Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-24

150 A nemzetgyűlés 24. ülése 1922. évi július hó 18-án, kedden. baloldalon : Ez igaz !) Tudom, bogy nagyon sok nehéz és gátló akadály kerül ennek a végre­hajtása elé, de ne törekedjenek megkerülni a kérdést a törvény keretein belül, hanem töre­kedjenek arra, hogy magát a törvényt egyelőre becsülettel végrehajtsák, amennyire csak a tör­vény . szelleme megengedi. Arról azután majd később beszélünk, hogy egészséges földbirtok­reformjavaslatokkal jöjjünk a nemzetgyűlés elé. És amikor ezt mondom, igenis, elvárom az össz­kormánytól, a földmivelésügyi ministertől, hogy azoknak a gondolatoknak valóraválását a föld­birtokreformról szóló törvény keretein belül sietteti érvényesíteni, amely gondolatokat annak idején ő is segített elplántálni a dolgozó töme­gek között, (ügy van! half elöl.) Rupert Rezső: Mikor a szavazatokat gyűj­tötték! Szeder Ferenc: Erre nézve, hogy a kérdés ne aludjék el teljesen, egy határozati javaslatot is nyújtok be (olvassa) : »Utasítja a nemzet­gyűlés az összkormányt olyan intézkedések meg­tételére, amelyekkel lehetővé válik, az 1920. évi XXXVI. te. gyorsabb ütemű végrehajtása. Ezek közé tartoznék: minden vármegye terüle­tére kormánybiztos kinevezése, aki a legkímélet­lenebb szigorral szerezne érvényt a törvény s az ezzel kapcsolatos intézkedések végrehajtásá­nak és megtorolna bármely oldalról jelentkező minden olyan törekvést, amely akadályként je­lentkeznék a törvény végrehajtásánál, A tett intézkedésekről, valamint az eredményről a szakminister urak három hónapon belül tartoz­nak jelentést tenni a nemzetgyűlésnek.« Patay Tibor : Kommunista korában miért nem sürgette a földreformot? Perlaki György : Amikor Miskolcon termelő­biztos volt és szocializált? Cserti József : Jó lesz megcsinálni mielőbb, nehogy mások csinálják meg. (Zaj.) Elnök (csenget) ; Csendet kérek, képviselő urak ! Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Én azt mondom, hogy azok, akik a földreformot meg akarják akadályozni, örülhetnek annak a bolse­vizmusnak, amit mi különben őrltnek bélyegzünk, mert az mentette meg a nagybirtokot. Patay Tibor: Hát, akkor miért támogatta? Szeder Ferenc : Őrület volt az a politikai irányzat, amely lehetővé tette s abba a kény­szerhelyzetbe hozott bennünket, hogy újra és újra előhozzuk ezt a kérdést és újra és újra követeljük a nagybirtok felparcellázását. Mert ha ez az irányzat nem jött volna, megnyugtat­hatom a t. nemzetgyűlési képviselő urakat, hogy akkor egészen máskép állnánk a földbirtokpoli­tikai kérdések körül. (Zaj a jobb- és a bal­oldalon.) Azt mondják, hogy a nagybirtok felaprózó­dása szükségszerüleg maga után vonja a terme­lési eredmények csökkentését ... . Hedry Lőrinc: Ez igy van! Cserti József: Tévedés! Szeder Ferenc : ... mert hiszen a nagybir­tok kiadósabban gazdálkodik és egyedül a nagy­birtok az, amely nivósan tudja tartani a gaz­dálkodást. (Zaj.) Hát kérem, tessék csak el­kalandozni Dániába, Hollandiába. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Ott egészen mások a klimatikus viszonyoki) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Szeder Ferenc : Tessék akármelyik nyugat­európai államot sorra venni és nagyon könnyen meggyőződhetnek az urak is róla, — a római nemzetközi mezőgazdasági hivatal erről szokott is értesítéseket adni — hogy mennyire utána kullogunk mi ezeknek az államoknak termés­eredmény tekintetében. Azt mondták itt közbevetőleg, hogy hiszen ott mások a klimatikus viszonyok és a talaj­viszonyok. Urbanics Kálmán : Más a berendezkedás. Peyer Károly : Az állami berendezkedés más. Urbanics Kálmán : Kevesebb Propper van ott ! Baria-Szabó József: Kevesebb az izgága Propper ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a házszabályokat betartani ! Rupert Rezső : Egy letompított kisgazda­párti beszéd az, amit ő mond, mégis kifogásuk van ellene ! Létay Ernő : Két évvel ezelőtt sokkal job­ban izgattak ezzel a kérdéssel. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Szeder Ferenc : Hát én tagadom azt, hogy amikor a terméseredményeket nézzük ezekben a nyugateurópai államokban és azokat a magyar­országi állapotokhoz viszonyítjuk, hogy ezeket a különbségeket a klimatikus és a talajviszonyok okoznák. Tagadom, mert az én tudomásom, hi­tem, meggyőződésem szerint, igenis, a magyar föld az elsőrendű földek közé tartozik (Egy hang jobbfelöl : Ha volna eső !) és klimatikus viszonyai, igenis, alkalmasak arra, hogy itt sokkal többet termelhessünk, mint amennyit ezidőszerint termelünk. Barla-Szabó József : Nem ismeri a csabai sziket ! Szeder Ferenc: Ismerem én az alföldi sziket is. Amikor kutattam ezeknek okát, — mert hiszen beszélünk majd a szikes területről is — amikor kutattam ennek az óriási termésered­ményben különbözetnek az okát, arra a megál­lapodásra jutottam, hogy nem a talajviszonyok, hanem egészen más tényezők azok, amelyek lehetővé teszik azt, hogy azokban az országok­ban akként és ugy termeljenek, Magyarországon pedig ekként és igy termeljenek, mint ahogyan termelnek: Nem a talajviszonyok okozzák, hogy Németországban 19 mázsás átlag terem, mikor Magyarországon 13 mmázsás. Tessék csak megnézni az országok műveltségstatisztikáját, tessék csak erre a tényre figyelni. A megcson-

Next

/
Oldalképek
Tartalom