Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-26
A nemzetgyűlés 26. ülése 1922. hiszik, amelyben nincs sem jogbiztonság, sem vagyoni biztonság. (Egy hang a szélsőbaloldalon : A kurzuspolitika csinálta !) Igenis, mi inauguráltunk egy politikát, amely a polgári becsületesség alapján állott. (Zaj és ellenmondás oh a szélsőbaloldalon.) Az utóbbi időben Magyarországon senkinek semmiféle baja nem történik, és amikor önök atrocitásokról beszélnek — egyik-másik képviselő ur azt mondotta, hogy nem mert lemenni a kerületébe, mert félt, hogy agyonverik, vagy csak revolverrel ment le — csodálom, hogy egyiküknek sem görbült meg a hajaszála sem az egész választási kampány alatt. (Zaj és ellenmondás ah a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem kell.ezeket a kérdéseket annyira felfújni, mert ebből nekünk is s az országnak is, különösen pedig azon tömegeknek van kára, amelyek tőlünk kenyeret és munkát várnak. (Zaj.) Várnai Dániel : Ön miért járt revolverrel ? Elnök : Tárnái képviselő urat kérem, méltóztassék csendben ^enni ! Móser Ernő : Én nem jártam. Várnai Dániel (közbeszól.) Elnök : Másodszor figyelmeztetem a képviselő urat, tessék csendben maradni. Móser Ernő : Mindamellett azonban, bár itt ülök a kormánypárt soraiban, szükségesnek tartom, hogy rámutassak bizonyos dolgokra, amelyeket feltétlenül végre kell hajtanunk még most az ősz, a tél folyamán, mert ha nem hajtjuk végre, akkor óriási bajok lesznek. Itt van a rokkantak megoldatlan kérdése ; a másik a földbirtokreform kérdése; itt van à B. listás tisztviselők dolga, de általában a tisztviselői kérdés; itt vannak a munkásokat és a nagy tömegeket érdeklő szociális és gazdasági kérdések. A múlt nemzetgyűlésnek talán egyik legszebb alkotása az 1920-.XXXVI. te, és ha e törvénycikket végrehajtjuk, akkor ezer meg ezer kérges tenyerű magyar embernek adunk biztos megélhetést. Nem kell egyáltalán félnünk attól, hogy ha esetleg egyes nagyobb birtokokat, nem mondom, hogy fel fognak osztani, de meg fognak csonkitani és azokból kisebb birtoktesteket csinálni, ezáltal Magyarország többtermelése károsodnék. Ennek a birtokeloszlásnak Magyarországon feltétlenül be kell következnie, mert arra az országnak szüksége van. Másfél év óta dolgoznak az 1920 : XXXVI. te. végrehajtásán. Be kell ismernem azt, hogy maga az Országos Földbirtokrendező Biróságigen nagy jóindulatot tanúsít, szivesén meghallgatja ugy az egyesek, mint a községek kéréseit ; sajnos azonban odakünn alig-alig tud előrehaladni a dolog. (Ugy van ! jobhfelől.) Ha mi nem fogjuk végrehajtani a legsürgősebben, legalább is a házhelyek és a közlegelők dolgát, akkor a népet sohasem tudjuk kiragadni abból a lelkületből, amelyben ma van és amely lelkület igen közel áll még a forradalomhoz. Nekünk szükségünk évi július hó 20-án, csütörtökön. 227 van arra, hogy minél előbb minél több ezer meg ezer magyar ember hozzájusson egy kis házhelyhez és egy kis földhöz. (Ugy van jobbfelöl és a baloldalon.) En nem. mondom, azt sem, hogy örök tulajdonul adják át azonnal ezeket a kis parcellákat, de legalább biztositsák 15—20 vagy 25 évre a népnek, hogy abban háborítatlanul gazdálkodjék, mint örök bérletben. Óriási nagy hibáját látom ennek a törvénynek abban, hogy a rendelkező részében kiveszi a földbirtokrendező biróság hatásköréből azt, hogy ő állapitsa meg a föld árát. A föld árát, amennyiben nincs békés megegyezés, a törvényszékek vegyesbirósága, illetőleg fellebbezés utján a m. kir. Curiának vegyesbirósága állapítja meg. En a legteljesebb tisztelettel és hódolattal hajlok meg a m. kir. Curia előtt, azonban ugy érzem, miután több Ítéletet láttam, hogy a m. kir. Curia, épentalán azért, mert a legmagasabb fóruma a z országnak, nem bir elég szociális érzékkel, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mikor arról van szó, hogy egyes birtoktesteknek, illetőleg parcelláknak árát megállapítsa. Tudok eseteket, hogy a törvényszék 15—20 koronában állapította meg az árat, a Curia pedig felemelte 60, 80, sőt 100 koronára. Szükségesnek tartom ennek folytán, hogy a kormány a törvénynek ezen rendelkező részét novelláris utón változtassa meg ; alakuljon meg a földbirtokrendező biróság kebelében egy ármegállapitó bizottság és ennek döntésére bizzák ezeket az ügyeket. Hasonlóképen rendkívül fontosnak tartanám, hogy az 1000 holdon felüli birtokoknak váltságdolga végre rendbejöjjön. (Ugy van ! jobbfelöl.) A nép odakünn — mint előbb mondottam. —•fel van izgatva. Alig van falu ebben az országban, ahhol ebből a célból kiküldött bizottság háromszornégyszer is meg nem. jelent ; a nép vár és türelmetlenkedik, és ha nem kapja ma legalább a legkisebb reményének kielégítését, akkor ugyanazok a jelenségek fognak odakünn a falvakban újból felszínre kerülni, mint amilyeneket láttunk 1918 októberében. Szilágyi Lajos; Más földmivelésügyi minister kellene ! Mó ser Ernő : A másik kérdés, amelynek megoldását feltétlenül el kell rendelni és amelyet haladéktalanul meg kell oldania, a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek kérdése. Én igazán nem törődöm azzal, hogy 80, 40, 10 vagy 250 ezer akta elintézetlen, tény az, hogy Magyarországon tizezerszámra vannak rokkantak, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) akik még a mai napig sem kapták meg járulékaikat, tény az, hogy a hadiárvák legnagyobb része 12 koronát kap havonként és tény az, hogy — mert állítólag nincsenek nyomtatványok — nem tudják végrehajtani a rendeletet. Létay Ernő : Nem az az oka ! Móser Ernő : Mi láttuk azt, hogy mit jelent a mankók kopogása, láttuk, hogy mit jelent az, ha néhány ezer mankó és csonka kar felvonul a Várba és nem kívánjuk még egyszer látni. Ez 29*
