Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-19
A nemzetgyűlés 19. Ülése 1922. évi július hó 12-én, szerdán. 475 Ezekből a sorokból látjuk azt, bogy miféle lélekből és miféle anyagi forrásból merítik a tisztelt szökevények a maguk politikai meggyőződését és a maguk exisztenciáját. Szerencse, hogy a mi meggyőződésünk szerint a magyar néplélek az, amelyen minden ilyen törekvés meg fog törni és megnyugvásunkra szolgálhat az is, hogy ugyanez a cikk ezt keserűen meg is állapítja. Erre a beismerésre is rákerül a sor ebben a cikkben és ez benne az egyetlen vigasztaló momentum. Erről a következő szavakban emlékezik meg (olvassa) -. »Ez a regeneráló programm azonban csakis a magyar köziélek mélységes átalakulásával valósitható meg.« (Derültség.) »A legszebb célkitűzések sem érnek sokat addig, míg a közvélemény széles rétegeiből hiányzik a befogadásukra szükséges értelmi átlátás és erkölcsi szolidaritás.« Teljesen nyugodt vagyok, hogy a magyar néplélek nem abból a viaszkból van gyúrva, amilyenből az ilyen gyenge és lelkiismeretlen kezek müveiket gyúrni szokták, mert a magyar néplélek az a márvány, melyet nem lehet kisded játékokkal más formába önteni ; a magyar néplélek marad becsületes, hazaszerető és istenfélő. (Élénk helyeslés és taps. ) T. Nemzetgyűlés ! En nem folytatom ezeket az idézeteket. Elnök (a szélsobaloldal felé) : A képviselő urat ezen az oldalon figyelmeztetnem kell, hogyha egy szónok hazafias nyilatkozatot tesz, azt ne méltóztassék gúnyos nevetéssel kisérni. (Élénk helyeslés és taps jobbról és a középen. Félkiáltások : Gyalázat !) Peidl Gyula: Ez az elnöki pártatlanság? Elnök: Peidl képviselő ur mondta ezt? Peidl Gyula: Én voltam olyan bátor! Elnök : A képviselő urat rendreutasítom és figyelmeztetem, hogy az elnök kijelentéseit kritika tárgyává tenni a házszabályok szigorúan tiltják. (Helyeslés.) Peidl Gyula : Tessék megnevezni azt, aki hibázott. (Nagy zaj jobbról és a középen.) B. Podmaniczky Endre : Ki maga, hogy igy mer beszélni az elnökkel? (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek képviselő urak. Peidl képviselő urat másodszor is figyelmeztetem, hogy az elnöki kijelentéseket kritika tárgyává tenni a házszabályok szigorúan tiltják. Amennyiben a képviselő ur a házszabályoknak ezt a rendelkezését nem respektálja, a házszabályok 258. §-a alapján kérni fogom, hogy a képviselő ur a mentelmi bizottságnak adassék ki. (Helyeslés és taps jobbról és a középen. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Zsitvay Tibor: T. Nemzetgyűlés ! Nem folytatom ezeket az idézeteket. De le kellett ezeket szögezni, ismertetni kellett ezeket azért, mert akadtak a t. Nemzetgyűlés tagjai sorában olyanok, akik minden megkülönböztetés nélkül az emigráció védelmére keltek. (Mozgás.) Áttérek most arra a térre, hogy mi a kormány kötelessége. (Halljuk! Halljuk!) A kormány kötelessége a regeneráció, a gazdasági újjáépítés. Az első és legsürgősebb feladat, hogy egyrészt az 1848-iki felszabadítás óta elhanyagolt, vagy azóta legyengyült néprétegeket újra talpra állítsuk. Ezen a téren az első feladat az, amelyhez a kormánynak és a pártunknak becsülete fűződik, a földbirtokreformnak becsületes, igazságos végrehajtása. (Helyeslés és taps.) Ez az első lépés ahhoz, hogy azoknak az esztendőknek a mulasztásait, amely esztendőket tegnap Farkas t. képviselőtársam meggyőződése szerint állítólag egyesek vagy épen egész pártok visszasírnának, azoknak az esztendőknek mulasztásait, amelyeket a manchesteri liberalizmusban töltöttünk el, tehát vissza nem sirunk, ezeknek nemzetbomlasztó mulasztását kipótoljuk. Első feladatunk tehát, hogy azoknak a rétegeknek talpraállitása érdekében dolgozzunk, amelyek 1848 óta — hiába nyilt meg részükre a föld és a szabadságjogok — mindebből semmitsem élvezhettek, hanem épen ellenkezőleg azért, mert a magyarság vezéreit akkor a hatalom üldözte, a föld és a jogok a magyarságtól átcsúsztak olyan rétegek kezébe, akik nem az ország érdekében, hanem az ország ellenére működtek. A földbirtokpolitika 70 esztendős mulasztásait kell helyrehoznunk, és én azt hiszem, nincs közöttünk olyan, aki itt védeni akarná és aki visszakívánná a bankoknak azt az uralmát, amelynek alapján a kisbirtokos földjeit akkor vette ki a bank birtokosa kezéből, amikor akarta, és nincs közöttünk senki, aki visszasírná azt az időt, amikor a bankokrácia ellen nem emelt senkisem szót. (Helyeslés.) A földbirtokreform becsületes végrehajtása nagy mértékben közelebb visz minket a földmivesmunkások helyzetének megjavításához, azonban addig is, amig ez lehetséges lesz, igen sok tennivaló van. Nem abban látom t. Nemzetgyűlés a helyes politikát, amint Dénes t. képviselőtársam mondotta, hogy odaállítsuk ismételten azt, hogy a földmivesmunkások helyzete képtelen és lehetetlen. En azt látom, ott van a képtelenség, hogy az ország különböző részein véghetetlen nagy ellentétek vannak a földmivesmunkások helyzetében is, épen ugy, amint ellentétek vannak a gazdasági élet más terén is. Maga ez az óriási ellentét az, amelynek megszüntetése elsőrendű feladat. Addig is a kormány kötelessége kishaszonbérletek létesítésével, termelőszövetkezetek felállításával a földmunkások helyzetén sürgősen segíteni. Ott van az a nagy programm, amelyet tanyai programmnak nevezünk. Most egy esztendeje, június 15-én Kecskeméten összeült a tanyavilág minden képviselője és foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mit és hogyan kellene tenni arra, hogy ezt a népréteget, mely ezer éven át a legtöbbet vérzett, verejtékezett és adózott az országért, abba a helyzetbe juttassuk, amely helyzetben lennie kellene és amely helyzetben lett volna rég, ha kellő időben poli60*
