Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-6
A nemzetgyűlés 6. ülése 1922, választójogtól, amelynek alapján ma itt együtt van a nemzetgyűlés. (Zaj a báloldalon.) Milyen választójogot kivántak is ők eredetileg annak ellenében, hogy a házszabály szigorítás keresztülvitessék? Az lényegesen alatta marad annak a választójognak, amelynek alapján mi ide bekerültünk ! Azt mondotta szószerint gróf Andrássy Gyula t. képviselőtársam (olvassa) : »Tehát olyan egyszerű, olyan világos, hogy házszabáiyrevizióra szükség van, hogy az ember csaknem resteli, szegyenli, hogy argumentumokat felhozzon. Nincs a világon parlament, amelynek ilyen kevéssé szigorú házszabályai volnának.« Hivatkozott gróf Andrássy Gryula képviselő ur a francia, a német, az angol házszabályokra, amelyeket nem idézek. Egyúttal megbélyegzi az 1908-as házszabályt ezekkel a szavakkal (olvassa) : »Ez a házszabály nemcsak vétójogot ad a kisebbségnek, hanem klotürt is, olyan klotürt, hogy nemcsak minden egyes képviselőnek a szólásszabadságát képes megsemmisíteni a kisebbség, de ugyanakkor a Háztól is el tudja venni a jogot, hogy határozatot hozzon.« Ugron Gábor : A régire mondta ! Őrffy Imre : Alább megmondom azt is, hogy mi a véleménye gróf Andrássy Gryula képviselő urnák a sürgősségi szakaszokkal megfejelt házszabályokról ! {Zaj a baloldalon.) Azt mondja gróf Andrássy Gyula t. képviselőtársam, hogy a legközelebbi választások alkalmával az a veszély fenyegeti a parlamentet, hogy a legradikálisabb pártok, nevezetesen a szociáldemokraták is bekerülnek. Ezt érvül hozza fel arra, hogy ne álljanak meg a Nagy Emil-féle szigorításnál, hanem fejlesszék tovább a házszabályszigoritást, mert meg fognak jelenni itt a szociáldemokraták is — mondta -7- mint végső következmény. (Zaj a baloldalon,) Gróf Andrássy Gyula t. képviselőtársam beszédének végén — ezzel be is fejezem az idézéseket s ez rendkívül megszívlelendő — azt mondja (olvassa): »Oly szigorú házszabály,mint amilyen pl. Angliában van, magunk el nem fogadhatnánk azon kapcsolatnál fogva, amely közöttünk és Ausztria között fennáll.« Tehát nem is a választójogot, hanem tisztán az Ausztriával való közjogi kapcsolatot tekintette a további szigorítás igazi fő akadályának. A Nagy Emii-féle javaslatra nézve — hogy Ugrón Gábor t. képviselőtársam ismételt közbeszólására reflektáljak — gróf Andrássy Gyula t. képviselő ur épen beszéde végén azt mondotta (olvassa) : »Azt hiszem, ez a házszabály — t. i. a Nagy Emil-féle megfejelt házszabály — nem túlszigoru, sőt ellenkezőleg nekem skrupulusom, hogy nem is érheti el célját. De mivel mégis egy lépés a cél felé, magam részéről elfogadom.« Kétségtelen tehát, hogy most egy további lépést kell tennünk, mert azok a premisszák, amelyeket a t. képviselő ur a további szigoritás feltételeiként leszögezett, beállottak. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — I. KÖTET. évi június hó 26-án, hétfőn, 81 Drozdy Győző : Azóta háború is volt ! Őrffy Imre : Idézem gróf Apponyi Albert t. képviselőtársamnak két nappal később tartott, igazán brilliáns és nagyszerű beszédét, amelyet elolvasásra ajánlok a t. ellenzéknek. Ha ezt elolvasták volna, talán szükségtelen lett volna itt nekem indítványomat bővebben indokolnom. Azt mondotta gróf Apponyi t. képviselőtársam (olvassa): »A házszabályok szigorításában nem szabad odáig elmenni, ameddig elmennek azok a nemzetek, amelyek nincsenek olyan közjogi kötelékben, amilyenben Magyarország van.« Azután beszél a választójog kiterjesztéséről, arról, hogy épen az ő konkrét javaslata kapcsán milyen keretekben gondolja a kiterjesztést. Ugron Gábor: 1908-ban! Őrffy Imre: Azt mondotta gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam (olvassa): »Midőn nagyobb biztosítékot nyerünk arra nézve, hogy a parlament többsége a nemzet akaratának valódi képviselője, akkor igenis elérkezettnek látom az időt arra, hogy ennek a többségnek akarata feltétlenül érvényesüljön.« 1904-ben, már az első nagy házszabály viták alkalmával, amikor vita tárgyává tétetett ez a kérdés, szintén erősen vitattatott ellenzéki oldalról — akkor, amikor gróf Apponyi Albert az ellenzéki oldalon voltak a házszabályok szigorítása kérdésében, 1904. nov. 9-én szószerint ezeket mondotta gróf Apponyi Albert abban a vonatkozásban, hogy mikor tartja a házszabályszigorítás szükségét elérkezettnek. (Olvassa) : »Az e célból, t. i. a választások szabadságának biztosítása céljából hozott törvények hiányait kiküszöbölni, elveikben sértetlenül fenntartani és hasonló irányú ujabb törvényekkel kiegészíteni kívánom; kívánom az alkotmány népképviseleti irányzatát, mint a nemzeti gondolat letéteményesének megerősítését, a választási törvény olyan reformját,« — kérem alázattal figyelni — »amely kiterjed a vagyoni cenzus leszállítására és egyenlősítésére« Hol vagyunk, t. Nemzetgyűlés, a vagyoni cenzus leszállításától, hiszen mi a vagyoni cenzusra való tekintet nélkül jöttünk ide, választóink errevaló tekintet nélkül küldtek ide bennünket. (Olvassa) : »... a mezőgazdasági és ipari munkásságnak megfelelő arányban és módon való választói joggal való felruházását, a községenként és körjegyzőségekként való szavazást,« — Kérdem, nem állt-e ez már be ? — (Olvassa) : »a városi kerületekben a titkos szavazás behozását« — kérdem, nem állott-e ez be — »a költségeket okozó külsőségek megtiltását,« zászló stb. — kérdem, nem állott-e be ez is? Drozdy Gyözö : Sohasem került annyiba a választás. Szilágyi Lajos: Ismerjük az összegeket is! Őrffy Imre: Ezek voltak azok a bizonyos feltételek, amelyek mellett az akkori ellenzék a 11
