselőtársaim, s ha mél­tóztatnak kívánni, be is tudom bizonyítani. Nincs munkaalkalom, mert a kisgazdák nem hivnak munkást, ők maguk végzik el azt a munkát, az uradalmaknál pedig a lekötött ara­tási cselédek aratás előtt 30—40 korona nap­számot kapnak. K. Pethes László: Dehogy! Két-háromszáz koronát fizettünk az aratás előtt! Csontos Imre : Zsidó uraságok azok ! Csengődy Gyula : Igaza van ! Cserti József: Lehet, hogy a zsidó uraságok azok, amelyek a legrosszabb példával előljárnak. (TJgy van! a jobboldalon.) T. közbeszóló képviselőtársaimnál egy vidék­ről való vagyok, ő is bizonyíthatja, hogy ez igy van. Én nem teszek különbséget, egyformán hibás a zsidó uraság is és az is, aki ezeknek bérbeadja a földet. Az illető földbirtokos azért követi el a hibát, mert ő nem maga műveli a drága földet, hanem zsidónak adja bérbe. Merem állítani, hogy ilyen rettenetes tél elé még nem néztünk. Itt munkaalkalmat kell teremteni, de még sürgősebben meg kell kezdem a földreform végrehajtását. Állíthatom, hogy a magyar nép megcsalatva, becsapva érzi magát. Ma, amikor hirdetik, hogy jelentkezzenek, mert itt és itt a házhelyeket irják össze, vagy jelent­kezzenek a kisbirtokért, a legtöbben azt mond­ják, hogy : el se megyünk, mert már annyiszor becsaptak bennünket, annyiszor összeírtak ben­nünket, hogy nem tartjuk érdemesnek elmenni. Azt mondják, hogy ebből úgysem lesz semmi. Azt hiszem, hogy ez a jelenség nemcsak nálunk van meg, hanem mindenütt! Szijj Bálint: Valahol amerikáznak vele, az bizonyos ! Cserti József : Eddig én is hitegettem őket, hogy csak várjanak, majd lesz valami a föld­reformból, kapnak házhelyet, de ma, ha azt kérdezik tőlem, hogy ez mikor lesz, sajnos, én is csak azt állapithatom meg, hogy ennek a földreformnak a kapcsán sohasem fognak föld­höz jutni. Ez ilyen rossz törvény, hogy ennek a révén nem is juthatnak földhöz. Szijj Bálint: Nem a törvény rossz, hanem a végrehajtása. pedig felfelé a progresszivitás életbelép tettessék.. (Helyeslés jobb felöl.) Nagyon örvendenék, ha ez igy lenne. Még most időben, mielőtt a földadótör­vényt tető alá hozzuk, vagyok bátor felhívni a figyelmet arra, hogy méltóztassék a kataszteri tiszta jövedelmeket újból megállapítani. Na­gyon jól tudjuk, — értesültem idősebb pénzügyi emberektől, akik emlékeznek az 1882-es katasz­teri megállapításokra — hogy mindenütt a kis­birtoké emelkedett, ugyanakkor pedig a nagy­birtoké alább szállt az 1882-es megállapítás­nál. Azóta óriási változások vannak. Méltóztas­sék csak ennek kapcsán ezt is megállapítani. Nagyon sokszor megesik, hogy a nagybirtoknak jó földje a negyedik-ötödik osztályba van fel­véve, ugyanakkor pedig a kisbirtoknak ugyanaz a minőségű földje az első-második osztályba. A vagyonváltságtörvénynél is a régi, hibás katasz­ter vétetett alapul. Most ne kövessük el ugyan­ezt a hibát, üemélem, hogy a mélyen t. kor­mányzópárt ezt nem hagyja figyelmen kivül és szorgalmazni fogja ennek mielőbbi megállapítá­sát, ugy hogy az uj adótörvény uj kataszterre lesz felépítve. Itt azzal hozakodnak elő, hogy ez nagyon nehéz dolog. Mégis meg kell történ­nie, mert látjuk, hogy az egész adózásunk ezen alapul. Még egy tárgyról akarok megemlékezni és ez a földreform, amely nemcsak hogy nem vite­tett keresztül, de még megkezdve is alig van. Szijj Bálint: Most utaztam a felügyelőddel ! Azt mondta, hogy már be van fejezve. Cserti József: A városokban már látunk egy jelenséget, azt, hogy sorakoznak a zsírért, lisztért- Sőt a napokban azt is láttam, hogy a lóhusért is sorakoznak. Ez nagyon szomorú je­lenség. Látjuk a városokban az elégedetlenséget a munkásság körében ; látjuk a sztrájkokat. Alig van nap, amikor azt ne olvasnók, hogy itt vagy amott szüntették be a munkát. De ezzel szem­ben ne méltóztassék azt gondolni, hogy a falusi munkásság nagy tömegei valami rózsás helyzet­ben vannak. Az ő helyzetük még sokkal nehe­zebb, csakhogy nincsenek megszervezve és igy nem tudják az elégedetlenségüket ugy kimutatni, mint a városi munkásság. Kováts-Nagy Sándor: Mintha csak innen beszélne ! Cserti József : Nézzük a vidéki munkásság helyzetét. Budapesten azt hiszik, hogy vidéken jó világ van. Tényleg, ott jól élnek az emberek, de — sajnos —; az embereknek csak kevés szá­zaléka, A másik részük csak tengődik. Csontos Imre: Amarra fordulj! Mi erre is­merjük ezeket! Cserti József: Hallják ők is! Az emberek­nek nagyobb része a vidéken óriási nyomorban van. Vannak községek a kerületemben, melyek­nek lakossá'ga 70°/o-ban nincstelenek. Tudom, személyesen győződtem meg róla, hogy hetek, hónapok óta nem tudnak zsirral főzni. Munka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom