Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-27

A nemzetgyűlés 27. ülése 1922. természetesen tisztelet a kivételnek, mert általá­nosítani nem akarok — sok helyütt elgáncsoják a reform végrehajtásának lehetőségét, ahelyett, hogy megbecsülnék a magyar népnek a magyar földhöz való ragaszkodását, ahelyett, hogy felhasználnák azt a nemzeti politika érdekében. Titokban min­dent elkövetnek, hogy a népet a földtől elüssék. Valamikor a kommunizmus idején kezet csókoltak volna Hamburger elvtársnak, ha birtokuk 50%-át meghagyta volna nekik, ma azonban egy barázdáról sem hajlandók lemondani, vagy ha lemondanak, irtózatos nehézségek árán teszik azt. Dénes István : Csak sírhelyet adnak nálunk ! (Mozgás a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Âzt is drágán !) Griger Miklós : Rosszul, nagyon rosszul cse­lekszenek. A legnagyobb áldozatkészséget kellene tanusitaniok már csak azért is, hogy, mint gróf Károlyi mondotta valamikor, nyugodt éjszakáink legyenek. Én padig csak azt mondom, hogy hát csak folytassák tovább, ha igy folytatják, akkor a legközelebbi választáson nem 25, hanem 100 szo­ciáldemokrata képviselő kerül be az ország házába. Befejezem beszédemet s befejező szavaimat főleg szociáldemokrata képviselőtársaimhoz inté­zem. Szabó Imre: A költségvetést nem mi terjesz­tettük elő. (Derültség.) Griger Miklós: A kormánnyal már végeztem, most önökkel akarok foglalkozni. (Halljuk ! Hall­juk ! jobbfelől.) Ifjúkorom óta az a lobogó és tüzes vágy ég bennem, hogy embertársaimnak e földön is tűrhető és ne agyonstrapáit sorsuk legyen. Egy szebb, jobb és igazságosabb világról álmodom, melyből az ingyenélésst száműzik s a munkát emelik trónra az őt megillető tisztelettel. Peidl Gyula : Közös plattform ! Griger Miklós : S amióta mint pap az ur sző­lejében működöm, nem feledkezem meg arról, hogy a pap nemcsak arravaló, hogy a szegényeknek tü­relmet és az alattvalóknak engedelmességet hir­dessen, hanem az is kötelessége, hogy Isten nevében a feljebbvalóktól és a hatóságoktól igazságot és emberszeretetet, (ügy van I a baloldalon.) a gazda­goktól pedig nem szavakban, de tettekben nyilvá­nuló felebaráti szeretetet követeljen. (TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mióta pedig itt megjelentem, minden fel­szólalásomban a szegények és elnyomottak védel­mére keltem, (TJgy van ! a baloldalon.) és nem egyszer üzentem meg innen a munkásságnak, hogy harcoljon minden ellen, ami igazságtalan elnyomás és nyomor van a munkáskérdésben, vesse magát elszántan a küzdelembe a munkásélet nivó­jának emeléséért, a jobb életért, a lakályosabb otthonért, de szervezkedésében ne legyen erősza­kos, ne legyen erkölcstelen, ne legyen hazafiat­lan, (Ügy van ! a jobboldalon.) ne legyen keresz­tényüldöző, Propper Sándor: Sohasem volt ! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ, 1922—1926, — II, KÖTET, évi július hó 21-én, pénteken. 249 Griger Miklós : Ezt mondom én ma is önök­nek, szemtől-szembe, t. képviselőtársaim. Én a szociáldemokráciával szemben elvi ellentétben állok, nem azért, mert a munkások jogait védi és a munkásság javáért küzd, hanem azért, mert a hitetlenség alapján áll egészen önkényesen, sze­szélyből, és mert erőszakos és mert utópiákat ker­get, amelyek soha megvalósulni nem. fognak. Köztem és önök között, t. szociáldemokrata kép­viselőtársaim, mély és széles szakadék tátong, melynek mélységét és szélességét legjobban azzal fejezem ki, ha idézem, egyik legnagyobb emberük­nek de fini ci óját, Bebelét. aki azt mondotta : »Kereszténység és szociáldemokrácia : tüz és viz.« fEllenmondások és felkiáltások a szélsőbaloldalion : Nem kereszténységről, esak egyházról és hierarchiá­ról volt szó !) Ez azonban nem akadályoz meg en­gem abban, hogy, amíg a munkásságot meg akar­ják védeni a kiuzscrázás ellen, amig és amennyi­ben fel akarják karolni a gyengét és biztosítani a létét, vállvetve kívánok önökkel küzdeni. De amely pillanatban és amennyiben a zsarnokság és a terrorizmus útjára lépnek s párt pro grammjuk ama pontjainak megvalósításához kívánnak hozzá­látni, amelyekről deklarációjukban nem tesznek említést, de amelyekről tudjuk, hogy éles ellen­tétben állnak szabadsággal, hittel, hazával, val­lással, — Istentől nyert csekély képességem és minden energiám latbavetésével szembeszállók önökkel. Méltóztatnak ismerni a görög Sphynx mondá­sát. A Sphynx ott állt a ragyogó, hét kapus Thebe előtt, és aki az odavezető utat meg akarta találni, annak meg kellett oldania a rejtélyt, amelyet neki feladott ; ha nem oldotta meg, menthetetlenül elpusztult. A szociális kérdés igy keresztezi minden népnek életét. Hellas művészetével és bölcseleté­vel felelt, de mert nem. volt képes szakítani helota­és rabszolga-rendszerével, elpusztult, Róma kard­élre bizta a választ, de mert földművesnépe a proletariátusba sülyedt, halálos ítélete meg volt pecsételve : latifundia perdidere Italiam. A mi nemzetünk életútján is ott fekszik a Sphynx ; a szociális kérdés. Ha nem oldjuk meg, előbb-utóbb elpusztul nemzetünk, ha megoldjuk, élni, boldo­gulni és virágozni fog. És mivel a kormányban sem elég képességet, sem elég jóindulatot e kér­dés megoldását illetőleg nem. látok, bizalommal nem viseltetem iránta és az indemnitást nem szavazom meg. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. T. Nemzet­gyűlés ! A tegnapi ülés folyamán Móser Ernő kép­viselő ur beszéde alatt Eeisinger képviselő ur sértő kifejezést használt a képviselő úrral szemben és pedig a következőt ; »önt is be kellene oda csukni ! 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom