Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-6
80 A nemzetgyűlés 6. ülése 1922, látozva van, amikor a nemzetgyűlés bizonyos számú képviselője felelősségre vonhatja: akkor az államfői hatalom túltengésétől félni igazán nem kell. (Derültség balfelöl; felkiáltások: Nagyon kedves!) A másik kérdés talán kényesebb. Meg vagyok győződve arról, hogy ez sokkal nagyobb és mélyebb vitaanyagot szolgáltathat. Ez t. i. a választói jog kérdése. Tudom nagyon jól, hogy az ellenzéki képviselő urak azt mondják, hogy igaz, történt választói jog kibővítés, de hol vagyunk attól, amit mi kívánunk: a legáltalánosabb, titkos stb. választójogtól? (Zaj a szélsőbaloldalon.) En koncedálom ennek az álláspontnak a jogosságát, de egyet szögezek le ezzel az okoskodással szemben. Méltóztassanak elolvasni a nyugati modern államok házszabályainak bármelyikét, azoknak az államoknak a házszabályait, ahol igenis a legáltalánosabb, titkos választói jog be van vezetve. (Felkiáltások a baloldalon : Tiszta választás !) Méltóztassanak ezeket összehasonlítani nem az 1908-as, hanem az 1913-as házszabályokkal, s akkor meg fogják látni, hogy nincs egyetlenegy olyan házszabály sem a nyugati államokban, amely enyhébb volna az 1913-as házszabályoknál. Ha állitásom ellenkezőjéről meggyőznek, akkor kijelentem, hogy indítványomat visszavonom. Drozdy Győző: Azok titkos szavazással választottak. Örffy Imre-: Efelett most ne vitázzunk. Most, amikor megtétetett az a lépés a választói jogosultság terén, amelyet az urak nem látnak elég nagynak, mert azt tetszenek talán találni, hogy két és fél millió választó helyett három és fél—négy milliónak kellene lennie . . . Rassay Károly: Főleg szabadon leszavazni! Örffy Imre : . . . méltóztassék meghallgatni az én okoskodásomat is. En nem kívánom azt a házszabályt, amelyet joggal kívánhat minden modern parlament, hanem megelégszem egy kompromisszumos rendezéssel, amelyet épen az 1913-as házszabály foglal magában, s amelyet annak idején Ugrón Gábor t. képviselőtársam is jónak talált. Ugron Gábor : Az általános, egyenlő és titkos választójog alapján megválasztott nemzetgyűlés részére. Őrffy Imre : Az általános egyenlő és titkos választójog alapján megválasztott nemzetgyűlésnek nem ez a házszabály való, hanem az a házszabály, amelyet elfogadtak legutóbb az osztrák és a német parlamentben. (Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek képviselő urak ! Őrffy Imre: Méltóztassék összehasonlítani az 1913-as házszabályt akár csak az osztrák Nationalrat házszabályaival. Méltóztassék megnézni, hogy mi van ott! Ott benn van minden, évi június hó 26-án, hétfőn. csak az akasztófa nem. Hol van ettől az úgynevezett Tisza-házszabály ? (Mozgás a baloldalon.) Elismerem, hogy ennek a házszabálynak van talán egy úgynevezett szépséghibája, vagy születési hibája. Nagyon sokan vagyunk itt, akik sohasem tartoztunk ahhoz a párthoz, amely párt — ne vegyék ezt rossz néven a volt munkapárti képviselő urak — ezt a házszabályt megalkotta. Én kikapcsolom teljesen azt a kérdést, hogy ez akkor helyén volt-e vagy nem; most más kérdéssel állunk szemben. Amikor 580.000 választóval szemben 2 és 1 /g millió van csonka Magyarországon, (ügy van! jobb felöl.) amikor a választói jog tényleg ki van terjesztve — hiszen az eredmények mutatják, hogy bejöttek azok a pártok is, amelyek annak idején nem kerülhettek be, . . . Rassay Károly: Hányan szavaztak? Őrffy Imre : . . . hogy most is fennállanak az aggodalmak a tekintetben, hogy egy komoly lépést tegyünk a házszabály szigorítása irányában, ezt meg fogom cáfolni, nem a magam szavaival, hanem a túloldal vezérférfiainak szószerint idézett szavaival. Rassay Károly: Akkor engedték leszavazni az embereket! Őrffy Imre: T. Nemzetgyűlés ! Nem szeretem az úgynevezett ráolvasásokat, mert a politikában változnak a viszonyok. Sohasem szabad egy politikust valamely nyilatkozatáért bizonyos idő múlva felelősségre vonni. (Helyeslés balfelöh) Drozdy Győző: Vigyázzon a nyilatkozatára! Őrffy Imre : De a házszabályok kérdésében annyira kitaposott úttal, szinte klasszikusan kijegecesedett vitaanyaggal állunk szemben, épen az 1908-as házszabály viták során, hogy nekünk, akik ujabban kerültünk a politikai élet porondjára, fel kell használnunk azokat a nagyon súlyos kijelentéseket, amelyeket 1908-ban a jelenlegi ellenzéki, akkor azonban a koalíció révén kormányhatalomra jutott vezérférfiak ajkáról elhangzottak. (Halljuk! Halljuk! Zaj a baloldalon.) Nem fogok sokáig idézni (Zaj a baloldalon.) 1908 február 15-én gróf Andrássy G-yula t. képviselőtársam . .. Ugron Gábor : Azon házszabályok mellett, melyek ma érvényesek! (Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Örffy Imre: Kérem Andrássy gróf a Nagy Emil-féle javaslat kapcsán kijelentette, hogy a szigorítást feltétlenül szükségesnek tartja, sőt nem is elégszik meg a Nagy Emil-féle s az urak által annyira jónak talált sürgősségi szakaszokkal, miért is a további szigorítás érdekében fog dolgozni. Kijelentette ugyanakkor pártvezértársai nevében, — Kossuth Ferenc és Rakovszky István nevében is — hogy ezek sem zárkóznak el bizonyos kautélák mellett ... Rassay Károly: Halljuk a kautélákat! Őrffy Imre : ... a házszabályok szigorítása elől. Pedig akkor még messze voltunk attól a
