Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-5

A nemzetgyűlés 5. ülése 1922. évi június hó 24-én, szombaton. 41 nél. Ebben a feljelentésben összehordta ellenem ugyanezeket a vádakat. A királyi ügyész ur, amidőn megszüntette ellenem az eljárást, ezek­kel a szavakkal hozta ezt tudomásomra : »Boldog vagyok, bogy az ur dolgában eljártam, olyan határozatot hoztam az ur dolgában, hogy arra büszke lehet.« Ez a Gulácsy István feljelentett a nyíregy­házai ügyészségnél is. A nyíregyházai ügyészség azonban megszüntetett ellenem mindenféle el­járást. Mint méltóztatnak látni, Gulácsy 1917-ben feljelentett a szénaügyben a beregszászi ügyész­ségnél. Az ügyészség minden eljárást beszünte­tett ellenem, mivel beigazolódott, hogy igenis hazafiúi kötelességemet teljesítettem a széna­ügyben. Felmutathatom Pap Antal püspök ur levelét, amelyben épen a szénaügyből kifolyó­lag megköszöni a néppel szemben tanúsított buzgalmamat. Nem tudom, mi van még hátra. Az van még hátra, hogy most a választások alatt látta Gulácsy, hogy alatta teljesen megingott a talaj és hogy a nép teljesen az én kezemben van, hogy Beregszászból, Váriból stb. átkiabálnak a rutének és magyarok és azt mondják : Ne hagy­játok Nagy Ernőt, mert megver az Isten is benneteket, ha most elhagyjátok; azt a vér­szopó Grulácsyt le kell gázolni. A beregi magyarok kitartanak mellet­tem és ha hét ördög jön is ellenem, a nép akkor is mellettem van. Nem a csőcselék, hanem 50—60—100 / holdas gazdák vannak mellettem, az egész nép! És mi az a csőcselék, azt kérdem? Rassay Károly: Aki nem akart rájuk sza­vazni ! Nagy Ernő : Azok igazi hazafiak ! Az a napszámos jobban teljesítette kötelességét, mint báró Kaas ur, (Helyeslés a halóidalon.) aki ép, egészséges ember és aki az egész háború alatt otthon volt. Miért nem jött a háborúba ? A kommunizmus alatt eltűnt, miért hagyott ma­gamra? En ott küzdöttem mint civil főszolga­bíró, ágyutüzben vezettem a katonákat Ezt be tudom igazolni vezérkari katonákkal. Ön pedig gyönyörűen a sutban ült. Ezeket akartam elmondani. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Szabad még egy szót, t. Ház ? (Felkiáltások jobboldalról: Nem lehet!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Bejelentést méltóztatik tenni, képviselő ur ? Létay Ernő; Igen t. Nemzetgyűlés! Az ez évi május hó 28. napján történt megválasz­tatáson! óta négyrendbeli mentelmi jogsérelem követtetett el velem szemben különféle ismert és ismeretlen közigazgatási ós más közhatósági szervek részéről. Előre kell bocsátanom, t. Nem­zetgyűlés, hogy a magam jogi felfogásának illusztrálását ez alkalommal mellőzni óhajtom és semmiképen sem akarok prejudikálni a men­telmi bizottság elkövetkezendő döntésének. En­NEMZETGYULESI NAPLÖ. 1922—1926. — I. KÖTET. nélfogva tisztán a puszta tények leszögezésére szorítkozom és teljes tárgyilagosságra törekszem, mikor a mentelmi jogsérelmeket, amelyekben nemcsak a magam, hanem a nemzetgyűlés szuverenitásának megsértését is látom, a nemzet­gyűlés szine elébe tárom. Rátérek tehát a legelső esetre. Ez évi május hó 31-én már mint megválasztott nem­zetgyűlési képviselő, a nagylétai, biharvármegyei vasúti állomásra érkeztem azzal a célzattal, hogy a községbe bemenjek. Az állomás kijáró­jánál két szuronyos csendőr állott, akik engem igazolásra szólítottak fel, amit én természet­szerűleg meg is cselekedtem. Igazolásom után a két csendőr kijelentette, hogy parancsuk van arra, hogy engem a községbe beengedniük nem szabad, mert nincs belépési igazolványom, Nagy­léta pedig határsáv és oda senkinek, tehát nem­zetgyűlési képviselőnek sincs joga belépni. A velem együtt odaérkezett Orbók Attila volt nemzetgyűlési képviselőt erre megkértem, hogy menjen be a járási főszolgabíróhoz és tisz­tázza ezt a kérdést s jelentse be neki, hogy mentelmi jogom megsértését látom abban az akadályoztatásban, amellyel a csendőrség részé­ről találkozom. Orbók Attila bement, a főszolga­bírónál a bejelentést megtette, a főszolgabíró nem sok idő múlva ki is jött hozzám és előttem azon jogi felfogásáról tett tanúbizonyságot, hogy a mentelmi jog csak az igazolás esetén áll fenn, a megválasztás ténye által fixirozva nincs, ennél­fogva engem a községbe beengedni nem szabad, mert a kerületi csendőrparancsnokság engedélye szükséges ahhoz, hogy bárki a vasúti állomást elhagyja. Ugron Gábor: Hogy menjen akkor oda a mandátum átvételére? Létay Ernő : Ezzel röviden végeztem első mentelmi jogsérelmem bejelentésével. Rátérek a második mentelmi jogsérelem bejelentésére, amely immár nem határsávon, hanem Pest vármegye területén, Túrán történt. Junius 5-én Túrán voltam az ottani ellenzéki jelölt felkérésére, aki megkért, hogy a választás törvényszerűségének ellenőrzésére egy már megválasztott nemzet­gyűlési képviselő menjen ki. A választási aktus­sal kapcsolatosan semmiféle bejelentésem nincs, mert mentelmi jogsérelmem a választás befeje­zése után történt. Amikor már általánosan tudott dolog volt, hogy a kormánypárti jelölt győzött s a válasz­tási aktus befejeztetett körülbelül egy órakor éjfél után, kimentem a lakásom előtti járdára sétálni. Eajtam kivül körülbelül 10 lépésnyire tőlem állott két polgárember, akiket a szür­kületben ki sem tudtam venni, hogy tulaj don­képen kik legyenek. Egyszerre csak hallottam, hogy azt a két egyént megtámadja egy polgári ruhás ember. Azért hangsúlyozom polgári mi­voltát az illetőnek, mert igy akarom a disztinkciót kifejezni a katonai karhatalmi szervek és pol­gári ruhában működő karhatalmi szervek között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom