Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-24
156 A nemsetgyiilés 24. ülése 1922. évi július hó 18-án, hedden. Peyer Károly : Ugyanakkor azonban az internálótáborra 25 milliót költenek ! Szeder Ferenc : Ezzel szemben legyen szabad megjegyeznem, hogy ügykezelési költségek címén pedig kifizettek ugyanekkor 265.884 korona 03 fillért. Itt van a másik jelentés az 1920. évről, amely szintén ilyenformán számol be a nyújtott segélyekről és az adminisztrációs kiadásokról, nevezetesen 336.887 korona 85 fillért fizettek ki öszszesen segély képen egy év leforgása alatt s ugyanakkor ügykezelési költségek címén kifizettek — mert már javultak az állapotok — 315.710 korona 24 fillért. Amikor tehát hivatkoznak nálunk arra, hogy már vannak ilyen segélyezési intézmények, legyen szabad megjegyeznem azt, hogy én ugy látom, hogy erre a pénztárra nem a földmunkásoknak van szükségük, hanem szüksége van reá annak a hivatalnoki karnak, (Igaz ! Ugy van 1 a szélsőbaloldalon.) amelynek talán többet, vagy legalább annyit fizetnek ki munkadíj cimén, amennyit fizetnek ki segélyezési dij cimén évente a munkásoknak. ( Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Dénes ÍStván : Ilyen a pénzügyi kormányzatunk is. Szeder Ferenc : Ezek után erre nézve a következő határozati javaslatot terjesztem elő (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a munka- és népjóléti minister urat, hogy a földmivelésügyi minister úrral egyetértőleg három hónapon belül terjeszszen a nemzetgyűlés elé a kor követelményeinek megfelelő szociálpolitikai törvényjavaslatokat a mezőgazdasági munkások betegség-, baleset-, rokkant- és aggkori biztosításáról és az anyacsecsemő- és gyermekvédelemről.« (Helyeslés a ezélsőbaloldalon.) Szomjas Gusztáv ; 1919-ből volt ez a jelentés ? Szeder Ferenc: 1920-ból. Szomjas Gusztáv : De az előtte lévő ? Szeder Ferenc: 1919-ből. Szomjas Gusztáv : Hiszen akkor a kommunisták felfüggesztették annak a pénztárnak a működését. Szeder Ferenc : Amint a jelentés mutatja, akkor is működött a pénztár. Azt mondhatják ezekre, hogy hiszen szép dolgok ezek, azonban ennek pénzügyi részei is vannak, amelyeket meg kell oldani. Nem az én kötelességem az, hogy mindezeknek a kérdéseknek pénzügyi vonatkozásait érintsem és iparkodjam megoldani, csak rámutatok arra, hogy mikor szociálpolitikai kérdésekre nincs pénz, amikor mezőgazdasági szociálpolitikai kérdésekre, mint az 1921/22. évi költségvetés is igazolja, 640.000 koronát fizetnek ki, ugyanakkor lónemesitésre 172 milliót költenek a költségvetés szerint. Szomjas Gusztáv : Hol van az 172 millió ? Szeder Ferenc : Tessék megnézni az 1921/22. évi költségvetést. Bármennyire fontos is az, hogy nemes állatokkal rendelkezzünk, hogy jó futó lovaink legye- 1 nek, mégis nem fontosabb-e munkásaink egész- | sége, nem fontosabb-e törődni azzal a társadalmi réteggel, amellyel eddig még senki sem törődik. (Felkiáltások jóbbfelöl : Dehogy nem ! Mi törődtünk !) Éhn Kálmán : Akkor termelőbiztcs volt ! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Propper Sándor: Tessék majd elfogadni a határozati javaslatét ! (Felkiáltások jobbfelöl: Ha jó lesz, elfogadjuk !) Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Az adózási kérdésről csak röviden akarok beszélni, mert a t. pénzügyminister ur beszéde, amely szerint az adókat a földbirtoknál is jelentékenyen, egész az aranyparitásig fel akarja emelni, reményekre jcgosit, hegy e téren némi változások készülnek. Schasem helyeseltem, hogy adózási rendszerünk kataszteri feltételekre legyen épitve és sohasem helyeseltem azt, hogy a fokozatosság elve nem érvényesülhetett. Tanulmányaim során meggyőződtem róla, hogyha fokozatosság volt is az adózás terén, az lefelé érvényesült . . . Propper Sándor : Uj katasztert kérünk ! Szeder Ferenc : ... akként, hogy a kisbirtokosok most is aránylag többet fizetnek, mint az ezerholdasok vagy a még nagyobb birtokkal rendelkezők. És igazságtalan lesz adózási rendszerünk abban az esetben is, ha az emelést ismét csak a kataszteri felvételek alapján akarjuk egészen az aranyparitásig megcsinálni, mert ebben az esetben megint csak a kisvagyonok sokkal erősebben sújtatnak. Ezért, ha adózási rendszerünk újjáépítéséről van szó, felfogásom szerint a földértékadó behozatalára kell áttérnünk, mint a legigazságosabb adórendszene. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Ez egyformán terhel meg minden birtokot, de ha ennek megvalósítása akadályokba ütköznék, . . . Dénes István : Nem nehezebb, mint a másik ! Szeder Ferenc : ... akkor legalább az erősen progresszív adózási rendszert tessék megvalósítani. Tűrhetetlen állapot, t. Nemzetgyűlés, hogy amikor nehéz milliárdokat vasalnak be közvetett fogyasztási adók címén a fogyasztóktól, s amikor látjuk az őrült áremelkedést ezen adók nyomán, akkor a nagybirtok mentesüljön a súlyos adófizetési kötelezettség alól. Dénes István : A haza nevében! Szeder Ferenc : Ma súlyos és nehéz áldozatokat hoz mindenki ennek az országnak újjáépítése érdekében. (Ugy van I a szélsâbaloldalon.) Súlyos és nehéz áldozatokat hoz az, akinek nincsen ruhája, nincs kenyere, akit a nyomorúság kincz, s aki minden betevő falatja után fogyasztási adókkal hozzájárul az államháztartás költségeinek fedezéséhez. A súlyosabb és nehezebb áldozatokat tehát meg kell hozniok a vagyonos társadalmi rétegeknek is. (Felkiáltások jobbfelől : Már elmúlt két óra !) Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt Méltóztassék igyekezni beszédét mielőbb befejezni .
