Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-24
A nemzetgyűlés 24. ülése 1922. évi július hó 18-án, kedden. 155 Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szeder Ferenc : Tessék független munkaügyi bíróságra bizni minden, a munkaadó és munkás között előforduló ügy elbirálását. Tessék bérmegállapitó bizottságokat létesíteni paritásos alapon, amely a munkaadók és a munkások együtteséből áll, (Mozgás jobbfelől.) amely megállapítja a munkabéreket s amely egyformán kötelező ugy a munkaadóra, mint a munkásra nézve. Dénes István : Csak ha kiveszed a földet a kezükből, akkor teszik meg. Egyébként nem ! (Egy hang jobbfelől : A közigazgatást sem lehet igy beállítani !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szeder Ferenc : Erre nézve a következő hatá rozati javaslatot terjesztem elő. (Olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a földmivelésügyi minister urat, hogy három hónapon belül terjesszen a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot a mezőgazdasági munkásokra vonatkozó bérmegállapitó bizottságok létesítéséről, valamint a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás megvalósításáról.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Dénes István : Megint felemelik a búza árát. Szeder Ferenc : Szociálpolitikai tekintetben is kötelessége van a nemzetgyűlésnek a földmunkások millióival szemben. Már a múltkor is érintettem ezt a kérdést. Nem tudok elképzelni olyan egészséges földbirtokreform politikát, amely földhöz juttasson mindenkit. (Egy hang jobbfelől : Nem is lehet !) Marad itt egy társadalmi réteg, amellyel nekünk kell törődnünk, az igen t. Nemzetgyűlésnek kell törődnie és minden egyes tagjának, aki a magyarságot, a- magyarság jövendőbeli fejlődését nemcsak a száján hordja. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Tessék csak megnézni a mi szociálpolitikai törvényalkotásainkat, tessék csak megnézni a mezőgazdasági munkásokra vonatkozó szociálpolitikai törvényalkotásokat ! Vannak ilyenek ? Farkas István : Ilyenek nincsenek. Szeder Ferenc : A múltkoriban egyik képviselőtársam az indemnitási vitával kapcsolatosan töitént felszólalása alkalmával azt mondotta, hogy »a múlt törvényhozás annyit tett a földmunkásokért, amennyit nem tett egyetlenegy törvényhozás sem.« (Zaj a szélsőbaloldalon.) Én kimutattam s alkalomadtán kimutatom még részletesebben is, hogy bizony a múlt nemzetgyűlés a földmunkásokért alapjában véve nagyon keveset tett, s ha figyelembe vessz ük azt, hogy az azelőtti képviselőházak pedig még ennyit sem. tettek, akkor ez körülbelül egyenlő a semmivel. Drozdy Győző: A kényszermunka-törvényt az ő kedvükért csinálták. Propper Sándor : Meg az alamizsna-törvényt ! Szeder Ferenc : A népesedés szempontjából, a betegségek megelőzése szempontjából és egyéb, a magyarság, a dolgozó tömegek megerősítése szempontjából, amely nem egy osztály érdeke, hanem az egész országnak együttes érdeke, fontos, hogy végre valahára a szociálpolitikai kérdések egész tömegét hozzák ide a nemzetgyűlés elé és olyan törvényjavaslatokat lássunk, amelyekkel a szociálpolitikai kérdések tömegét iparkodjunk megoldani . Szomjas Gusztáv : Akkor ne obstrua Íjunk ! Szeder Ferenc : Itt azután ismételten csak aria hivatkozom., amit az előbb mondottam, hogy amikor a földmivelésügyi minister a kérdéses ankéten előterjesztette a dolgokat és azt mondotta, hogy szociálpolitikai tekintetben is kötelezettségeink vannak, mert erre a békeszerződés kényszerit bennünket, én azt mondottam akkor is, hogy sohasem, hivatkozom szívesen a békeszerződésre és annak kényszerítő voltára, sokkal jobban örülnék, ha a magyar törvényhozás a szociálpolitikai kérdéseket minden idegen és külső beavatkozás nélkül oldaná meg, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mintha a békeszerződésre való hivatkozással törekszünk azt megoldani. A nemzetgyűlésnek kötelességei vannak a föld népével szemben, kötelessége a mezőgazdasági munkásoknak betegség-, baleset-, rokkantbiztositását stb. me g valósit ani, s kötelessége az ország jól felfogott érdekében az anya- és csecsemővé delmet megalkotni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezzel kapcsolatban csak egy tényre kívánok rámutatni, még pedig arra, hogy itt van egy gazdasági cseléd, aki 1847-ben született és gróf Zichy Rafaelnél szolgált 1861 október 1-étől — itt van a cselédkönyvében —1909 szeptember 30-ig, tehát jó huzamos ideig. Szomjas Gusztáv : Negyvennégy évig. Szeder Ferenc : Igen, negyvennégy évig. Ennek az embernek itt van a levele, amelyben panaszkodik, hogy 200 korona végkielégítéssel bocsáttották el. (Mozgás a szésőbaloldalon. Felkiáltások : ez aztán hazafi !) Tessék elképzelni ezeket az állapotokat, amelyek nem szórványos jelenségek, hanem látjuk ezeket napról-napra. Láttam pl. hogy báró Schossberger birtokáról csak azért bocsátottak el a hosszú idő óta ott szolgált cselédeket, mert megrokkantak a harctéren és munkaképtelenekké váltak. Tessék elképzelni, hogy ha ezeket a jelenségeket törvényhozási utón nem szabályozzuk, mennyire szolgáljuk akkor a magyarságnak és Magyarország újjáépítésének az ügyét ? Azt mondják ezzel szemben, hogy szociálpolitikai kérdésekkel már foglalkoztunk, hiszen itt van az Országos Gazdasági Cselédsegélypénztár,... Farkas István : Kolduspénztár ! Szeder Ferenc : ... amely magában foglalja . a cselédeket és gazdasági munkásokat, akik megrokkanásuk vagy betegségük esetén — sőt halálozásuk esetén hozzátartozóik is — kapnak valamilyen segélyt. Arra nézve, hogy ez az intézmény milyen és hogyan teljesiti kötelességét, nem kívánok egyebet mondani, csak ezen pénztár jelentésének egy részét ismertetem, amely szerint az összes rendkívüli segélyek címén kifizettek egy év leforgása alatt 124.320 koronát. (Derültség a szélőbaloldalon.) 20*
