Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-24

A nemzetgyűlés 24. ülése 1922. évi július hó 18-án, kedden, 151 kitott Magyarországon még ezidőszerint is a hat éven felüli férfinépességnek nagyon jelen­tékeny százaléka, számokban kifejezve, 1,284.300 nem tud irni és olvasni, (Mozgás balfelöl,) és tessék megnézni a nyugateurópai államok művelődési statisztikáját, ahol lecsökkentették 5 százalékra, 2 százalékra, fél százalékra az irni-olvásni nem tudók számát. Akkor tehát, mikor többtermelésről beszélünk, amikor arról beszélünk, amit hiszek és tudok, hogy igenis, Magyarországon sokkal többet lehet termelni, mint amit termelünk, . . . Hedry Lőrinc: Lehetne! Szeder Ferenc: . . . akkor vissza kell nyúlni egészen az iskolákhoz. (Felkiáltások jobbfelöl: Ebben igaza van!) Cserti József: De senki sem akarja! Szeder Ferenc : Itt azután belekapcsolódik egy másik kérdés. Ha tehát itt kell kezdeni, miért bocsátják el akkor a tanítókat, ha itt kell kezdeni, miért csinálják még mindig ak­ként, hogy 80 — 100, sőt 200 gyermek jár egy tanitó elébe, aki pedig nem tudja azt a 80 —100 vagy 200 gyermeket nevelni? Ha tudatában vagyunk a többtermelés fontosságának és an­nak, hogy melyik ut az ehhez vezető ut, akkor miért nem iparkodunk ezt az utat követni is? Urbanics Kálmán: Mert a tanügyi eszközö­ket elpocsékolták a kommunisták ! Farkas István : Másra pocsékolták. Zsandár, katona meg börtön van elég. Propper Sándor : Es fogház ! (Zaj.) Szeder Ferenc : Ami a többtermelést illeti, a nagybirtok vagy kisbirtok kategóriák között, erre nem mondok egyebet, mint felolvasom dr. Kenéz Béla »Nép és föld« című könyvének 46. és 47. oldaláról a következőket: . . . Propper Sándor: Majd megköszöni neked. Azóta kormánypárti lett. Szeder Ferenc (olvassa): »Csak ott és csak addig marad fönn, — t. i. a termelési különb­ség — ahol és ameddig a társadalom egyes osztályai között nagykülönbség van iskolázottság dolgában, a szövetkezésre hajlandóság az alsóbb rétegban nincs kifejlődve, az állam irányitó munkája a kisemberek javára nem eléggé szilárd és következetes.« Hadat üzenek tehát a pártom nevében a nagybirtok rendszernek és következe­tesen harcolok is pártommal együtt a nagy­birtok rendszere ellen. Azt mondják, hogy nem termel a kisbirtok annyit mint a nagybirtok. Tessék megnézni, ha szemtermelésnél nem termelne is annyit, — amit egyébként tagadok, mert látom a kis­* birtokos államokban terméseredményeit — tessék megnézni az állattenyésztés tekintetében nem első helyen áll-e a kisbirtok? Hát az állat­tenyésztés nem olyan fontos, mint esetleg a szemtermelés? Ez is épen olyan fontos és olyan jelentőségteljes, mint amilyen fontos a szem­termelés. De itt azután ismét rátérek az iskoláztatás kérdésére. Soha sem tudtam eléggé hibáztatni azt a politikát, amelyet a kisgazdapárt égisze alatt mostanában folytattak, mikor annyira el­hanyagolták a mezőgazdasági területet és nem törekedtek arra, hogy ezt a mezőgazdasági komplexust, amely pedig ágaskodik minden po­litikai irányzat felé, lassankint megoldják vagy legalább is iparkodnának a fejlődés útjára te­relni. Nem végzetes bűn és hiba-e az, hogy azt a különbséget, amely intelligencia tekintetében az egyszerű parasztgazda és a tiszttartó között van, nem törekszünk eliminálni? Nem végzetes bűn-e ez és nem kell-e minden lehetőt elkö­vetni az önök érdekében, a kisgazdapárt érde­kében, a kisgazdák egész tömegeinek érdeké­ben, hogy azok tanuljanak, hogy azok intelli­gensekké legyenek, hogy azok szerveivé válhas­sanak a többtermelésnek, hogy azok megismer­jék a többtermelés abc-jét, hogy igy hasznos polgárai lehessenek Magyarország újjáépítésé­nek ? Hiszen önöknek kell ezt a gondolatot ma­gukévá tenniök és önöknek kell ezt a gondo­latot forszirozniok. Barla-Szabó József : Legyen nyugodt, meg­csináljuk ! Rupert Rezső; Ez sem tetszik? Hiszen olyan szépen nem tudtok beszélni, mint ő. Ilyen szép kisgazdabeszédet nem tudtok mondani, mint ő. Cserti József: A földreformot kell először megcsinálni! (Zaj jobbfelöl,) Rupert Rezső : Több köze van hozza, mint sokaknak ! Taiicskában / hordta a földet ! Szeder Ferenc : Én azon az állásponton vagyok, amelyen Vadnay Tibor, aki szintén fog­lalkozott szakoktatás kérdésével és a szakokta­tás kérdéséről a következőket mondja (olvassa) : »Nem kielégítő az iskolán kivül az jdőszaki gazdasági oktatás állása sem. Evenkint 3000—5000 ilyen egyes előadást tartanak a kisgazdák részére és ezekben 20—25.000 hall­gató szokott részt venni, továbbá néhány száz téli sorozatos tanfolyamot. Vessük e számokat azzal össze, hogy Belgiumban, ahol őstermelés­ből 2 millió lakos él, tehát hatszorta kevesebb mint nálunk, evenkint 8000 népies tanfolyam szolgál a kisgazdák okulására.« De amikor összevetjük ezzel azt, amit az igen tisztelt nemzetgyűlési képviselő urak egyike vetett itt közbe, hogy milyen a szakoktatásunk, akkor meg kell állapitanom, hogy bizony nagyon nehéz és súlyos kötelességeket mulasztottak el önök két és félesztendőn keresztül. Tessék csak megnézni, hogyan is állunk iskoláztatás tekinteté­ben, hogyan is állunk mezőgazdasági szakisko­lák tekintetében? Mezőgazdasági irányú isko­lák : a falvakon levő elemi iskolák mellett gaz­dasági irányú ismétlőiskolák működnek. Inten­zivebb oktatást adnak az önálló gazdasági nép­iskolák, melyek szintén a 12—15 évesek ismétlő­iskolái. . Cserti József: Nem érnek semmit!

Next

/
Oldalképek
Tartalom