Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-24
À nemzetgyűlés 24. ülése 1922. évi jtdms hó 18-án, hedden. 147 párt képviselői ezen a téren hirdettek. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) És még ezt a törvényt is iparkodnak kijátszani, ennek a törvénynek a rendelkezéseit is lehetetlenné akarják tenni. — Erre nézve majd adatokat sorolok fel. — Lehetetlenné akarják tenni ezt a törvényt is, amely pedig a legkevésbé sem fedi azokat a gondolatokat, amelyeket felelős tényezők annak idején a földkérdésről mondottak, és még ennek a törvénynek gyakorlati végrehajtását is akadályozzák. (Felkiáltások jobbról : Kik ? Neveket kérünk !) Cserti József : Az érdekeltek! Patay Tibor : Ki az az érdekelt ? Az nem tehet semmit ! Szeder Ferenc T. Nemzetgyűlés! Arról majd rövidesen beszélgetünk, hogy kik akarják megakadályozni a gyakorlati végrehajtást, de engedjék meg nekem, hogy amikor közel kétéves fennállása után beszélünk erről a törvényről, nagyon sovány eredmény az itt Magyarországon, a latifundiumok, a nagybirtokok, az ezerholdak hazájában, amelyet közel kétéves fennállása után az Országos Földbirtokrendező Bíróság adatai felmutatnak. . Cserti József : Tizezer holdat sajátítottak ki ! Szeder Ferenc : Felteszem azt a kérdést, hogy akkor, amikor égetően sürgős szociális kérdésnek minősítette a nemzetgyűlés ezt a törvényt ezelőtt két esztendővel, amikor tárgyalta ; amikor égetően sürgős szociális kérdések kielégítését vélte a törvénnyel lehetővé tenni, hát összefér-e az a törvény szellemével, hogy még mindig csak 20.000 katasztrális hold föld parcellázódott a törvény szellemében és a törvény intenciói nyomán ? Cserti József: Tizezer hold! Szeder Ferenc : Az én kimutatásom szerint közel húszezer. Már most tessék elképzelni, t. Nemzetgyűlés, hogy ott, azokon a területeken, ahol a létező területeknek még mindig több mint ötven százaléka ezerholdas nagybirtok, milyen hatása van ennek a lassú végrehajtásnak a földmunkásokra, milyen hatása van közegészségügyi és egyéb szempontokból az ilyen csigalassú intézkedéseknek. Cserti József : Száz évig sem lesz vége ! Szeder Ferenc." Hiszen nagyon természetesen meg lehet azt okolni, és én tudom, hogy nagyon szépen meg fogják okolni, hogy : pénzügyi és egyéb nehézségek akadályozzák a törvény végrehajtását és nem lehet az, hogy elvegyék a földbirtokosoktól a földet, stb. stb. Nagyon jól tudom azt, hogy majd igy hangzanak ezek a megokolások. Yiszont én ezzel szemben azt mondom : tessék csak körültekinteni bármely országban, tessék a körülöttünk levő államokba, azokba az államokba tekinteni, amelyek elrabolták ennek az országnak területét... Gubicza Ferenc-: Ezt kell visszaszerezni, akkor lehet tovább menni ! * Szeder Ferenc : . .. tessék körültekinteni akár Eomániában, akár Szerbiában, akár Csehszlovákiában, mindenütt iparkodnak a tőlünk elrabolt területeket parcellázni és nemzetiségi szempont szerint benépesíteni. Gubicza Ferenc : Azok könnyen megtehetik, mert másét adják. Cserti József: Gubiczának hány ezer holdja van? Yédi még mindig! Szeder Ferenc : Ezek arra törekednek, hogy az ő nemzetiségi szempontjaikat érvényesítsék a parcellázások körül, és én, amikor felvetem ezt a kérdést, azt mondom : tessék itt is ezeket a szempontokat érvényesíttetni. Gondoljunk csak vissza a múlt időkre. Hiszen a múlt időben is megtehették volna azok, akik kormányon voltak, hogy a földkérdést nemzetiségi szempont szerint rendezték volna. Tessék önöknek nemzetiségi szempont szerint végrehajtani nálunk a földreformot. Tessék csak elképzelni, ezen a területen most már csak magyarok vagyunk. Szerencsétlenségünkre a nemzetiségeket lekapcsolták országunk testéről, ledarabolták országunk testéről, tehát akik itt maradtak, akár munkások, akár polgárok, valamennyien magyarok vagyunk. Tessék itt a magyarságot erősíteni, tessék lehetővé tenni ennek a magyarságnak, hogy földhöz jusson, tessék lehetővé tenni az ezerholdak feldarabolását, (Helyeslés a szélsobaloldalon.) amit én itt a héten is hangoztattam egy közbeszólásom alakjában, t. i. amikor a földmivelésügyi minister ur azt a kijelentést tette, hogy a nagybirtokokat pedig nem müvelik kellőképen, én odavetettem minden meggondolás nélkül, hogy össze kell azokat törni, azt is ugy értettem, hogy fel kell parcellázni őket és oda kell adni azoknak a szegényeknek, szerencsétleneknek, nincsteleneknek, akik elől a földszerzés lehetőségeit idáig mesterségesen el-torlaszolták. T. Nemzetgyűlés ! Hiszen arról sokat lehetne beszélni, mint ahogy sokat is beszélnek mostanában ezekről a kérdésekről, hogy milyen hatása van a nagybirtoknak a népesedésre, milyen hatása van a nagybirtoknak a munkaviszonyra, milyen hatása van a kisbirtoknak ugyanezekre a tényezőkre. En végigtanulmányoztam Közép-Európa termelési statisztikáját és arra az eredményre jutottam tanulmányaim alapján, hogy azzal a gondolattal szemben, amelyet itt most mesterségesen iparkodnak elplántálni, akik azzal érvelnek, hogy a nagybirtok területein sokkal jobban és sokkal kiadósabban lehet termelni, mint a kisbirtokokon, és azt a gondolatot akarják elhinteni, hogy a nagybirtok sokkal inkább több munkást foglalkoztat, mint amennyit foglalkoztat a kisbirtok, a földbirtokreform gondolatának az elhomályositásáért teszik. Mert akar abból a szempontból nézzük a kérdést, hogy talán többet termel, a nagy, mint a kisbirtok könnyű a bebizonyítása annak, hogy legkevésbé sem termel 19*
