Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-26

22í5 A nemzetgyűlés 26. ülése 1922. évi július hó 20-án, csütörtökön. ez a szolgabíró vagy az a szolgabíró mit csinált, (Zaj és ellenmondás ok a szélsöbaloldalon.) hogy cenzuráznak-e még, vagy hogy hány csirkefogó árdrágító van még a zalaegerszegi táborban, hanem azt kéri, hogy munkaalkalmakat adjunk neki, megélhetését biztosítsuk. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés! Én ellene vagyok minden olyan rendelkezésnek, amely a közszabadságokat és az egyéni szabadságokat a legkisebb mértékben is sérti, hanem be kell látnunk azt, hogy olyan időket élünk .. . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Móser Ernő : . . . amelyek még azt lehet mondani : forradalmiak. Méltóztassanak csak visszanézni a múlt pénteki forradalmi tüntetésre a Thököly-úton, amelynek szemtanuja voltam; ott megint felhangzott a tömeg közt : ez az utolsó harc, fel, fel proletárok ! Amig ilyen jelenségeket tapasztalunk a társadalomban, addig igenis szükség van kivételes intézkedésekre, addig nem^tartunk ott, t. Nemzetgyűlés, hogy a kormány feladja azon jogát, hogy a kivételes intézkedésekkel élhessen. Én nem mondom azt, hogy éljen velük, de szükségesnek tartom, hogy némely kivételes intézkedést még mindig érvényben tartson. (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Propper Sándor: Ez a hiba! Szilágyi Lajos : Amivel saját uralmát meg tudja hosszabbítani,! Móser Ernő : Épen ezért nem vagyok ellene annak sem, hogy a zalaegerszegi tábor még fentartassék. Reisinger Ferenc: Önt is be kellene oda csukni ! (Felkiáltások jobb felöl : Rendre, ! Rendre !) Móser Ernő : Határozottan ellene vagyok azonban annak, hogy bármilyen rendű vagy rangú vagy felekezetű embert oda egyszerűen beinternáljanak anélkül, hogy ügyét megvizsgálnák. (Zaj.) Elnök : Reisinger képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Móser Ernő : De nem vagyok ellene annak, hogy egynéhány sibert, zsebtolvajt, munkakerülőt oöhi bedugjanak és ott tartsanak. (Zaj.) Én arra kérem az igen t. túloldalt és a Ház minden egyes tagját, gondolják meg, milyen súlyos időket élünk, gondolják meg azt, milyen fontos feladat vár erre a nemzetgyűlésre, gondolják meg, hogy itt állunk egy olyan ősz és tél előtt, (Egy hang a szélsöbaloldalon : Csinálják a drágaságot! Zaj a szélsöbaloldalon.) amilyen ősz és tél előtt ez az ország még nem állott. Amikor a drágasá,g mipról-napra fokozódik, . . . (Felkiáltások a szélsöbaloldalon ; Ki csinálja? Zaj.) Urbanics Kálmán : Az obstrukció mire vezet? Móser Ernő : ... nekünk kötelességünk, hogy keressük azokat az utakat és, módokat, amelyekkel a drágaságot s a többi súlyos kérdést megoldhatjuk. Jgy, egymással vitatkozva, sohasem fogjuk egymást megérteni és a tömegek ellenünk fognak fordulni, (Egy hang a széls'óbaloldalon: Jól teszik ! Egy hang jobbról : Azt akarják ök, azt készitik elö !) mert minket okoznak a drágaságért. (Zaj.) Nem tudom, hogy taktikáznak-e odaát az urak vagy nem taktikáznak. (Zaj a széls'óbaloldalon.) Ha nem, akkor vissza kellene arra a bázisra menniök, amelyről kiindulva, _ létüket köszönhetik : a gazdasági kérdésekhez. Önöknek azokat a kérdéseket kellene taglalniuk és letárgyaltatniok, amelyek a gyomrot töltik, amelyek a munkalehetőségeket és a kenyeret biztosítják. Farkas István : Miért nem hoznak törvényjavaslatot a drágaság letöréséről? (Zajt) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. a Ház minden oldalán ! Móser Ernő: T. Nemzetgyűlés! Nagyon jól mondotta Heinrich igen t. képviselőtársunk: a drágaságot máról holnapra letörni nem lehet. (Egy hang a széls'óbaloldalon : De emelni se volna szabad!) Addig, amig mi ki vagyunk szolgáltatva ellenségeink záró gyűrűjének, amig azok akkor zárják el előttünk a határt, amikor nekik jól esik, addig itt máról holnapra a drágaságot letörni nem lehet. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Ez a politika az oka! Egy hang jobbról : A Fimmen-politika !) Az a politika az oka, amelyet önök csinálnak azzal, hogy izgatnak, és amelyet azok az emigránsok csinálnak, akik odakinn Becsben Magyarországot még mindig ugy tüntetik fel, mintha ez a legsötétebb terror országa volna. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Nem igaz?) Vétkezik mindenki a nemzet és a haza jövő sorsa ellen, aki ilyen gyúlékony anyagot hoz ide, amelyet odakinn az emigránsok nap-nap után felfújnak. Patacsi Dénes: Könnyű pártpolitikából csinálni drágasági kérdést ! Móser Ernő: Az árumintav asar ideje alatt nagyon sokan kerestek fel engem a megszállott vidékekről. Egyik nap egy nagy társasággal vacsoráztam a Városligetben és amikor besötétedett, egyik azt mondta : Kérem uraim, menjünk talán haza. — Azt mondottam : Maradjunk nyugodtan itt. — És kérdésemre kisült a purparlé alatt, hogy nekik azt beszélték be odafenn, azt olvassák a megszállott területeken megjelenő emigráns lapokból, hogy amint este besötétedik, Budapest utcáin nem szabad járni, mert életveszedelemben van a járókelő. (Félkiáltások a szélsöbaloldalon : De beszéljünk a gazdasági kérdésekről! Beszéljen az 5000 koronás búzáról! Zaj.) Patacsi Dénes: Ami a bűnük,nem szeretik hallani ! Móser Ernő : Ezek a kérdések szorosan összefüggenek a drágasággal, mert a külföldi tőke, a külföldi gazdasági összeköttetés a szó legszorosabb értelmében ezek miatt kerüli el Magyarországot, mert az országot olyannak