Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-25
• Í62 A nemzetgyűlés 25. ülése 192 Propper Sándor: Kérdezze meg a munkásokat Î Benárd Ágost: Hozzánk közelebb állanak azok! (Derültség a szélsöbaloldalon.) Szeder Ferenc : Azt már nagyon elhisszük ! Rothenslein Mór \ Öcsémuram ! Szabó Sándor : Én a magam részéről ennek a nemes harcnak megvívásához tisztelettel meghívom az ellenzéket. Igenis itt, ezen a porondon kell azt megbeszélni, megtárgyalni, mert hisz odakünn az indulatok uralkodnak az embereken. Épen itt akarok rámutatni arra, hogy a politikában, az utcán, a szavazásnál, a bűncselekményeknél, a jó-tetteknél mindenütt, de mindenütt be kell vezetni az egyéni felelősség elvét. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Hiszen, ha az a tömeg elindul az utcán, állhat az intelligens, művelt vagy műveletlen emberekből, oda van az egyéni felelősség, a tömegnek szuggesztív hatása alatt cselekszik mindenki. Itt Budapesten, ahol az emberek, kimenve az utcára, nem ismerik egymást, mindenki a tömegszenvedély hatása alá kerül. Egészen más a helyzet egy kisközségben, a falvakban, ahol mindenki ismeri egyik a másikat, ahol, ha valaki elkövetett valami bűncselekményt vagy kihágást, azt még az unokájának is szemére hánytorgatják, és ha elmegy kérőbe egy ilyen legény, akkor azt mondják, ennek a nagyapja is rossz volt, rossz fát tett a tűzre és nem adják hozzá olyan szívesen a kért leányt. Ellenben Budapesten, ha kimegy a művelt ember is az utcára és ott csatlakozik a lármás tömeghez, egyenesen elvesztette egyéniségét, beolvad a tömeg hangulatába és egyéni felelőssége is nullává válik. Szeder Ferenc : Felelőtlen elem lesz ! Szabó Sándor : Ezért vagyok amellett, hogy ezekben a forrongó időkben, midőn eszmék forrongnak a közélet porondján, társadalmi gazdasági kérdések ki nem forrva, ki nem jegecesedve, midőn a metamorfózisok idejét éljük, amelyekből ki kell alakulnia egy konszolidált, szolid társadalmi rendnek, ezekben az időkben nem lehet a hangulatokra appellálva eldönteni kérdéseket. Ezért helyeslem én azt, hogy szemben a t. túloldallal, a kormány a nemzetgyűlés összehívásánál ezt a formáját választotta a választójognak. Mert igenis, megvan a politikában is az egyéni felelősség. Most tudjuk azt, hogy ki mi mellett döntött és aszerint vállalja is érte a politikai felelősséget. Áthárítottuk azt a kormányról az egész népre, nyíltan viseli mindenki a felelősséget, Dénes István: A pofonokat is. Szabó Sándor: Hiszen ma társadalmi kérdések vajúdnak a közéletben és az az egyszerű nép, valljuk meg a politikai iskolázottság tekintetében . . . Szeder Ferenc: így lebecsültek bennünket ezer esztendőn keresztül ! Szabó Sándor: T. képviselátársam, majd rá fogok erre térni. Nem azt mondom én, hogy . évi július "hó 19-én, szerdán. ez örökre igy maradjon, ennek is megvan a fejlődési fokozata és törvénye és elkövetkezik az idő, amikor ezen változtatni kell. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mikor ?) Én a mai helyzetből indulok ki. Amikor majd eljön annak az ideje, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Mikor ?) majd önöknek is módjuk lesz hozzászólni, ugy, mint nekünk. (Ugy van ! jobb felöl). Propper Sándor: A kényszer hatása alatt. Szabó Sándor : Tehát mindaddig, amig ez a vajúdó élet nap-nap után ujabb kérdéseket dob a közélet porondjára, addig igenis higgadt ésszel kell megfontolni a dolgokat. Az előbb azt akartam mondani, de megzavarták közbeszólásokkal, hogy hiszen, íme itt vannak derék, tanult emberek és mégis 10—15 pártra szakadva, 10—15 programm szerint kívánják megvalósítani a szerintük alkalmas módokon és időben programmjukat a közjólét, a társadalmi béke és minden közérdek megteremtésére és íme, ezek nem tudnak egy akaraton, egy véleményen lenni. Hát az a politikailag iskolázatlan nép, amely mostan nyomortól vergődik és nap-nap után ujabb ökölcsapásokat kap, hogyan tudjon nyugodtan, józanul dönteni, amikor itt is annyifelé szakadozva, annyiféleképen kívánjuk a közjót megvalósítani? (Ugy van! Ugy van! jobb/elöl.) Én független vagyok ezektől az egyéni érzésektől, én a fejlődő társadalmi életnek vagyok hive. Mindnyájunknak át kell hatva lennünk a fejlődő élet szociális gondolataitól és annak a demokratikus hajtóerőnek, amely a társadalmi kialakulásnál kell hogy jellemezze az élet összetételét, nem szabad oly robbanásszerűen működnie, hanem igenis ezeket az erejüket megfékezve igába fogva, a közjó előrehaladása érdekében kell kihasználni. Ez az én alapelvem a társadalmi kérdéseink előbbrevitele tekintetében. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Benárd Ágost : Ha nem lesz nyomor, nem lesz szociális kérdés. Szabó Sándor : Egymást követik a társadalmi kérdések, amelyek idejönnek a közélet porondjára. Nem mehetünk el szó nélkül a függetlenségi gondolat mellett. A régi függetlenségi pártnak itt tiszteletreméltó képviselői vannak, akik azt gondolják, hogy ezt a gondolatot ők fogják itt fentartani, tovább plántálni és a társadalmi újjáépítés munkájába ezt a gondolatot is hajtó erőképen befogni. A függetlenségi gondolat Magyarországon oly régi, mint maga a nemzet. Amikor az őshazából leválott az ősnemzet testéről az a maroknyi nép és eljött ide, talán azt is csak a t függetlenség gondolata hajtotta Nyugat felé. És akkor, mikor itt államot alkotott, a nemzeti függetlenségi gondolat szembenállott a beolvasztó abszolutisztikus gondolattal. Koppány vezér, Gyula vezér, Aba király mind a magyar nemzeti független gondolat érdekében húzták ki kardjukat és ezért vérzett el