Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-28

3Ô8 A nemzeigyüíés 28. ülése 192.' '. évi július hó 24-én, hétfon. alkalom sehol sincs. Sajnos, ezzel vissza is élnek, mert az aratásnál nem tudtak maguknak munkát biztosítani. A legnagyobb részük kimaradt a munkából, a többiek pedig korántsem tudnak annyit keresni, amennyi elég volna a nagyszámú család fentartására. Barla-Szabó József: Rossz a termés! Cserti József : Már januárban, februárban kenyér nélkül fognak maradni a vidéki munkástömegek, mert nincs munkaalkalom. «Ahol pedig most is van munkaalkalom, ott a vidéki munkásokat teljesen kiuzsorázzák. Az én vidékemen most nincsenek száz. koronánál nagyobb napszámok. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Én állítom ezt, t. képviselőtársaim, s ha méltóztatnak kívánni, be is tudom bizonyítani. Nincs munkaalkalom, mert a kisgazdák nem hivnak munkást, ők maguk végzik el azt a munkát, az uradalmaknál pedig a lekötött aratási cselédek aratás előtt 30—40 korona napszámot kapnak. K. Pethes László: Dehogy! Két-háromszáz koronát fizettünk az aratás előtt! Csontos Imre : Zsidó uraságok azok ! Csengődy Gyula : Igaza van ! Cserti József: Lehet, hogy a zsidó uraságok azok, amelyek a legrosszabb példával előljárnak. (TJgy van! a jobboldalon.) T. közbeszóló képviselőtársaimnál egy vidékről való vagyok, ő is bizonyíthatja, hogy ez igy van. Én nem teszek különbséget, egyformán hibás a zsidó uraság is és az is, aki ezeknek bérbeadja a földet. Az illető földbirtokos azért követi el a hibát, mert ő nem maga műveli a drága földet, hanem zsidónak adja bérbe. Merem állítani, hogy ilyen rettenetes tél elé még nem néztünk. Itt munkaalkalmat kell teremteni, de még sürgősebben meg kell kezdem a földreform végrehajtását. Állíthatom, hogy a magyar nép megcsalatva, becsapva érzi magát. Ma, amikor hirdetik, hogy jelentkezzenek, mert itt és itt a házhelyeket irják össze, vagy jelentkezzenek a kisbirtokért, a legtöbben azt mondják, hogy : el se megyünk, mert már annyiszor becsaptak bennünket, annyiszor összeírtak bennünket, hogy nem tartjuk érdemesnek elmenni. Azt mondják, hogy ebből úgysem lesz semmi. Azt hiszem, hogy ez a jelenség nemcsak nálunk van meg, hanem mindenütt! Szijj Bálint: Valahol amerikáznak vele, az bizonyos ! Cserti József : Eddig én is hitegettem őket, hogy csak várjanak, majd lesz valami a földreformból, kapnak házhelyet, de ma, ha azt kérdezik tőlem, hogy ez mikor lesz, sajnos, én is csak azt állapithatom meg, hogy ennek a földreformnak a kapcsán sohasem fognak földhöz jutni. Ez ilyen rossz törvény, hogy ennek a révén nem is juthatnak földhöz. Szijj Bálint: Nem a törvény rossz, hanem a végrehajtása. pedig felfelé a progresszivitás életbelép tettessék.. (Helyeslés jobb felöl.) Nagyon örvendenék, ha ez igy lenne. Még most időben, mielőtt a földadótörvényt tető alá hozzuk, vagyok bátor felhívni a figyelmet arra, hogy méltóztassék a kataszteri tiszta jövedelmeket újból megállapítani. Nagyon jól tudjuk, — értesültem idősebb pénzügyi emberektől, akik emlékeznek az 1882-es kataszteri megállapításokra — hogy mindenütt a kisbirtoké emelkedett, ugyanakkor pedig a nagybirtoké alább szállt az 1882-es megállapításnál. Azóta óriási változások vannak. Méltóztassék csak ennek kapcsán ezt is megállapítani. Nagyon sokszor megesik, hogy a nagybirtoknak jó földje a negyedik-ötödik osztályba van felvéve, ugyanakkor pedig a kisbirtoknak ugyanaz a minőségű földje az első-második osztályba. A vagyonváltságtörvénynél is a régi, hibás kataszter vétetett alapul. Most ne kövessük el ugyanezt a hibát, üemélem, hogy a mélyen t. kormányzópárt ezt nem hagyja figyelmen kivül és szorgalmazni fogja ennek mielőbbi megállapítását, ugy hogy az uj adótörvény uj kataszterre lesz felépítve. Itt azzal hozakodnak elő, hogy ez nagyon nehéz dolog. Mégis meg kell történnie, mert látjuk, hogy az egész adózásunk ezen alapul. Még egy tárgyról akarok megemlékezni és ez a földreform, amely nemcsak hogy nem vitetett keresztül, de még megkezdve is alig van. Szijj Bálint: Most utaztam a felügyelőddel ! Azt mondta, hogy már be van fejezve. Cserti József: A városokban már látunk egy jelenséget, azt, hogy sorakoznak a zsírért, lisztért- Sőt a napokban azt is láttam, hogy a lóhusért is sorakoznak. Ez nagyon szomorú jelenség. Látjuk a városokban az elégedetlenséget a munkásság körében ; látjuk a sztrájkokat. Alig van nap, amikor azt ne olvasnók, hogy itt vagy amott szüntették be a munkát. De ezzel szemben ne méltóztassék azt gondolni, hogy a falusi munkásság nagy tömegei valami rózsás helyzetben vannak. Az ő helyzetük még sokkal nehezebb, csakhogy nincsenek megszervezve és igy nem tudják az elégedetlenségüket ugy kimutatni, mint a városi munkásság. Kováts-Nagy Sándor: Mintha csak innen beszélne ! Cserti József : Nézzük a vidéki munkásság helyzetét. Budapesten azt hiszik, hogy vidéken jó világ van. Tényleg, ott jól élnek az emberek, de — sajnos —; az embereknek csak kevés százaléka, A másik részük csak tengődik. Csontos Imre: Amarra fordulj! Mi erre ismerjük ezeket! Cserti József: Hallják ők is! Az embereknek nagyobb része a vidéken óriási nyomorban van. Vannak községek a kerületemben, melyeknek lakossá'ga 70°/o-ban nincstelenek. Tudom, személyesen győződtem meg róla, hogy hetek, hónapok óta nem tudnak zsirral főzni. Munka-