Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-5
A nemzetgyűlés 5. ülése 1922. évi június hó 24-én, szombaton. 41 nél. Ebben a feljelentésben összehordta ellenem ugyanezeket a vádakat. A királyi ügyész ur, amidőn megszüntette ellenem az eljárást, ezekkel a szavakkal hozta ezt tudomásomra : »Boldog vagyok, bogy az ur dolgában eljártam, olyan határozatot hoztam az ur dolgában, hogy arra büszke lehet.« Ez a Gulácsy István feljelentett a nyíregyházai ügyészségnél is. A nyíregyházai ügyészség azonban megszüntetett ellenem mindenféle eljárást. Mint méltóztatnak látni, Gulácsy 1917-ben feljelentett a szénaügyben a beregszászi ügyészségnél. Az ügyészség minden eljárást beszüntetett ellenem, mivel beigazolódott, hogy igenis hazafiúi kötelességemet teljesítettem a szénaügyben. Felmutathatom Pap Antal püspök ur levelét, amelyben épen a szénaügyből kifolyólag megköszöni a néppel szemben tanúsított buzgalmamat. Nem tudom, mi van még hátra. Az van még hátra, hogy most a választások alatt látta Gulácsy, hogy alatta teljesen megingott a talaj és hogy a nép teljesen az én kezemben van, hogy Beregszászból, Váriból stb. átkiabálnak a rutének és magyarok és azt mondják : Ne hagyjátok Nagy Ernőt, mert megver az Isten is benneteket, ha most elhagyjátok; azt a vérszopó Grulácsyt le kell gázolni. A beregi magyarok kitartanak mellettem és ha hét ördög jön is ellenem, a nép akkor is mellettem van. Nem a csőcselék, hanem 50—60—100 / holdas gazdák vannak mellettem, az egész nép! És mi az a csőcselék, azt kérdem? Rassay Károly: Aki nem akart rájuk szavazni ! Nagy Ernő : Azok igazi hazafiak ! Az a napszámos jobban teljesítette kötelességét, mint báró Kaas ur, (Helyeslés a halóidalon.) aki ép, egészséges ember és aki az egész háború alatt otthon volt. Miért nem jött a háborúba ? A kommunizmus alatt eltűnt, miért hagyott magamra? En ott küzdöttem mint civil főszolgabíró, ágyutüzben vezettem a katonákat Ezt be tudom igazolni vezérkari katonákkal. Ön pedig gyönyörűen a sutban ült. Ezeket akartam elmondani. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Szabad még egy szót, t. Ház ? (Felkiáltások jobboldalról: Nem lehet!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Bejelentést méltóztatik tenni, képviselő ur ? Létay Ernő; Igen t. Nemzetgyűlés! Az ez évi május hó 28. napján történt megválasztatáson! óta négyrendbeli mentelmi jogsérelem követtetett el velem szemben különféle ismert és ismeretlen közigazgatási ós más közhatósági szervek részéről. Előre kell bocsátanom, t. Nemzetgyűlés, hogy a magam jogi felfogásának illusztrálását ez alkalommal mellőzni óhajtom és semmiképen sem akarok prejudikálni a mentelmi bizottság elkövetkezendő döntésének. EnNEMZETGYULESI NAPLÖ. 1922—1926. — I. KÖTET. nélfogva tisztán a puszta tények leszögezésére szorítkozom és teljes tárgyilagosságra törekszem, mikor a mentelmi jogsérelmeket, amelyekben nemcsak a magam, hanem a nemzetgyűlés szuverenitásának megsértését is látom, a nemzetgyűlés szine elébe tárom. Rátérek tehát a legelső esetre. Ez évi május hó 31-én már mint megválasztott nemzetgyűlési képviselő, a nagylétai, biharvármegyei vasúti állomásra érkeztem azzal a célzattal, hogy a községbe bemenjek. Az állomás kijárójánál két szuronyos csendőr állott, akik engem igazolásra szólítottak fel, amit én természetszerűleg meg is cselekedtem. Igazolásom után a két csendőr kijelentette, hogy parancsuk van arra, hogy engem a községbe beengedniük nem szabad, mert nincs belépési igazolványom, Nagyléta pedig határsáv és oda senkinek, tehát nemzetgyűlési képviselőnek sincs joga belépni. A velem együtt odaérkezett Orbók Attila volt nemzetgyűlési képviselőt erre megkértem, hogy menjen be a járási főszolgabíróhoz és tisztázza ezt a kérdést s jelentse be neki, hogy mentelmi jogom megsértését látom abban az akadályoztatásban, amellyel a csendőrség részéről találkozom. Orbók Attila bement, a főszolgabírónál a bejelentést megtette, a főszolgabíró nem sok idő múlva ki is jött hozzám és előttem azon jogi felfogásáról tett tanúbizonyságot, hogy a mentelmi jog csak az igazolás esetén áll fenn, a megválasztás ténye által fixirozva nincs, ennélfogva engem a községbe beengedni nem szabad, mert a kerületi csendőrparancsnokság engedélye szükséges ahhoz, hogy bárki a vasúti állomást elhagyja. Ugron Gábor: Hogy menjen akkor oda a mandátum átvételére? Létay Ernő : Ezzel röviden végeztem első mentelmi jogsérelmem bejelentésével. Rátérek a második mentelmi jogsérelem bejelentésére, amely immár nem határsávon, hanem Pest vármegye területén, Túrán történt. Junius 5-én Túrán voltam az ottani ellenzéki jelölt felkérésére, aki megkért, hogy a választás törvényszerűségének ellenőrzésére egy már megválasztott nemzetgyűlési képviselő menjen ki. A választási aktussal kapcsolatosan semmiféle bejelentésem nincs, mert mentelmi jogsérelmem a választás befejezése után történt. Amikor már általánosan tudott dolog volt, hogy a kormánypárti jelölt győzött s a választási aktus befejeztetett körülbelül egy órakor éjfél után, kimentem a lakásom előtti járdára sétálni. Eajtam kivül körülbelül 10 lépésnyire tőlem állott két polgárember, akiket a szürkületben ki sem tudtam venni, hogy tulaj donképen kik legyenek. Egyszerre csak hallottam, hogy azt a két egyént megtámadja egy polgári ruhás ember. Azért hangsúlyozom polgári mivoltát az illetőnek, mert igy akarom a disztinkciót kifejezni a katonai karhatalmi szervek és polgári ruhában működő karhatalmi szervek között.
