Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-27

À nemzetgyűlés 27. ütése 1922. talatot tettem, és nem hiszem, hogy aki objektíve gondolkozik, ne adna nekem igazat abban, hogy a választások nagyon sokat rontottak a helyzeten ebben a tekintetben is. Megmondom miért. Nemcsak azért, mert véletlenül a kormánynak több tagja megszállt területről való és ezért tekintettel arra, hogy az ország igen sok vidékén kormányellenes hangulat van — ezt a kormánypárti képviselő urak sem tagadhatják, nem akarok percentekről beszélni, nem akarom megmondani, hogy az országnak mekkora része van mögöttünk és mekkora része van ellenünk, ez nem tartozik ide — de tény az, hogy az ország igen nagy része a kormánnyal szemben bizalmatlansággal viseltetik és ezt a bizalmatlanságot igen sok helyen azzal indokolták : hogy ezek nem a mi embereink, ezek megszállott területről valók. (Felkiáltások a jobboldalon ; Ezek magyarok! Zaj.) Patacsi Dénes : Ezt már ,nem lehet ! Őrgr. Pallavicini György : Én mindenütt próbáltam és sikerült is megmagyarázni, hogy lehetnek vétkes magyarok akár itt benn, akár a megszállott területen, de akkor a kormánynak nem lett volna szabad azokat a korteseszközöket használnia, amelyeket használt és nem lett volna szabad rábocsátani a kerületekre a legkülönbözőbb elemeket. (Zaj.) Rakovszky István: Menekültek! Őrgr. Pallavicini György : Láttunk elcsapott községi jegyzőket, akik mint ministeri tanácsosok mentek hivatalokat vizsgálni, (Felkiáltások a jobbóldalon : Hol ?) akik mindenütt ugy szerepeltek, mint elszakadt véreink és kisült, hogy svindlerek. Láttunk a kommunizmus alatt szerepelt embereket, akik a nemzetiségi ministerium szovjettitkárai voltak és akik mint kortesek mentek derék német testvéreink közé. Azt mondták magukról, hogy ők az elszakadt erdélyi testvérek üdvözletét hozzák és ezzel akartak korteskedni, mig végül kisült, hogy a kommunizmus alatt kompromittált emberek. Reisinger Ferenc (a jobboldal felé) : Oda tessék mutatni ! (Hosszantartó élénk derültség és félkiáltások a jobboldalon : Jóreggelt !) Őrgr. Pallavicini György: Szivesen szolgálhatok nevekkel is, de azt hiszem, igen sokan tudják ezeket az eseteket, tudják, hogy igenis igy történt, és ebben a kérdésben is súlyos károkat okozott a kormány ezzel a teljesen indokolatlanul éles választási hadjárattal. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Mindennek következményeképen azt hiszem egészen világos és elfogadható az ellenzéknek az a követelése és állás- \ pontja, hogy ahhoz, hogy ebben az országban bizalommal nézhessünk a kormányzat felé, egyike a legfontosabb és legsürgősebb kellékeknek az, hogy minél előbb megalkottassék a törvényes választási jog, az általános, egyenlő, titkos szavazás alapján. (Zaj.) Homonnay Tivadar: És a visszaélések megtoroltassanak ! évi július hó 21-én, pénteken. 271 Őrgr. Pallavicini György : Nemcsak azért nem hoztam fel egyes választási eseteket, mert nem tartom őket a nemzetgyűlés elé valóknak, (Zaj. Elnök csenget.) hanem azért sem, mert ezzel azt a békét, amelyet én is óhajtok, veszélyeztetni lehetne. Még egy harmadik okból sem hoztam fel azokat. Azért, mert ezeknek a választási visszaéléseknek soha sincs gazdájuk. Láttuk azt az elmúlt választásoknál is, hogy amikor konkrét esetekről volt szó, akkor a ministerelnök ur azt mondta, hogy ő erről nem tud semmit s a belügyminister ur szintén azt mondta, hogy ő erről nem tud semmit. Szilágyi Lajos : A főispán pedig nem emiékezett! (Zaj) Őrgr. Pallavicini György: Minthogy pedig hivatalos körök azt mondják, hogy a választást vezető igen t. képviselőtársamnak, Grömbös Gyulának, semminemű * ingerenciája nem volt a hatóságok befolyásolására vagy irányítására, tehát tényleg ebben az országban a választási visszaéléseknek gazdájuk nincs. (Zaj.) Minthogy tehát nincs gazdájuk ezeknek a választási visszaéléseknek, én csak azon csodálkozom, hogy miként lehetséges az, hogy a detektiveknek és nyomozóknak olyan óriási tömege volt szabadságon épen a választások idejében, s ezek a választókerületekben tisztán passzióból, ahelyett, hogy egyéb ügyekben nyomoztak volna, zaklatták a választópolgárokat. Rainprecht Antal : Még most is künn vannak a detektívek ! Őrgr. Pallavicini György: De hibáztatok még valamit. (Zaj. Elnök csenget.) Nagyon szeretném gyorsan befejezni beszédemet, de a közbeszólások folytán erre nem vagyok képes. (Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Őrgr. Pallavicini György : Mikor ezekről a választási visszaélésekről beszélek, természetesen nem az igen tisztelt belügyminister urat aposztrofálom, mert ő ezekben a kérdésekben teljesen ártatlan. Mi az ő mostani politikai múltjáról csak azt tudjuk, hogy ő is keresztülment egy igen éles választási küzdelmen, amelyen ő véletlenül alul maradt, és bizalommal nézünk hivatali működése elé, amennyiben elődjének módszereit nem fogja alkalmazni. A módszerekre nézve méltóztassék megengedni, hogy egy konkrét sérelemmel lépjek elő, amely a közszabadságok sérelme és amely fényesen illusztrálja azt, hogy milyen eszközökkel dolgozott a mélyen t. volt belügyminister ur. (Zaj.) Haller István: Behunyta a szemét! Rakovszky István : Nincs is szeme ! (Derültség bal felöl.) Őrgr. Pallavicini György: Ezt az esetet azért hozom fel, mert még most sem orvosolták a történt sérelmet. Debrecenben van egy keresztény alapon álló napilap, amelyet Tiszántúli Hírlapnak hív-