Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-24
A nemzetgyűlés 24. ülése 1922. évi július hó 18-án, kedden, 151 kitott Magyarországon még ezidőszerint is a hat éven felüli férfinépességnek nagyon jelentékeny százaléka, számokban kifejezve, 1,284.300 nem tud irni és olvasni, (Mozgás balfelöl,) és tessék megnézni a nyugateurópai államok művelődési statisztikáját, ahol lecsökkentették 5 százalékra, 2 százalékra, fél százalékra az irni-olvásni nem tudók számát. Akkor tehát, mikor többtermelésről beszélünk, amikor arról beszélünk, amit hiszek és tudok, hogy igenis, Magyarországon sokkal többet lehet termelni, mint amit termelünk, . . . Hedry Lőrinc: Lehetne! Szeder Ferenc: . . . akkor vissza kell nyúlni egészen az iskolákhoz. (Felkiáltások jobbfelöl: Ebben igaza van!) Cserti József: De senki sem akarja! Szeder Ferenc : Itt azután belekapcsolódik egy másik kérdés. Ha tehát itt kell kezdeni, miért bocsátják el akkor a tanítókat, ha itt kell kezdeni, miért csinálják még mindig akként, hogy 80 — 100, sőt 200 gyermek jár egy tanitó elébe, aki pedig nem tudja azt a 80 —100 vagy 200 gyermeket nevelni? Ha tudatában vagyunk a többtermelés fontosságának és annak, hogy melyik ut az ehhez vezető ut, akkor miért nem iparkodunk ezt az utat követni is? Urbanics Kálmán: Mert a tanügyi eszközöket elpocsékolták a kommunisták ! Farkas István : Másra pocsékolták. Zsandár, katona meg börtön van elég. Propper Sándor : Es fogház ! (Zaj.) Szeder Ferenc : Ami a többtermelést illeti, a nagybirtok vagy kisbirtok kategóriák között, erre nem mondok egyebet, mint felolvasom dr. Kenéz Béla »Nép és föld« című könyvének 46. és 47. oldaláról a következőket: . . . Propper Sándor: Majd megköszöni neked. Azóta kormánypárti lett. Szeder Ferenc (olvassa): »Csak ott és csak addig marad fönn, — t. i. a termelési különbség — ahol és ameddig a társadalom egyes osztályai között nagykülönbség van iskolázottság dolgában, a szövetkezésre hajlandóság az alsóbb rétegban nincs kifejlődve, az állam irányitó munkája a kisemberek javára nem eléggé szilárd és következetes.« Hadat üzenek tehát a pártom nevében a nagybirtok rendszernek és következetesen harcolok is pártommal együtt a nagybirtok rendszere ellen. Azt mondják, hogy nem termel a kisbirtok annyit mint a nagybirtok. Tessék megnézni, ha szemtermelésnél nem termelne is annyit, — amit egyébként tagadok, mert látom a kis* birtokos államokban terméseredményeit — tessék megnézni az állattenyésztés tekintetében nem első helyen áll-e a kisbirtok? Hát az állattenyésztés nem olyan fontos, mint esetleg a szemtermelés? Ez is épen olyan fontos és olyan jelentőségteljes, mint amilyen fontos a szemtermelés. De itt azután ismét rátérek az iskoláztatás kérdésére. Soha sem tudtam eléggé hibáztatni azt a politikát, amelyet a kisgazdapárt égisze alatt mostanában folytattak, mikor annyira elhanyagolták a mezőgazdasági területet és nem törekedtek arra, hogy ezt a mezőgazdasági komplexust, amely pedig ágaskodik minden politikai irányzat felé, lassankint megoldják vagy legalább is iparkodnának a fejlődés útjára terelni. Nem végzetes bűn és hiba-e az, hogy azt a különbséget, amely intelligencia tekintetében az egyszerű parasztgazda és a tiszttartó között van, nem törekszünk eliminálni? Nem végzetes bűn-e ez és nem kell-e minden lehetőt elkövetni az önök érdekében, a kisgazdapárt érdekében, a kisgazdák egész tömegeinek érdekében, hogy azok tanuljanak, hogy azok intelligensekké legyenek, hogy azok szerveivé válhassanak a többtermelésnek, hogy azok megismerjék a többtermelés abc-jét, hogy igy hasznos polgárai lehessenek Magyarország újjáépítésének ? Hiszen önöknek kell ezt a gondolatot magukévá tenniök és önöknek kell ezt a gondolatot forszirozniok. Barla-Szabó József : Legyen nyugodt, megcsináljuk ! Rupert Rezső; Ez sem tetszik? Hiszen olyan szépen nem tudtok beszélni, mint ő. Ilyen szép kisgazdabeszédet nem tudtok mondani, mint ő. Cserti József: A földreformot kell először megcsinálni! (Zaj jobbfelöl,) Rupert Rezső : Több köze van hozza, mint sokaknak ! Taiicskában / hordta a földet ! Szeder Ferenc : Én azon az állásponton vagyok, amelyen Vadnay Tibor, aki szintén foglalkozott szakoktatás kérdésével és a szakoktatás kérdéséről a következőket mondja (olvassa) : »Nem kielégítő az iskolán kivül az jdőszaki gazdasági oktatás állása sem. Evenkint 3000—5000 ilyen egyes előadást tartanak a kisgazdák részére és ezekben 20—25.000 hallgató szokott részt venni, továbbá néhány száz téli sorozatos tanfolyamot. Vessük e számokat azzal össze, hogy Belgiumban, ahol őstermelésből 2 millió lakos él, tehát hatszorta kevesebb mint nálunk, evenkint 8000 népies tanfolyam szolgál a kisgazdák okulására.« De amikor összevetjük ezzel azt, amit az igen tisztelt nemzetgyűlési képviselő urak egyike vetett itt közbe, hogy milyen a szakoktatásunk, akkor meg kell állapitanom, hogy bizony nagyon nehéz és súlyos kötelességeket mulasztottak el önök két és félesztendőn keresztül. Tessék csak megnézni, hogyan is állunk iskoláztatás tekintetében, hogyan is állunk mezőgazdasági szakiskolák tekintetében? Mezőgazdasági irányú iskolák : a falvakon levő elemi iskolák mellett gazdasági irányú ismétlőiskolák működnek. Intenzivebb oktatást adnak az önálló gazdasági népiskolák, melyek szintén a 12—15 évesek ismétlőiskolái. . Cserti József: Nem érnek semmit!
