Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-19
492 A nemzetgyűlés 19. ülése 192, tenciális kérdésük az, hogy megvan-e ebben az országban a sajtó-, levél- és távirócenzura. Mert méltóztassanak elképzelni, ott ül öt vagy hat bácsika abban a pécsi főpostaépületben, — én egy alkalmas helyről végig gyönyörködtem ezt a munkát ott Pécsett — végig nézik, felbontotogatják, beturkálnak a magánlevelekbe. Hedry Lőrinc : Jesszus Mária ! Esztergályos János: Nem tudom, bárónak méltóztatik-e lenni t. képviselőtársamnak? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Csak lesz!) Óriási nagy kereskedelmi érdekek fűződnek ahhoz, hogy ne legyen cenzúra. Mert Pécsen, amikor a levéicenzuráról beszélgettünk kereskedőkkel, azok azt mondották : Nem merünk Pécsről levelezni Budapesttel, nem merünk az ország különböző városaiba üzleti leveleket küldeni, mert ki vagyunk téve annak, hogy a cenzorok elárulják legeminensebb, legfontosabb üzleti érdekeinket. (Ellenmondásoh jobb felől.) — És ezért kénytelenek a kereskedők drága idejüket kockáztatva, felülni a vonatra, felutazni Budapestre, hogy az ő üzleti érdekeiket ott lebonyolítsák. Patacsi Dénes: Titkos valutaspekulációt. Elnök ". Patacsi képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék az állandó közbeszólásoktól tartózkodni. Esztergályos János : * Hiszen nem utolsó dolog, t. Nemzetgyűlés, hanem lényeges kérdés, hogy a külföld milyen bizalommal van irántunk, s hogy egyáltalában bizalommal viseltetik-e? Mert én tudom, érzem azt, hogy az a párisi kereskedő, aki ma reggel elutazott, valószínű nem azt a véleményt fogja magával vinni, amely véleményt az igen t. Nemzetgyűlés vélem együtt szeretne és akarna. A külföldi kereskedelem, amely azt tudja, hogy itt az ő üzleti leveleit felbontják, nem meri az ő üzleti érdekeit itt az országban lebonyolítani, elkerüli az országot, nem viseltetik bizalommal az ország iránt. Sándor Pál : Maguk akarják a cenzúrát ? Szeretik a cenzúrát? (Egy hang jobbról : Ott, ahol szükség van rá, igen!) B. Podmaniczky Endre : Nem mindenütt cenzúráznak! (Egy hatig jobbról: Ez nem interpelláció !) Esztergályos János: Igen t. Nemzetgyűlés! Nekem serammi kifogásom az ellen, ha önök helyeslik a cenzúrát, én azonban és a pártom küzdeni és harcolni fogunk ellene. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mármost én tisztán arra kérem önöket, hogy vegyék elő a büntetőtörvénykönyvet, mert önök, akik olyan kedélyesen fogják fel a cenzúrát, a levéltitok megsértését,... Patacsi Dénes: Hazafiasán! Esztergályos János : ... valószínű, nem tudják azt,... (Felkiáltások jobb felöl : Dehogy nem !) Halász Móric : Vagyunk jogászok elegen ! Esztergályos János : ... hogy a büntetőtörvénykönyv súlyosan bünteti azt, aki más levelét jogtalanul feltöri. 2, évi július hó 12-én, szerdán. Varsányi Gábor: Felfedezte Amerikát! Gr. Szapáry Lajos: Jogosan bontják fel! Esztergályos János: Majd megtudjuk, jogosan-e; ez az interpellációm célja! (Felkiáltások jobbfelöl : Halljuk az interpellációt !) A büntetőtörvénykönyv kimondja (olvassd) : »Azon postahivatalnok vagy szolga, aki a postára adott levelet vagy csomagot a törvényben meghatározott eseteken kivül felbontja, visszatartja vagy megsemmisíti, vagy másnak ilyen cselekményt megenged, vagy ahhoz segédkezet nyújt, a levéltitok megsértésének vétségét követi el, és hat hónapig terjedő fogházbüntetéssel sújtható«. Varsányi Gábor: 1878. évi V. t.-c! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Esztergályos János: Igen t Nemzetgyűlés! Miután ugy látom, hogy a nemzetgyűlésnek egynéhány tagja — nem általánosítok — azonosítja magát ezzel a törvénytelen és törvényellenes állásponttal, azért méltóztassanak megengedni, hogy tisztelettel arra kérjek mindenkit, méltóztassanak nyugodtan, csendben és figyelemmel meghallgatni interpellációmat. B. Podmaniczky Endre : Ugyan ! Még eddig nem hallottuk! Esztergályos János : Most jön ! {Élénk derültség.) B. Podmaniczky Endre: Most jön? Éljen! Varsányi Gábor: Lássuk a medvét! Elnök : Kérem Podmaniczky képviselő urat, ne méltóztassék állandóan közbeszólni, mert ez veszélyezteti a tárgyalás nyugodt menetét. Esztergályos János (olvassa) : »Van-e tudomása a kereskedelemügyi minister urnák arról, hogy dacára annak, hogy 1922 június hó 30-án a ministerelnök ur a nemzetgyűlés szine előtt bejelentette, hogy a belföldi viszonylatban a távíró- és levélcenzurát a kormány megszüntette, az ország egyes vidéki városaiban még ma is cenzúrázzák a leveleket ? Van-e tudomása a kereskedelemügyi mi nister urnák arról, hogy Pécsett a főposta épületében erre a célra átengedett helyiségben öthat egyén az érkező leveleket, a belföldi forgalomban feladott, sőt helyi leveleket is felbont és cenzúráz? Miután ezen ténykedés éles ellentétben áll a ministerelnök urnák múlt hó 3ü-án tett kijelentésével, kérdem a kereskedelemügyi minister urat: hajlandó-e a büntetőtörvénybe ütköző ezen bűncselekményeket és törvénytelen eljárásokat megtorolni ? Kérdem a kereskedelemügyi minister urat, ha a levéltitok szentségének ezen durva megsértése a kormány tudtával és utasítására történik, mivel indokolja annak fentartását és hogy egyezteti össze a kormány által hangoztatott jogrenddel és a ministerelnök ur június hő 30-án kelt ama parlamenti nyilatkozatával, hogy a leveles távirati cenzúrát a kormány megszüntette?« (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.)
