Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-27

236 A nemzetgyűlés 27. ülése 1922, szavazás utján történt volna, Magyarországon minden jó lenne. Szeder Ferenc: Azt nem mondja senki sem ! Forgács Miklós: Én ezt kétségbevonom. A múlt nemzetgyűlés titkos választás utján jött össze, de azt is agyonkritizálták. Én hive vagyok a titkosságnak, de az egyenlőség alapján ugy, hogy amint titokban kell tartani a szavazónak a politikai meggyőződését, épugy maradjanak titokban a jelöltek is. A református egyháznak van egy törvénye a lelkészválasztásra, azt hoznám be a nemzetgyűlési választásokra vonatkozólag is ; amely községben elhalt a lelkész, pályázatot irnak ki, de annak a papnak, aki pályázik, nem szabad betennie a lábát abba a községbe. A képviselőválasztásoknál is tessék ezt a titkosságot behozni, mert ma a jelölt a választókkal szemben fölényben van, t. i. a választók titokban tartják politikai meggyőződésüket, viszont a jelöltek bármilyen eszközzel nyilvánosan hirdethetik politikai felfogásukat. Propper Sándor : Ez kabaróba való ! Forgács Miklós: A túloldalon választási atrocitásokról is beszélnek. Az van és volt énszerintem, még pedig kétféle: testi és lelki atrocitás. En sokkal súlyosabb elbírálás alá vonom a lelkeken elkövetett atrocitást, (Helyeslés jobbfelöl.) mert a testi atrocitás, a csendőrszurony ott, ahol a jogrendet kell megvédeni, van olyan tiszteséges eszköz, mint az a kortesbeszéd, amellyel a jogrendet fel akarják bori tani. Griger Miklós: Inkább egy rossz kortesbeszédet mondok, mint egy nyaklevest kapok ! Forgács Miklós : A t. ellenzék a maga választási módszerét ugy állitja be, mintha az valami túlvilági ihletettségböl származnék, mintha soha semmi eszközt nem vett volna igénybe, ami az ő nyereségét biztosította volna. Most, amikor minden oldalról a tekintélyek visszaállítását, követeljük — tegnap Pakots József képviselőtársam is kitért erre — én is azt mondom, hogy először is kötelességünk a képviselői tekintélyt visszaállítani, amelyet — ezt sajnos, nemcsak a magam kerületében, de a többi kerületekben is tapasztaltam, természetesen tisztelet a kivételnek — egyes képviselőjelölt urak nagyon le járattak. (Ugy van ! jobb felől.) Énszerintem Magyarországot a tekintélyek lejáratásával kezdték tönkretenni. A választások idején — szomorúan állapítom meg — hallottam olyanokat, hogy »Ha engem választotok meg, elseprem a kormányt, a főispánt egyenesen kirúgom, a főszolgabíró és a jegyző már mennek is, bíró, elöljáróság tiközületek.lesz.« Szomorúan állapítom meg, hogy több képviselőjelölt azzal kezdte, hogy »a nagy táblaföldek még nem a tiétek, amelyeknek a tieteknek kellene lenni«. Ahol már kiosztották a házhelyeket, azzal érveltek, hogy »Ja pénzért vehettetek volna eddig is«, ahol még nem osztották ki: »Miért nem osztották ki?« A korteseikévi július hó 21-én, pénteken. nek 5 hold föld ingyen ! És nem riadtak vissza még az ablakok beverésétől sem. T. Nemzetgyűlés ! Én ebben az 1918-iki állapotot látom újra megismétlődni, hogyha ez így folyik szabadon. (Egy hang a szélsöbaloldalon : Maguk csinálják !) Drozdy t. képviselőtársam a napokban egyik közbeszólásomra azt mondotta, hogy miért pártolom én a főszolgabírót, talán hajdúja voltam? -—ép ugy, mint tegnapelőtt egyik képviselőtársamnak azt mondta : talán a nagybirtok konvenciós cselédje? — 0 abban a téves felfogásban van, hogy itt majdnem minden képviselő konvencióért dolgozik. Ebben téved. Én nem a főszolgabíróknak fogom pártjukat, mentse magát, amelyik tudja, én azt hiszem, menteni is tudja magát, aki meg' nem tudja, az nem is annakvaló. De én attól tartok, hogy megint budapesti hintáslegények kerülnek a közigazgatás élére, mint 1919-ben. (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) Dobóczky Dezső: Szabólegények mint főszolgabirák ! (Egy hang jobbról : Akkor lesz boldog Magyarország !) Forgács Miklós: Ne tessék azt a túloldalnak zokon venni, hogy ezt mondom, mert nem őket gyanúsítom vele, de a falu népe között egy közmondás forog közszájon : Akit a kigyó megcsípett, az már fél a gyíktól is. Szomjas Gusztáv : Ezek sárkányok ! Forgács Miklós: T. Nemzetgyűlés! Amikor a képviselőjelöltek a választások idején saját személyüket és képviselői minőségüket nem a nemzet és az ország egyetemes érdekeinek szolgálatába állították, hanem egyenesen a választók szem ély i érdekeinek kötötték le magukat, itt is nagy hiba történt, mert látom és tapasztalom, hogy a parlamentben azért van a legtöbb összetűzés, mert majdnem minden képviselő igyekszik a választások alatt, elég könnyelműen tett Ígéreteinek megfelelően választói egyéni érdekeit szolgálni. Ebben a parlamentben pedig sem osztálynak, sem egyéneknek érdekeit nem vagyunk kötelesek szolgálni, hanem minden igaz és lelkiismeretes képviselő a szerencsétlen magyar nemzet egyetemes érdekeit van hivatva szolgálni. (Ugy van! jobbfelöl.) Nem térek ki a drágaság megoldására, hiszen már egy bizonyos bizottság dolgozik ezen. Propper Sándor : Árdrágító bizottság ! Forgács Miklós : Nem hiszem, hogy ebben a páriamentben lenne egyetlenegy képviselő is aki ne igyekeznék és ne akarná a drágaságot letörni. Azonban az én szerény nézetem az, hogy ezt törvényes intézkedésekkel nem lehet megcsinálni. A drágaság letörésére az első és legelhalaszthatatlanabb feltétel a többtermelés. Ha többet termelünk, több lesz a kínálat, kevesebb lesz a kereslet és leszorulnak az árak. Azonban van még egy másik mód is : kiküszöbölendőnek tartom a fogyasztó és termelő közül a rettenetes sok közvetítőt. (Helyeslés jobb felöl.) Mikor azt látom, hogy az a 80 koro