Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-25
164 À nemzetgyűlés 25. ülése 192, képviselőtársam is kint volt betegség cimén. És Sándor Pál állta a harcot szerintük, pedig nem bántotta őket senki. Miért nem jött haza? Azután láttuk, hogy haza jött s mivel nem csinált semmit, egy hajaszála sem görbült meg. Akinek nincs bűne, az igazolja magát és helyet foglalhat a nemzetépítők sorában. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt mondja a t. túloldal, hogy ők mint magyarországi szociáldemokraták, nemzetközi alapon állanak, amit ugy magyaráznak, hogy a gazdasági kérdésekben keresik a nemzetközi segítséget. Igen, igy magyarázták ezt 1919 január, február hónapjaiban is. Eleget volt alkalmunk erről a kérdésről vitatkozni. És hiába mondtam, hogy nézzenek körül : a románok, a tótok, a szerbek, mind a nemzeti gondolat jegyében törnek a nyakunkra, mialatt nálunk egyik mulatság a másikat érte, mert a nép panem et circensest követelt. És nyakunkra is jöttek rablóink és elrabolták az országot. Az én megítélésem szerint ennek a gondolatnak ma nincs helye. (Az elnöki széket Qaal Gaston foglalja el.) Nézzék a túloldalon ülő t. képviselőtársaim, minden állam életében ez a legerősebb hajtóerő : Franciaország, Olaszország, Anglia, Németország, Csehország mind ennek a gondolatnak jegyében építenek, vagy rombolnak, mind ennek a gondolatnak a jegyében győznek és cselekednek. Mi, a magára hagyott magyar nemzet nem tagadhatjuk meg becsületes hazafias érzelmünket, nem tagadhatjuk meg azt, hogy a hazafiság nálunk is hatalmas hajtóerő. Hiszen mikor a vörös hadsereg számára toborzottak az agitátorok, akkor is azt mondották : jöjjetek, mentsük meg a hazát, mert evvel remélték, hogy a magyar paraszt még egyszer fegyverbe áll. Azt mondom, hogy egyelőre ne kacérkodjanak a nemzetközi gondolattal. Peyer Károly : Kérdezze meg a ministerelnököt, miért kívánja ezeket a kapcsolatokat! Szabó Sándor: Hiszen mindenkinek az a felfogása, hogy bizonyos gazdasági vonatkozásban ez erőforrásokat jelent, azonban ez ma nem alkalmas arra, hogy ezzel a nemzet erejét növeljük, ellenkezőleg, a nemzeti erőnek a lerombolása lesz ennek a következménye. T. képviselőtársam fog emlékezni arra, hogy annak idején azt mondották, hogy Károlyi Mihályék nemzetközi összeköttetéseikkel mentik majd meg az ország határát, hogy a francia szocialisták garantálják az ország integritását. És mi történt? Feladták az ország határát! Fegyverek nem voltak kezünkben, nem tudtunk embereket állítani a határra ós most itt vagyunk, kirabolva, lerongyolva, megtépázva, megszégyenítve. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl. Zaj a szélsöbaloldalon. Közbeszólások a Ház mindkét oldalán.) Propper Sándor : A háború és az oszMlyuralom az oka ! Elnök ; Propper képviselő urat figyelmeztetem, hogy szíveskedjék a házszabályokhoz alkalmazkodni. f. évi július hó 19-én, szerdán. Szabó Sándor : Ezek a kérdések ide valók, ezeken gondolkodni kell. Nem akarom meggyőzni a t. túloldalt, de fel akarom ébreszteni a lelkiismeret hangját . . . (Zaj a Ház mindkét oldalán.) Elnök : Csendet kérek ezen az oldalon is. Szabó Sándor : . . . hogy minden reggel vizsgálják meg magukat, hogy tulaj donképen hova vezet az a nemzetközi szervezkedés . . . (Zaj a szélsőbaloldalon. ) Propper Sándor (közbeszól. Zaj). Elnök : Propper képviselő urat másodszor vagyok kénytelen figyelmeztetni, hogy a házszabályokat méltóztassék betartani. Szabó Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Ma, akkor, amikor a politikai és a társadalmi élet uj kérdéseket hoz szőnyegre, nekünk reális politikát kell űznünk. Vannak itten mind a két oldalon férfiak, akik az ő tiszteletreméltó idealizmusukból kiindulva — feltételezem ezt — távolfekvő célokat látnak maguk előtt és azoknak mindjárt való megvalósításáért küzdenek. Itt van Eupert t. képviselőtársam, aki azt mondta, hogy csináljuk meg máról holnapra azokat a személyes stb. szabadságokat. Igen, erre törekednünk kell. Azonban vannak közelebb fekvő célok is. amelyek alkalmas lépcsőt fognak szolgáltatni, hogy tökéletesen kikristályosodva építsük ki azokat. Nem fog ezen az oldalon senki ellenzőt találni. Amint eljön az idők teljessége, önmagától fog az bekövetkezni, hogy azt mondjuk, most ezen van a sor. (Tetszés jobbfelöl. Mozgás half elöl.) Rupert Rezső : Annak csak eljött már az ideje, hogy a szolgabirák ne tartóztassák le az embereket ! Szabó Sándor : A napirenden lévő kérdéseket kell megoldani, megelégedésre, méltányossággal ; nézni kell a való életet és abból kell kiindulni. Nem azt kell mondanunk, hogy jó volna, szép volna, hanem néznünk kell, hogy mi van ma. Ma egy lerongyolt, lélekben megtépázott, megcsüggedt nemzettel van dolgunk. Hiába jó a mérnök egyenlete, ha az anyag nem jó, hiába számítja ki ő a gerenda ellenállási képességét, ha az a gerenda szuette. Ennek a nemzetnek gondolatvilága lesülyedt, szuette, megbomlott és azt mondom, hogyha ez a nemzet lélekben át nem alakul, ha uj lelket nem önt magába, sohasem jut be az Ígéret földjére, az egységes, integer nagy Magyarország gondolatvilágába és valóságába. Rupert Rezső : A nép lelke most is jó ! Szabó Sándor: T. képviselőtársaim, a nép lelke jó, csak olyan vezetők tolakodnak az élére, akik megmételyezik a lelkét. (Taps a jobboldalon. Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Rupert Rezső : Teljesen igaza van ! Farkas István : Ezer éven át mérgezték ! ' Nagy Ernő : A Gulácsyak ! Szabó Sándor : Én a nép között éltem, lelkem rokon a lelkével, ismerem vágyait, törekvéseit. ., (Zaj és közbeszólások a bal- és a szélsöbaloldalon.) Propper Sándor: Azért cselekszik másképen. Elnök : Csendet kérek.